A felvidéki Ógyallán adott hangversenyt a Nemzeti Énekkar
Kiemelte: olyan műsort igyekezett összeállítani, amelyben meg tudják mutatni a magyar kóruskultúra gyöngyszemeit, a közös magyar kóruskincset, így Liszt Ferenc Pater noster, Kodály Zoltán Miserere, valamint Jézus és a kufárok című kórusműve mellett Kovács Zoltán Ave Maria, Orbán György Zsoltárfeldolgozások, valamint a hangversenyen személyesen is részt vevő Tóth Péter és Beischer-Matyó Tamás szerzeményeit is előadta az énekkar. A műsorban Felix Mendelssohn-Bartholdy Hör mein Bitten (Halld meg kérésemet, Uram - 55. zsoltár) és a Richte mich Gott (Ítélj meg Uram - 43. zsoltár) kezdetű motettája is elhangzott, a szoprán szólót az Énekkar művésze, Széll Cecília énekelte, zongorán Bizják Dóra működött közre.
Az est karmestere elmondta, hogy Tóth Péter a Bánat-erdőt a Nemzeti Énekkarnak és Somos Csaba karigazgatónak ajánlotta és írta, az ősbemutató tavaly szeptemberben volt a Pesti Vigadóban. Beischer-Matyó Tamás Cierny havran című művét 2016-ban a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége - KÓTA felkérésére alkotta meg a Bartók-évhez kapcsolódva, szövege egy ismert szlovák népdal. A szerző a szövegre Bartók gyűjtésében lelt rá, s komponált hozzá dallamot, a művet 2017-ben mutatták be - fűzte hozzá.
Kocsis-Holper Zoltán kiemelte: olyan zeneszerzőket akartak bemutatni, akik "jól állnak az énekkarnak", és fontos vezérelv volt az is, hogy többnyire magyar zeneszerzőktől énekeljenek. Az ógyallai Szent László római katolikus templomban rendezett hangversenyt hangulatosnak jellemezte, amelyen a kórussal jól tudtak csatlakozni Józsa Attila plébános ünnepléséhez, aki pappá szentelésének 20. jubileumát tartotta.
"Megtisztelő, hogy ennyien kíváncsaik voltak erre a hangversenyre" - fogalmazott, hozzátéve: telt templom előtt énekelhettek, s úgy érezte, hogy a közös kapocs a közönség és a kórus között végig élt. Az ünnepi estre Józsa Attila szülőfalujából és a környező felvidéki településekről is érkeztek - fűzte hozzá a karnagy.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások