Az egészségügyi oka is lehet, ha gyakran tapasztalsz agyfagyást

Nem árt odafigyelni!A legtöbben gyerekkorunkból ismerjük azt a hirtelen, nyilalló fejfájást, amely egy nagy adag fagylalt vagy egy jéghideg ital után jelentkezik. Bár hétköznapi nevén „agyfagyásként” emlegetjük, a tudományos szakirodalom hideginger által kiváltott fejfájásként tartja számon ezt a jelenséget.

A kutatók szerint az agyfagyás akkor alakul ki, amikor a szájpadlás vagy a torok hátsó része nagyon rövid idő alatt lehűl. A hideg hatására az itt található erek először gyorsan összehúzódnak, majd szinte azonnal kitágulnak, hogy helyreállítsák a normális véráramlást. Ez a hirtelen változás aktiválja a fájdalomérző idegvégződéseket.

A folyamatban kulcsszerepet játszik a háromosztatú ideg, más néven trigeminus ideg, amely az arc és a homlok területéről szállítja az érzékelési információkat az agy felé. Emiatt a fájdalmat nem a szánkban vagy a torkunkban érezzük, hanem a homlokunkban, sőt sokszor úgy tűnik, mintha magából az agyunkból sugározna.

Bár az agyfagyás általában ártalmatlan és rövid ideig tart, a nagyon hideg italok bizonyos esetekben komolyabb reakciókat is kiválthatnak.

A szakértők szerint a megelőzés rendkívül egyszerű, hiszen csak lassabban kell fogyasztani a hideg ételeket és italokat. Mivel a panaszt a gyors lehűlés váltja ki, segíthet, ha két falat vagy korty között időt hagyunk a szájpadlásnak arra, hogy kissé visszamelegedjen.

Ha a fejfájás már kialakult, néhány egyszerű módszer enyhítheti a tüneteket. Jessica Starling neurológus szerint hatékony lehet, ha a nyelvünket a szájpadláshoz nyomjuk, így gyorsabban felmelegítjük a lehűlt területet. Ha ez nem hoz enyhülést, egy meleg ital elfogyasztása vagy akár a szájpadlás óvatos felmelegítése is segíthet.

Felmerül azonban a kérdés, hogy miért vannak olyanok, akik szinte minden fagylaltozásnál megtapasztalják az agyfagyást, míg mások gond nélkül elfogyasztanak egy jéghideg turmixot vagy üdítőt? Erre kereste a választ Irene Toldo, a Padovai Egyetem gyermekneurológiai professzora és kutatócsoportja.

A szakemberek négy évtized tudományos eredményeit elemezték, és arra jutottak, hogy az agyfagyásra való hajlam részben örökletes lehet. Vagyis azoknál, akiknek a szülei is gyakran tapasztalták ezt a jelenséget, nagyobb eséllyel jelentkezik ugyanaz a probléma.

A kutatások egy még érdekesebb összefüggést is feltártak, méghozzá azt, hogy szoros kapcsolat mutatkozik az agyfagyás és a migrén között. Azok az emberek, akik migrénes fejfájással küzdenek, nemcsak gyakrabban tapasztalnak fagylalt okozta fejfájást, hanem általában intenzívebben is élik meg azt.

Egy kisebb vizsgálatban a migrénes résztvevők 93 százaléka számolt be agyfagyásról, míg a nem migrénes csoportban ez az arány csupán körülbelül egyharmad volt.

Starling szerint ennek oka, hogy a migrénes emberek trigeminus idege fokozott érzékenységet mutat. A hideginger így erősebb idegi reakciót vált ki, ami intenzívebb fájdalomérzethez vezethet.

A szakértők ezért azt tanácsolják, hogy aki vagy akinek a gyermeke szokatlanul erős és gyakori fagylalt okozta fejfájást tapasztal, figyeljen oda más fejfájásos tünetekre is. Elképzelhető ugyanis, hogy a háttérben egy fel nem ismert migrén áll, amely megfelelő diagnózissal és kezeléssel jól kezelhető lenne.Az agyfagyás és a migrén közötti kapcsolat már évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat. Már az 1960-as években is végeztek olyan kísérleteket, amelyek során önkénteseknél szándékosan idéztek elő agyfagyást fagylalttal, jégkockával vagy rendkívül hideg vízzel.

Ennek oka az volt, hogy a migrént nehéz laboratóriumi körülmények között tanulmányozni, mivel a rohamok kiszámíthatatlanul jelentkeznek, ráadásul a betegek gyakran túl rossz állapotban vannak ahhoz, hogy egy roham közepén MRI- vagy CT-vizsgálaton vegyenek részt.

Az agyfagyás ezzel szemben könnyen és biztonságosan előidézhető, miközben ugyanazokat az idegrendszeri pályákat aktiválja, amelyek a migrén kialakulásában is szerepet játszanak. Emiatt hosszú időn keresztül fontos kutatási modellként szolgált a fejfájások mechanizmusainak megértésében.

Starling elmondta, hogy a fejfájáskutatás korai szakaszában az agyfagyás rendkívül értékes eszköznek bizonyult. Segített feltárni, miként befolyásolja a véráramlás és az idegrendszer működése a fejfájások kialakulását.

Bár napjainkban a migrénkutatás már jóval fejlettebb vizsgálati módszerekkel dolgozik, az agyfagyás továbbra is hasznos betekintést nyújt az emberi idegrendszer működésébe.

A szakértők szerint azonban mindez nem jelenti azt, hogy le kellene mondanunk a fagylaltról. A megoldás csupán annyi, hogy érdemes lassabban fogyasztani a hideg finomságokat, és hagyni időt arra, hogy a szájpadlás alkalmazkodjon a hőmérséklet-változáshoz.

Toldo tanácsa szerint nem a fagylaltról kell lemondani, hanem meg kell tanulni együtt élni az agyfagyással. Egy kis türelemmel ráadásul az ízeket is sokkal jobban élvezhetjük.

(Forrás: nlc.hu)