A Kádár-korszak könnyűzene-politikájáról jelent meg könyv
Jampecek a pagodában címmel jelent meg a Nemzeti Emlékezet Bizottságának legújabb tudományos kiadványa, amely a Magyar Rádió Kádár-korszak alatti könnyűzenei politikáját elemzi.
Csatári Bence történész, újságíró, a kötet szerzője a szerdai bemutatón elmondta: több mint egy évtizedes kutatómunkájának eredménye jelent meg a csaknem kétszáz oldalas kiadványban, amely pártdokumentumokból, belső rádiós felmérésekből, állambiztonsági iratokból éppúgy válogat, mint az egykori kortanúk visszaemlékezéseiből.
"E harminchárom év alatt kicsit változott a rendszer, de az alapvetések nyilván ugyanazok maradtak" - jegyezte meg Csatári Bence, hozzátéve, hogy a pártállam sokféle módszerrel próbálta befolyásolni a magyar könnyűzenei életet, hol a fiatalok maga mellé állítására, hol pedig arra törekedve, hogy a nyugati rádióadók helyett a magyarokat hallgassák.
Benkő László, az Omega tagja arról beszélt: a Magyar Rádió jellegzetes épülete, a Pagoda volt a Magyar Televízió Szabadság téri épületének aulájával együtt az a hely, ahol az alkotók, előadóművészek közül "mindenki mindenkivel találkozott".
Mint mondta, a Kádár-rendszer sok dolgot meg tudott akadályozni, de azt nem, hogy a Nyugatról bejutó rádióadások elérjék a fiatalokat, így nemsokára már az volt a kérdés, hogyan lehet az új műfajokat - például a rockot és a tánczenét összehozni.
Schuster Lóránt, a P. Mobil vezetője a rendszer kiszámíthatatlanságáról beszélt, mondván, a zenében "sem volt léc, oda tették, ahová akarták", azt engedtek fellépni, a médiába bejutni, akinek a megjelenése érdeke volt a rendszernek, amely ugyanakkor félt a rockzenétől, így "mindenféleképpen meg akarja ölni ezt a műfajt".
Ez utóbbi állítását azzal igazolta: több, koncertek alatt, után kitört tömegjelenet is megmutatta, hogy az ifjúság szembe mer szállni a rendőrökkel, ugyanakkor az is egyértelmű volt, hogy "a fiatalság nem akar úgy élni, ahogyan szüleik nemzedéke".
A kötet alapjául szolgáló kutatást és a kiadvány megjelenését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának Médiatudományi Intézete is támogatta.
MTI
Csatári Bence történész, újságíró, a kötet szerzője a szerdai bemutatón elmondta: több mint egy évtizedes kutatómunkájának eredménye jelent meg a csaknem kétszáz oldalas kiadványban, amely pártdokumentumokból, belső rádiós felmérésekből, állambiztonsági iratokból éppúgy válogat, mint az egykori kortanúk visszaemlékezéseiből.
"E harminchárom év alatt kicsit változott a rendszer, de az alapvetések nyilván ugyanazok maradtak" - jegyezte meg Csatári Bence, hozzátéve, hogy a pártállam sokféle módszerrel próbálta befolyásolni a magyar könnyűzenei életet, hol a fiatalok maga mellé állítására, hol pedig arra törekedve, hogy a nyugati rádióadók helyett a magyarokat hallgassák.
Benkő László, az Omega tagja arról beszélt: a Magyar Rádió jellegzetes épülete, a Pagoda volt a Magyar Televízió Szabadság téri épületének aulájával együtt az a hely, ahol az alkotók, előadóművészek közül "mindenki mindenkivel találkozott".
Mint mondta, a Kádár-rendszer sok dolgot meg tudott akadályozni, de azt nem, hogy a Nyugatról bejutó rádióadások elérjék a fiatalokat, így nemsokára már az volt a kérdés, hogyan lehet az új műfajokat - például a rockot és a tánczenét összehozni.
Schuster Lóránt, a P. Mobil vezetője a rendszer kiszámíthatatlanságáról beszélt, mondván, a zenében "sem volt léc, oda tették, ahová akarták", azt engedtek fellépni, a médiába bejutni, akinek a megjelenése érdeke volt a rendszernek, amely ugyanakkor félt a rockzenétől, így "mindenféleképpen meg akarja ölni ezt a műfajt".
Ez utóbbi állítását azzal igazolta: több, koncertek alatt, után kitört tömegjelenet is megmutatta, hogy az ifjúság szembe mer szállni a rendőrökkel, ugyanakkor az is egyértelmű volt, hogy "a fiatalság nem akar úgy élni, ahogyan szüleik nemzedéke".
A kötet alapjául szolgáló kutatást és a kiadvány megjelenését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának Médiatudományi Intézete is támogatta.
MTI
Hozzászólások