A 85 éves Vásáry Tamást köszöntöti az M5 kulturális csatorna
A 85 éves Vásáry Tamást köszönti az M5 kulturális csatorna szombat este, amely a Hétvégi elépő című műsorban készített riport mellett este egy rendhagyó portréfilm vetítésével is tiszteleg a világhírű zongoraművész és karmester előtt.
A nemzet művésze címmel is kitüntetett zongorista az M5 kulturális csatorna Hétvégi Belépő című műsorában több kötetes önéletrajzi regényének megírásáról beszélt. Felidézte, hogy a munka kezdetén még azt gondolta, egy egyszerűen önéletrajzot ír majd, később azonban egy életregénnyé kerekedett a mű, aminek a zene helyett a saját élete került a fókuszába. "Ez egy pszichodráma, amelyben az életem legszemélyesebb dolgait írom meg" - mondta.
Vásáry Tamás 1933. augusztus 11-én született Debrecenben. Ötévesen hallás után játszotta el Boccherini menüettjét, nyolcévesen Mozart D-dúr zongoraversenyével kápráztatta el közönségét, kilencévesen szólóestet adott Chopin műveiből. Rövid ideig Dohnányi Ernő oktatta, aki ilyen fiatal gyereket csak kivételesen fogadott tanítványának. Tizenkét évesen vették fel a Zeneakadémiára, 1948-ban megnyerte a Liszt Ferenc nemzetközi zongoraversenyt, a Zeneakadémián húszévesen végzett. Példaképének és második apjának Kodály Zoltánt tekinti, aki szavai szerint nemcsak a zenére, hanem az életre is tanította és akinek később asszisztense lett.
Művészi fejlődésére nagy hatással volt Fischer Annie játéka is, akivel haláláig mély barátságban volt és akivel Mozart Esz-dúr kettősversenyét adhatta elő. Több nemzetközi zongoraversenyen is rangos helyezést ért el, 1957-ben Svájcba költözött, az állampolgárságot 1972-ben kapta meg. A Deutsche Grammophonnál megjelent, Liszt Ferenc zongoradarabjaiból készült lemezének sikerét követően Londonba hívták, ahol 1961-ben Csajkovszkij b-moll zongoraversenyével hódította meg a közönséget, ezzel indult nemzetközi karrierje.
A következő évben Széll György karmester mutatta be a New York-i Carnegie Hallban, ezt követően a legjelentősebb zenekarokkal és dirigensekkel koncertezett világszerte. Zongoraművészként elsősorban Liszt-, Chopin-, Mozart-, Beethoven-, Brahms-, Debussy- és Rahmanyinov-zongoradarabok interpretálásával és lemezfelvételeivel szerzett hírnevet, de szívesen mutat be kortárs magyar darabokat is.
Élete első hangversenyén Baranyi János zongorista-karmester dirigálta, ekkor határozta el, hogy karmester is lesz. Ez a vágya a hetvenes évek elején valósult meg, azóta több mint száz zenekarral dolgozott. 1982 között a BBC Northern Symphony igazgatója, 1989-1997 között a Bournmemouthi Szimfonikusok vezető karmestere és zeneigazgatója volt, 1993 és 2004 között a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának főzeneigazgatója, vezető karmestere volt, 2004-ben a zenekar örökös tiszteletbeli főzeneigazgatójának nevezték ki, 2015 óta ismét a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek főzeneigazgatója. 2006-ban megalapította a Kodály Zoltán Ifjúsági Világzenekart.
Munkásságáért 1951-ben Liszt Ferenc-, 1998-ban Kossuth-díjat vehetett át, kétszer kapott köztársasági elnöki kitüntetést. 1988 óta a londoni Royal College of Music, 1992 óta a Royal Academy of Music tiszteletbeli tagja, birtokosa az egyik legrangosabb francia kitüntetésnek, a művészetek érdemrendje tiszti fokozatának. 2001-ben Kölcsey Ferenc-díjat, 2007-ben Prima-díjat, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést kapott, de viseli a Magyar Kultúra Követe címet is, valamint Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjas is.
Mindezeken túl Debrecen díszpolgára és a Debreceni Egyetem díszdoktora. 2012-ben első magyar művészként UNESCO Mozart-érmet kapott, 2014-ben a nemzet művésze címmel ismerték el és tiszteletére ösztöndíjat alapítottak, amelyet évente egy zenésznek és egy önkéntesnek ítélnek oda. 2017-ben a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet vehette át, 2018-ban Budapest díszpolgárává választották.
(Forrás: MTI)
A nemzet művésze címmel is kitüntetett zongorista az M5 kulturális csatorna Hétvégi Belépő című műsorában több kötetes önéletrajzi regényének megírásáról beszélt. Felidézte, hogy a munka kezdetén még azt gondolta, egy egyszerűen önéletrajzot ír majd, később azonban egy életregénnyé kerekedett a mű, aminek a zene helyett a saját élete került a fókuszába. "Ez egy pszichodráma, amelyben az életem legszemélyesebb dolgait írom meg" - mondta.
A regénynek eddig már négy kötete megjelent, azonban a szerző szerint még legalább ennyi van hátra. "Ez az életem nagy feladata, hogy befejezzem ezt a könyvet (.) nagy küldetés ez számomra" - fejtette ki, majd hozzáfűzte: számításai szerint ehhez legalább 106 éves koráig kellene élnie. A 85 éves művész mindig jókedvűnek, boldognak tűnik. Erről úgy fogalmazott: "ahhoz, hogy az ember igazán boldog tudjon lenni, tudni kell értékelni ezt.
Például attól nem boldog az ember általában, hogy egészséges, de ha tudja, hogy milyen betegnek lenni, akkor tud örülni az egészségének".
Vásáry Tamás 1933. augusztus 11-én született Debrecenben. Ötévesen hallás után játszotta el Boccherini menüettjét, nyolcévesen Mozart D-dúr zongoraversenyével kápráztatta el közönségét, kilencévesen szólóestet adott Chopin műveiből. Rövid ideig Dohnányi Ernő oktatta, aki ilyen fiatal gyereket csak kivételesen fogadott tanítványának. Tizenkét évesen vették fel a Zeneakadémiára, 1948-ban megnyerte a Liszt Ferenc nemzetközi zongoraversenyt, a Zeneakadémián húszévesen végzett. Példaképének és második apjának Kodály Zoltánt tekinti, aki szavai szerint nemcsak a zenére, hanem az életre is tanította és akinek később asszisztense lett.
Művészi fejlődésére nagy hatással volt Fischer Annie játéka is, akivel haláláig mély barátságban volt és akivel Mozart Esz-dúr kettősversenyét adhatta elő. Több nemzetközi zongoraversenyen is rangos helyezést ért el, 1957-ben Svájcba költözött, az állampolgárságot 1972-ben kapta meg. A Deutsche Grammophonnál megjelent, Liszt Ferenc zongoradarabjaiból készült lemezének sikerét követően Londonba hívták, ahol 1961-ben Csajkovszkij b-moll zongoraversenyével hódította meg a közönséget, ezzel indult nemzetközi karrierje.
A következő évben Széll György karmester mutatta be a New York-i Carnegie Hallban, ezt követően a legjelentősebb zenekarokkal és dirigensekkel koncertezett világszerte. Zongoraművészként elsősorban Liszt-, Chopin-, Mozart-, Beethoven-, Brahms-, Debussy- és Rahmanyinov-zongoradarabok interpretálásával és lemezfelvételeivel szerzett hírnevet, de szívesen mutat be kortárs magyar darabokat is.
Élete első hangversenyén Baranyi János zongorista-karmester dirigálta, ekkor határozta el, hogy karmester is lesz. Ez a vágya a hetvenes évek elején valósult meg, azóta több mint száz zenekarral dolgozott. 1982 között a BBC Northern Symphony igazgatója, 1989-1997 között a Bournmemouthi Szimfonikusok vezető karmestere és zeneigazgatója volt, 1993 és 2004 között a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának főzeneigazgatója, vezető karmestere volt, 2004-ben a zenekar örökös tiszteletbeli főzeneigazgatójának nevezték ki, 2015 óta ismét a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek főzeneigazgatója. 2006-ban megalapította a Kodály Zoltán Ifjúsági Világzenekart.
Munkásságáért 1951-ben Liszt Ferenc-, 1998-ban Kossuth-díjat vehetett át, kétszer kapott köztársasági elnöki kitüntetést. 1988 óta a londoni Royal College of Music, 1992 óta a Royal Academy of Music tiszteletbeli tagja, birtokosa az egyik legrangosabb francia kitüntetésnek, a művészetek érdemrendje tiszti fokozatának. 2001-ben Kölcsey Ferenc-díjat, 2007-ben Prima-díjat, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést kapott, de viseli a Magyar Kultúra Követe címet is, valamint Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjas is.
Mindezeken túl Debrecen díszpolgára és a Debreceni Egyetem díszdoktora. 2012-ben első magyar művészként UNESCO Mozart-érmet kapott, 2014-ben a nemzet művésze címmel ismerték el és tiszteletére ösztöndíjat alapítottak, amelyet évente egy zenésznek és egy önkéntesnek ítélnek oda. 2017-ben a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet vehette át, 2018-ban Budapest díszpolgárává választották.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások