Uniós főtanácsnok: Magyarország uniós jogot sértett azzal, hogy az EU álláspontjával ellentétesen szavazott az ENSZ-ben a kannabisz átminősítésével kapcsolatban
Magyarország uniós jogot sértett, amikor az ENSZ Kábítószer-bizottságának egyik ülésszakán a kannabisz és a kapcsolódó anyagok átminősítéséről szóló szavazáson az Európai Unió Tanácsának határozatával ellentétesen voksolt - ismertette álláspontját Laila Medina, az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának főtanácsnoka csütörtökön.
2020 decemberében, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kannabiszra és kannabiszhoz kapcsolódó anyagokra vonatkozó ajánlásairól tartott szavazás során Magyarország kétszer az uniós állásponttal ellentétesen szavazott, holott a tagállami kormányokat tömörítő tanács által ugyanezen év novemberében elfogadott uniós álláspont kötelező az uniós tagállamokra nézve. A szóban forgó uniós álláspont elfogadáshoz nem kellett egyhangúság és a magyar kormány a tanácsban is nemmel szavazott.
Az Európai Bizottság ezt követően kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen az uniós bíróságnál arra hivatkozva, hogy az ország nem teljesítette a tanácsi határozatból eredő kötelezettségeit, megsértette az EU kizárólagos hatáskörét, valamint a lojális együttműködés elvét.
Medina főtanácsnok állásfoglalása szerint a kereset megalapozott, és a bíróságnak vizsgálnia kell az esetleges hatásokat az uniós külpolitika egységességére, függetlenül attól, hogy a jogsértés a múltban történt és visszafordíthatatlan.
A főtanácsnok kiemelte, hogy egy tagállam nem hivatkozhat védekezésként a tanácsi határozat jogellenességére anélkül, hogy annak jogszerűségét előzetesen nem vitatta volna a bíróság előtt. Magyarország azzal, hogy a tanácsban is határozat ellen szavazott, nem mentesült a betartási kötelezettsége alól, és kötelezettsége volt végrehajtani.
Medina hangsúlyozta, hogy a tanácsi határozat figyelmen kívül hagyása veszélyezteti az unió külső tevékenységének koherenciáját, valamint sérti a jogállamiság elvét. Mivel a kábítószerjegyzékek módosítása befolyásolja az uniós jogot és a tanácsi kerethatározatot, az ilyen kérdések az EU kizárólagos hatáskörébe tartoznak. A főtanácsnok véleménye szerint Magyarország azzal, hogy ellentétesen szavazott, megsértette az unió külső hatásköréből eredő kötelezettségeit. Továbbá az uniós álláspont nyilvános elutasításával és a többi tagállam megfelelő tájékoztatásának elmulasztásával sértette a lojális együttműködés elvét.
Medina ezért azt javasolja az Európai Unió Bíróságának, hogy állapítsa meg Magyarország jogsértését a tanácsi határozat be nem tartása, az EU kizárólagos külső hatáskörének megsértése és a lojális együttműködés elvének figyelmen kívül hagyása miatt. A főtanácsnok indítványa nem kötelező érvényű, a bíróság később hozza meg végső ítéletüket az ügyben.
(Forrás: MTI)

Az Európai Bizottság ezt követően kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen az uniós bíróságnál arra hivatkozva, hogy az ország nem teljesítette a tanácsi határozatból eredő kötelezettségeit, megsértette az EU kizárólagos hatáskörét, valamint a lojális együttműködés elvét.
Medina főtanácsnok állásfoglalása szerint a kereset megalapozott, és a bíróságnak vizsgálnia kell az esetleges hatásokat az uniós külpolitika egységességére, függetlenül attól, hogy a jogsértés a múltban történt és visszafordíthatatlan.
A főtanácsnok kiemelte, hogy egy tagállam nem hivatkozhat védekezésként a tanácsi határozat jogellenességére anélkül, hogy annak jogszerűségét előzetesen nem vitatta volna a bíróság előtt. Magyarország azzal, hogy a tanácsban is határozat ellen szavazott, nem mentesült a betartási kötelezettsége alól, és kötelezettsége volt végrehajtani.
Medina hangsúlyozta, hogy a tanácsi határozat figyelmen kívül hagyása veszélyezteti az unió külső tevékenységének koherenciáját, valamint sérti a jogállamiság elvét. Mivel a kábítószerjegyzékek módosítása befolyásolja az uniós jogot és a tanácsi kerethatározatot, az ilyen kérdések az EU kizárólagos hatáskörébe tartoznak. A főtanácsnok véleménye szerint Magyarország azzal, hogy ellentétesen szavazott, megsértette az unió külső hatásköréből eredő kötelezettségeit. Továbbá az uniós álláspont nyilvános elutasításával és a többi tagállam megfelelő tájékoztatásának elmulasztásával sértette a lojális együttműködés elvét.
Medina ezért azt javasolja az Európai Unió Bíróságának, hogy állapítsa meg Magyarország jogsértését a tanácsi határozat be nem tartása, az EU kizárólagos külső hatáskörének megsértése és a lojális együttműködés elvének figyelmen kívül hagyása miatt. A főtanácsnok indítványa nem kötelező érvényű, a bíróság később hozza meg végső ítéletüket az ügyben.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások