Ukrán válság - Németh Zsolt: Magyarország támogatja, hogy megnyíljon Ukrajna előtt az EU-csatlakozás perspektívája
A magyar külpolitika azonosulni tud azzal az ukrán igénnyel, hogy az ország előtt megnyíljon az európai uniós csatlakozás világos perspektívája - hangsúlyozta Németh Zsolt csütörtökön Strasbourgban.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (ETPK) ülésszakán résztvevő magyar parlamenti delegáció vezetőjeként felszólalt az Ukrajnáról folytatott plenáris vitában, és kérdést is feltett az ETPK ülésén beszédet mondó Petro Porosenko ukrán elnöknek.
A magyar politikus az MTI-nek telefonon adott tájékoztatásában beszámolt arról, hogy Porosenko hangsúlyozta: szükséges, hogy Ukrajnának megadják az európai uniós csatlakozás világos perspektíváját.
"Mi is úgy gondoljuk, hogy felül kell vizsgálni a keleti partnerségi politikát, és a legfontosabb következtetésnek annak kell lennie, hogy meg kell adni a keleti partnerek számára az európai uniós csatlakozásnak a perspektíváját" - reagált erre Németh Zsolt.
Az EU keleti partnerségi programjának Ukrajna mellett részese Moldova, Grúzia, Azerbajdzsán és Örményország, valamint elvben Fehéroroszország is, bár a minszki rezsim nem mutat gyakorlati együttműködési készséget.
Az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek csütörtöktől péntekig tartó belgiumi csúcstalálkozóján, annak második, brüsszeli napján aláírják Moldovával és Grúziával az EU-társulási megállapodást, valamint Ukrajnával az ugyanilyen jellegű, korábban kidolgozott megállapodás eddig még alá nem írt részét, amely mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezményről szól.
Porosenko ebből az alkalomból ott lesz Brüsszelben, előtte azonban csütörtökön még az EU-intézményrendszerhez nem tartozó, összeurópai jellegű - elsősorban a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok kérdéseivel foglalkozó - Európa Tanács parlamentközi fórumán ismertette hazája helyzetét.
Mint Németh Zsolt az MTI-nek elmondta, Porosenko elkötelezett volt amellett, hogy végigviszi béketervét, amely egyaránt élvezi az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az EU és az ET támogatását. Az ukrán államfő - állapította meg a magyar országgyűlési bizottsági elnök - békés eszközökkel kíván érvényt szerezni célkitűzéseinek.
Felszólalásában Németh Zsolt üdvözölte Porosenko megválasztását, és kiemelte, hogy a magas választási részvételi és támogatottsági arány erős legitimitást ad az ukrán elnöknek. A magyar politikus nagy jelentőségűnek mondta a pénteki aláírást, és kitért arra, hogy most fontossá vált a következő cél kitűzése. Ezzel összefüggésben azt kérdezte Porosenkótól, mire számít az EU-val folytatott vízumpárbeszéd területén. Jelezte: magyar részről támogatják, hogy Ukrajna polgárai idén vagy jövő év január elsejétől megkapják az uniós vízummentességet. Válaszában Porosenko egyetértett azzal, hogy ez az ambiciózus célkitűzés megvalósítható, és ígéretet tett arra, hogy ennek érdekében meg fogják hozni a szükséges jogszabályokat.
Németh Zsolt rendkívül örvendetesnek nevezte, hogy a KMKSZ kárpátaljai magyar szervezet és az akkor még elnökjelölt Porosenko között korábban megállapodás született, amely tartalmazza a kárpátaljai magyarság igényeit. A magyar politikus reményét fejezte ki, hogy az előttünk álló időszakban a megállapodást végrehajtják annak az alkotmányos reformnak a keretében, amelyet Porosenko elnök részletesen ismertetett strasbourgi beszédében.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke leszögezte: miközben a magyar belpolitikában sokféle vélemény hangzik el Ukrajnával kapcsolatban, a magyar kormány és a magyar parlament álláspontja a hivatalos álláspont.
A strasbourgi vitában felszólalt Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője is, aki egyoldalúnak minősítette azt a helyzetértékelést, hogy Ukrajna az orosz agresszió áldozata.
Szerinte a Nyugat a nyomásgyakorlás különböző eszközeivel már hosszú ideje megsértette Ukrajna szuverenitását, és "az EU-országok politikusai, az amerikai külügyminisztérium tisztségviselői, a nyugati hírszerző és titkosszolgálatok a Konrad Adenauer és a Soros Alapítvánnyal együtt" mindent megtettek a törvényesen megválasztott ukrán elnök eltávolítása érdekében. A jobbikos képviselő kettős mércét vélt felfedezni abban a gondolkodásmódban, miszerint Koszovónak jár, a Krímnek viszont nem jár az önrendelkezés.
Ukrajnában a Nyugat szélsőséges és kifejezetten soviniszta ellenzéket támogatott - mondta Gyöngyösi, és azt állította, hogy Ukrajnában ellenségesség uralkodott el nem csupán az orosz, hanem más kisebbségekkel, így a magyarokkal szemben is.
