Ukrán válság - Ismét Zeman Ukrajnával kapcsolatos kijelentését bírálta a cseh kormányfő
Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök csütörtökön ismételten bírálta Milos Zeman államfő egy korábbi nyilatkozatát, miszerint Ukrajnának Finnország példáját követve semlegesnek kellene maradnia, és nem lenne szabad belépnie a NATO-ba.
"Ami Ukrajnát illeti, változatlanul azt az álláspontot képviselem, hogy (távlatilag is) semlegessé kellene válnia, úgymond finnlandizálódnia kellene" - mondta Zeman november közepén.
Sobotka a cseh parlamentben csütörtökön egy képviselői kérdésre adott válaszában viszont kijelentette: "meggyőződése, hogy a finnlandizáció nem megfelelő út Ukrajna számára. Az ottani belső helyzet már túllépett azon a szakaszon, amely finnlandizációval végződhetne".
A miniszterelnök szerint a finnlandizáció elsősorban a hidegháborús korszak terméke volt, s ahhoz nem lenne jó visszatérni. Ugyanakkor - fejtette ki Sobotka - a finnalandizáció koncepciója összefügg Európa érdekszférákra való felosztásával, amelyről a nagyhatalmak döntöttek, és az egyes államoknak nem volt lehetőségük az önálló döntésre.
"Ukrajnának azonban joga van önállóan dönteni jövőjéről" - szögezte le a kormányfő.
Sobotka hangsúlyozta: külpolitikai téren a kormány és az államfő álláspontjai között nincsenek ellentétek. Az apróbb véleménykülönbségeket, eltéréseket természetesnek tartja, s szerinte más országokban is ez gyakran van így.
"A kormány nem arra való, hogy az államfő cenzora legyen. Az államfőnek megvan a maga mandátuma és felelőssége" - mutatott rá a kormányfő. Hangsúlyozta: kulcsfontosságúnak tartja azonban azt, hogy a nemzetközi fórumokon Csehország következetesen egy hangon beszéljen.
A kormányfő szerdán este találkozott Zemannal, és megállapodott vele abban, hogy évente három alkalommal találkoznak majd a parlament két házának elnökével, illetve a külügy- és a védelmi miniszterrel, hogy megbeszéljék az időszerű kül- és biztonságpolitikai kérdéseket, és egyeztessék nézeteiket.
Erre a találkozóra azután került sor, hogy az államfőt számos bírálat érte külpolitikai nyilatkozataiért. Zemannak az ellenzék és a média felrótta, hogy nyilatkozataiban túlságosan is Oroszország- és Kína-barát, illetve külföldi tárgyalásai során nem helyez elegendő hangsúlyt az emberi jogok betartásának szükségességére.
A finnlandizáció fogalmával írják le röviden a Szovjetunió és Finnország második világháború utáni évtizedekben kialakított viszonyát, amikor Helsinki - függetlenségének biztosítása érdekében - jó kapcsolatokat épített ki korábbi háborús ellenfelével, és semleges külpolitikát folytatott, amelynek során figyelembe vette Moszkva érdekeit is.
MTI
"Ami Ukrajnát illeti, változatlanul azt az álláspontot képviselem, hogy (távlatilag is) semlegessé kellene válnia, úgymond finnlandizálódnia kellene" - mondta Zeman november közepén.Sobotka a cseh parlamentben csütörtökön egy képviselői kérdésre adott válaszában viszont kijelentette: "meggyőződése, hogy a finnlandizáció nem megfelelő út Ukrajna számára. Az ottani belső helyzet már túllépett azon a szakaszon, amely finnlandizációval végződhetne".
A miniszterelnök szerint a finnlandizáció elsősorban a hidegháborús korszak terméke volt, s ahhoz nem lenne jó visszatérni. Ugyanakkor - fejtette ki Sobotka - a finnalandizáció koncepciója összefügg Európa érdekszférákra való felosztásával, amelyről a nagyhatalmak döntöttek, és az egyes államoknak nem volt lehetőségük az önálló döntésre.
"Ukrajnának azonban joga van önállóan dönteni jövőjéről" - szögezte le a kormányfő.
Sobotka hangsúlyozta: külpolitikai téren a kormány és az államfő álláspontjai között nincsenek ellentétek. Az apróbb véleménykülönbségeket, eltéréseket természetesnek tartja, s szerinte más országokban is ez gyakran van így.
"A kormány nem arra való, hogy az államfő cenzora legyen. Az államfőnek megvan a maga mandátuma és felelőssége" - mutatott rá a kormányfő. Hangsúlyozta: kulcsfontosságúnak tartja azonban azt, hogy a nemzetközi fórumokon Csehország következetesen egy hangon beszéljen.
A kormányfő szerdán este találkozott Zemannal, és megállapodott vele abban, hogy évente három alkalommal találkoznak majd a parlament két házának elnökével, illetve a külügy- és a védelmi miniszterrel, hogy megbeszéljék az időszerű kül- és biztonságpolitikai kérdéseket, és egyeztessék nézeteiket.
Erre a találkozóra azután került sor, hogy az államfőt számos bírálat érte külpolitikai nyilatkozataiért. Zemannak az ellenzék és a média felrótta, hogy nyilatkozataiban túlságosan is Oroszország- és Kína-barát, illetve külföldi tárgyalásai során nem helyez elegendő hangsúlyt az emberi jogok betartásának szükségességére.
A finnlandizáció fogalmával írják le röviden a Szovjetunió és Finnország második világháború utáni évtizedekben kialakított viszonyát, amikor Helsinki - függetlenségének biztosítása érdekében - jó kapcsolatokat épített ki korábbi háborús ellenfelével, és semleges külpolitikát folytatott, amelynek során figyelembe vette Moszkva érdekeit is.
MTI
Hozzászólások