Az Academia Europaea rendes tagja lett az ELTE két professzora

Rendes taggá választotta az Academia Europaea 2026-ban Darázs Lénárd jogászt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának (ELTE ÁJK) professzorát, az ELTE rektorát, valamint Csanád Máté fizikust, az ELTE Természettudományi Karának (TTK) professzorát, az ELTE TTK Fizikai és Csillagászati Intézetének igazgatóját - közölte az ELTE szerdán az MTI-vel.Az 1988-ban alapított Academia Europaea egy európai, nem kormányzati szervezet, amelynek célja valamennyi tudományterületen a legmagasabb tudományos kiválóság elismerése, az európai kutatás előmozdítása, a kormányoknak és a nemzetközi szervezeteknek tudományos kérdésekben való tanácsadás, valamint az interdiszciplináris és nemzetközi kutatás ösztönzése - emlékeztettek a közleményben.

Az Academia Europaea tagjai a fizikai tudományok és a technológia, a biológiai tudományok és az orvostudomány, a matematika, a bölcsészet- és humán tudományok, a társadalom- és kognitív tudományok, a közgazdaságtan és a jog területének vezető szakértői. A tagok elsősorban európai kutatók, de a világ más régióiban élő európai és Európán kívül élő külföldi tudósok is lehetnek.

Kiemelték, hogy a felvétel kizárólag meghívásos úton történik, a meghívót csak egy anonim szakértői csoport jelölése, alapos vizsgálata és az adott személy tudományos eredményeinek és kiválóságának megerősítése után küldik ki. A választást az Academia Europaea Igazgatótanácsa erősíti meg.

Darázs Lénárd jogász, egyetemi tanár, az ELTE rektora. Szakterülete a magánjog, a versenyjog, valamint az európai adatgazdaság és adatvagyon jogi szabályozása. A magánjog területén behatóan foglalkozott a szerződések érvénytelenségével és a fogyasztóvédelem szerződési kérdéseivel.

Kutatásainak centrális területe a versenykorlátozások (kartellek és erőfölényes helyzetek) elleni hazai és európai jog, valamint a disztribúciós (áruforgalmi) rendszerek komplex szabályozási kérdései. Jelentős eredményeket ért el az Európai Adatstratégia szabályozási kereteinek tudományos megalapozása, valamint a mesterséges intelligencia jogi és etikai kérdéseinek vizsgálata terén.

Csanád Máté fizikus, egyetemi tanár, az ELTE TTK Fizikai és Csillagászati Intézet igazgatója. Tudományos munkássága elsősorban a nagyenergiás részecske- és magfizika területéhez kötődik. Kutatásai a relativisztikus nehézion-ütközések során keletkező anyag - a kvark-gluon plazma - tulajdonságainak feltárására irányulnak, különös tekintettel annak téridőbeli szerkezetére és dinamikájára.

Munkájában fontos szerepet kap a hidrodinamikai modellezés és a femtoszkópia módszertana, amelyek segítségével a részecskegyorsítókban létrejövő extrém állapotú anyag vizsgálható. Aktívan részt vesz nemzetközi kutatási együttműködésekben, többek között a RHIC gyorsító kísérleteiben és a CERN egyes projektjeiben.

(Forrás: MTI)

 

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

Ami korábban esztétikai problémának tűnt, ma már a partok egyik legfontosabb természetes védelmi vonalaként jelenik meg.

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai közös kutatásukban azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amellyel az élő sejtek kijelölik a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséiket a lebontásra.

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is nyugszik abban a hatalmas bálnatemetőben, amelyet az India-óceán délkeleti részén, a Diamantina törészónában találtak meg - számolt be róla szerdán a BBC News.

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

Egy új kutatás derítette ki a vegyület ellentétes hatását.

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Egy új tanulmány magyarázza meg a jelenséget.

Skizofréniát okozhatnak a macskák

Skizofréniát okozhatnak a macskák

A kutatók szerint a macskák által terjesztett Toxoplasma parazita miatt kétszereződhet meg a betegség valószínűsége.

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Ezek a városok lassan, de megállíthatatlanul süllyednek.

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Több mint kétezer éves görög színházi maszkot találtak régészek egy dél-horvátországi barlangban, a Peljecac-félsziget területén - számolt be a felfedezésről a Dubrovniki Múzeum.

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Lezárult az a kutatási program, amelynek keretében huszonöt kutatócsoport száz szakembere vizsgálta az agy működését és betegségeit a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) - közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel csütörtökön.

HungaroMet: melegebb időt, szárazabb nyarakat hoz a klímaváltozás a Kárpát-medencébe

HungaroMet: melegebb időt, szárazabb nyarakat hoz a klímaváltozás a Kárpát-medencébe

A klímaváltozás hatásait vizsgáló különböző modellfuttatások szerint az évszázad végére nőni fog az átlaghőmérséklet a Kárpát-medencében, a nyarak egyre szárazabbak lesznek, miközben nő a talajközeli ózonkoncentráció.

http://ujhazak.com