Az ET Parlamenti Közgyűlésének ülésszakának vitájában az orosz képviselők nem voltak jelen. Ők ugyanis bojkottálják az ülést, tiltakozásul amiatt, hogy áprilisban - a Krím félsziget elleni orosz agresszió nyomán - az orosz delegációt megfosztották szavazati jogától az ETPK-ban.
MTI
Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (ETPK) ülésszakán résztvevő magyar parlamenti delegáció vezetőjeként felszólalt az Ukrajnáról folytatott plenáris vitában, és kérdést is feltett az ETPK ülésén beszédet mondó Petro Porosenko ukrán elnöknek.A magyar politikus az MTI-nek telefonon adott tájékoztatásában beszámolt arról, hogy Porosenko hangsúlyozta: szükséges, hogy Ukrajnának megadják az európai uniós csatlakozás világos perspektíváját.
"Mi is úgy gondoljuk, hogy felül kell vizsgálni a keleti partnerségi politikát, és a legfontosabb következtetésnek annak kell lennie, hogy meg kell adni a keleti partnerek számára az európai uniós csatlakozásnak a perspektíváját" - reagált erre Németh Zsolt.
Az EU keleti partnerségi programjának Ukrajna mellett részese Moldova, Grúzia, Azerbajdzsán és Örményország, valamint elvben Fehéroroszország is, bár a minszki rezsim nem mutat gyakorlati együttműködési készséget.
Az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek csütörtöktől péntekig tartó belgiumi csúcstalálkozóján, annak második, brüsszeli napján aláírják Moldovával és Grúziával az EU-társulási megállapodást, valamint Ukrajnával az ugyanilyen jellegű, korábban kidolgozott megállapodás eddig még alá nem írt részét, amely mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezményről szól.
Porosenko ebből az alkalomból ott lesz Brüsszelben, előtte azonban csütörtökön még az EU-intézményrendszerhez nem tartozó, összeurópai jellegű - elsősorban a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok kérdéseivel foglalkozó - Európa Tanács parlamentközi fórumán ismertette hazája helyzetét.
Mint Németh Zsolt az MTI-nek elmondta, Porosenko elkötelezett volt amellett, hogy végigviszi béketervét, amely egyaránt élvezi az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az EU és az ET támogatását. Az ukrán államfő - állapította meg a magyar országgyűlési bizottsági elnök - békés eszközökkel kíván érvényt szerezni célkitűzéseinek.
Felszólalásában Németh Zsolt üdvözölte Porosenko megválasztását, és kiemelte, hogy a magas választási részvételi és támogatottsági arány erős legitimitást ad az ukrán elnöknek. A magyar politikus nagy jelentőségűnek mondta a pénteki aláírást, és kitért arra, hogy most fontossá vált a következő cél kitűzése. Ezzel összefüggésben azt kérdezte Porosenkótól, mire számít az EU-val folytatott vízumpárbeszéd területén. Jelezte: magyar részről támogatják, hogy Ukrajna polgárai idén vagy jövő év január elsejétől megkapják az uniós vízummentességet. Válaszában Porosenko egyetértett azzal, hogy ez az ambiciózus célkitűzés megvalósítható, és ígéretet tett arra, hogy ennek érdekében meg fogják hozni a szükséges jogszabályokat.
Németh Zsolt rendkívül örvendetesnek nevezte, hogy a KMKSZ kárpátaljai magyar szervezet és az akkor még elnökjelölt Porosenko között korábban megállapodás született, amely tartalmazza a kárpátaljai magyarság igényeit. A magyar politikus reményét fejezte ki, hogy az előttünk álló időszakban a megállapodást végrehajtják annak az alkotmányos reformnak a keretében, amelyet Porosenko elnök részletesen ismertetett strasbourgi beszédében.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke leszögezte: miközben a magyar belpolitikában sokféle vélemény hangzik el Ukrajnával kapcsolatban, a magyar kormány és a magyar parlament álláspontja a hivatalos álláspont.
A strasbourgi vitában felszólalt Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője is, aki egyoldalúnak minősítette azt a helyzetértékelést, hogy Ukrajna az orosz agresszió áldozata.
Szerinte a Nyugat a nyomásgyakorlás különböző eszközeivel már hosszú ideje megsértette Ukrajna szuverenitását, és "az EU-országok politikusai, az amerikai külügyminisztérium tisztségviselői, a nyugati hírszerző és titkosszolgálatok a Konrad Adenauer és a Soros Alapítvánnyal együtt" mindent megtettek a törvényesen megválasztott ukrán elnök eltávolítása érdekében. A jobbikos képviselő kettős mércét vélt felfedezni abban a gondolkodásmódban, miszerint Koszovónak jár, a Krímnek viszont nem jár az önrendelkezés.
Ukrajnában a Nyugat szélsőséges és kifejezetten soviniszta ellenzéket támogatott - mondta Gyöngyösi, és azt állította, hogy Ukrajnában ellenségesség uralkodott el nem csupán az orosz, hanem más kisebbségekkel, így a magyarokkal szemben is.
Az ET Parlamenti Közgyűlésének ülésszakának vitájában az orosz képviselők nem voltak jelen. Ők ugyanis bojkottálják az ülést, tiltakozásul amiatt, hogy áprilisban - a Krím félsziget elleni orosz agresszió nyomán - az orosz delegációt megfosztották szavazati jogától az ETPK-ban.
MTI
Hozzászólások