A 85 éves Vásáry Tamást köszöntöti az M5 kulturális csatorna
A 85 éves Vásáry Tamást köszönti az M5 kulturális csatorna szombat este, amely a Hétvégi elépő című műsorban készített riport mellett este egy rendhagyó portréfilm vetítésével is tiszteleg a világhírű zongoraművész és karmester előtt.
A nemzet művésze címmel is kitüntetett zongorista az M5 kulturális csatorna Hétvégi Belépő című műsorában több kötetes önéletrajzi regényének megírásáról beszélt. Felidézte, hogy a munka kezdetén még azt gondolta, egy egyszerűen önéletrajzot ír majd, később azonban egy életregénnyé kerekedett a mű, aminek a zene helyett a saját élete került a fókuszába. "Ez egy pszichodráma, amelyben az életem legszemélyesebb dolgait írom meg" - mondta.
Például attól nem boldog az ember általában, hogy egészséges, de ha tudja, hogy milyen betegnek lenni, akkor tud örülni az egészségének".
Vásáry Tamás 1933. augusztus 11-én született Debrecenben. Ötévesen hallás után játszotta el Boccherini menüettjét, nyolcévesen Mozart D-dúr zongoraversenyével kápráztatta el közönségét, kilencévesen szólóestet adott Chopin műveiből. Rövid ideig Dohnányi Ernő oktatta, aki ilyen fiatal gyereket csak kivételesen fogadott tanítványának. Tizenkét évesen vették fel a Zeneakadémiára, 1948-ban megnyerte a Liszt Ferenc nemzetközi zongoraversenyt, a Zeneakadémián húszévesen végzett. Példaképének és második apjának Kodály Zoltánt tekinti, aki szavai szerint nemcsak a zenére, hanem az életre is tanította és akinek később asszisztense lett.
Művészi fejlődésére nagy hatással volt Fischer Annie játéka is, akivel haláláig mély barátságban volt és akivel Mozart Esz-dúr kettősversenyét adhatta elő. Több nemzetközi zongoraversenyen is rangos helyezést ért el, 1957-ben Svájcba költözött, az állampolgárságot 1972-ben kapta meg. A Deutsche Grammophonnál megjelent, Liszt Ferenc zongoradarabjaiból készült lemezének sikerét követően Londonba hívták, ahol 1961-ben Csajkovszkij b-moll zongoraversenyével hódította meg a közönséget, ezzel indult nemzetközi karrierje.
A következő évben Széll György karmester mutatta be a New York-i Carnegie Hallban, ezt követően a legjelentősebb zenekarokkal és dirigensekkel koncertezett világszerte. Zongoraművészként elsősorban Liszt-, Chopin-, Mozart-, Beethoven-, Brahms-, Debussy- és Rahmanyinov-zongoradarabok interpretálásával és lemezfelvételeivel szerzett hírnevet, de szívesen mutat be kortárs magyar darabokat is.
Élete első hangversenyén Baranyi János zongorista-karmester dirigálta, ekkor határozta el, hogy karmester is lesz. Ez a vágya a hetvenes évek elején valósult meg, azóta több mint száz zenekarral dolgozott. 1982 között a BBC Northern Symphony igazgatója, 1989-1997 között a Bournmemouthi Szimfonikusok vezető karmestere és zeneigazgatója volt, 1993 és 2004 között a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának főzeneigazgatója, vezető karmestere volt, 2004-ben a zenekar örökös tiszteletbeli főzeneigazgatójának nevezték ki, 2015 óta ismét a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek főzeneigazgatója. 2006-ban megalapította a Kodály Zoltán Ifjúsági Világzenekart.
Munkásságáért 1951-ben Liszt Ferenc-, 1998-ban Kossuth-díjat vehetett át, kétszer kapott köztársasági elnöki kitüntetést. 1988 óta a londoni Royal College of Music, 1992 óta a Royal Academy of Music tiszteletbeli tagja, birtokosa az egyik legrangosabb francia kitüntetésnek, a művészetek érdemrendje tiszti fokozatának. 2001-ben Kölcsey Ferenc-díjat, 2007-ben Prima-díjat, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést kapott, de viseli a Magyar Kultúra Követe címet is, valamint Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjas is.
Mindezeken túl Debrecen díszpolgára és a Debreceni Egyetem díszdoktora. 2012-ben első magyar művészként UNESCO Mozart-érmet kapott, 2014-ben a nemzet művésze címmel ismerték el és tiszteletére ösztöndíjat alapítottak, amelyet évente egy zenésznek és egy önkéntesnek ítélnek oda. 2017-ben a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet vehette át, 2018-ban Budapest díszpolgárává választották.
(Forrás: MTI)
A nemzet művésze címmel is kitüntetett zongorista az M5 kulturális csatorna Hétvégi Belépő című műsorában több kötetes önéletrajzi regényének megírásáról beszélt. Felidézte, hogy a munka kezdetén még azt gondolta, egy egyszerűen önéletrajzot ír majd, később azonban egy életregénnyé kerekedett a mű, aminek a zene helyett a saját élete került a fókuszába. "Ez egy pszichodráma, amelyben az életem legszemélyesebb dolgait írom meg" - mondta.
A regénynek eddig már négy kötete megjelent, azonban a szerző szerint még legalább ennyi van hátra. "Ez az életem nagy feladata, hogy befejezzem ezt a könyvet (.) nagy küldetés ez számomra" - fejtette ki, majd hozzáfűzte: számításai szerint ehhez legalább 106 éves koráig kellene élnie. A 85 éves művész mindig jókedvűnek, boldognak tűnik. Erről úgy fogalmazott: "ahhoz, hogy az ember igazán boldog tudjon lenni, tudni kell értékelni ezt.
Vásáry Tamás 1933. augusztus 11-én született Debrecenben. Ötévesen hallás után játszotta el Boccherini menüettjét, nyolcévesen Mozart D-dúr zongoraversenyével kápráztatta el közönségét, kilencévesen szólóestet adott Chopin műveiből. Rövid ideig Dohnányi Ernő oktatta, aki ilyen fiatal gyereket csak kivételesen fogadott tanítványának. Tizenkét évesen vették fel a Zeneakadémiára, 1948-ban megnyerte a Liszt Ferenc nemzetközi zongoraversenyt, a Zeneakadémián húszévesen végzett. Példaképének és második apjának Kodály Zoltánt tekinti, aki szavai szerint nemcsak a zenére, hanem az életre is tanította és akinek később asszisztense lett.
Művészi fejlődésére nagy hatással volt Fischer Annie játéka is, akivel haláláig mély barátságban volt és akivel Mozart Esz-dúr kettősversenyét adhatta elő. Több nemzetközi zongoraversenyen is rangos helyezést ért el, 1957-ben Svájcba költözött, az állampolgárságot 1972-ben kapta meg. A Deutsche Grammophonnál megjelent, Liszt Ferenc zongoradarabjaiból készült lemezének sikerét követően Londonba hívták, ahol 1961-ben Csajkovszkij b-moll zongoraversenyével hódította meg a közönséget, ezzel indult nemzetközi karrierje.
A következő évben Széll György karmester mutatta be a New York-i Carnegie Hallban, ezt követően a legjelentősebb zenekarokkal és dirigensekkel koncertezett világszerte. Zongoraművészként elsősorban Liszt-, Chopin-, Mozart-, Beethoven-, Brahms-, Debussy- és Rahmanyinov-zongoradarabok interpretálásával és lemezfelvételeivel szerzett hírnevet, de szívesen mutat be kortárs magyar darabokat is.
Élete első hangversenyén Baranyi János zongorista-karmester dirigálta, ekkor határozta el, hogy karmester is lesz. Ez a vágya a hetvenes évek elején valósult meg, azóta több mint száz zenekarral dolgozott. 1982 között a BBC Northern Symphony igazgatója, 1989-1997 között a Bournmemouthi Szimfonikusok vezető karmestere és zeneigazgatója volt, 1993 és 2004 között a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának főzeneigazgatója, vezető karmestere volt, 2004-ben a zenekar örökös tiszteletbeli főzeneigazgatójának nevezték ki, 2015 óta ismét a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek főzeneigazgatója. 2006-ban megalapította a Kodály Zoltán Ifjúsági Világzenekart.
Munkásságáért 1951-ben Liszt Ferenc-, 1998-ban Kossuth-díjat vehetett át, kétszer kapott köztársasági elnöki kitüntetést. 1988 óta a londoni Royal College of Music, 1992 óta a Royal Academy of Music tiszteletbeli tagja, birtokosa az egyik legrangosabb francia kitüntetésnek, a művészetek érdemrendje tiszti fokozatának. 2001-ben Kölcsey Ferenc-díjat, 2007-ben Prima-díjat, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést kapott, de viseli a Magyar Kultúra Követe címet is, valamint Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjas is.
Mindezeken túl Debrecen díszpolgára és a Debreceni Egyetem díszdoktora. 2012-ben első magyar művészként UNESCO Mozart-érmet kapott, 2014-ben a nemzet művésze címmel ismerték el és tiszteletére ösztöndíjat alapítottak, amelyet évente egy zenésznek és egy önkéntesnek ítélnek oda. 2017-ben a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet vehette át, 2018-ban Budapest díszpolgárává választották.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások