A Mini Textúra programsorozat és bábkiállítás várja a közönséget a Nemzeti Galériában
Márciusban harmadszorra tér vissza a Mini Textúra programsorozat a Magyar Nemzeti Galéria állandó gyűjteményének tereibe, ahol képzőművészet, irodalom és színház találkozik. A rendezvénysorozathoz kapcsolódóan egy bábkiállítás is várja a közönséget.
A március 29-ig tartó programsorozat a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapest Bábszínház és a Pozsonyi Pagony könyvkiadó együttműködésében valósul meg - olvasható a Budapest Bábszínház MTI-hez eljuttatott közleményében.
A Mini Textúrában az irodalom, a bábjáték, a színházi formanyelv segít a gyerekeknek közelebb kerülni a képzőművészeti alkotásokhoz, megkönnyíti befogadásukat és értelmezésüket - olvasható a galéria honlapján.
Mint írják, a résztvevők az öt jelenetet egymás után nézhetik végig, ezután egy térkép segítségével nyomozós játékra invitálják őket. Aba-Novák Vilmos Körhinta című festményéhez Kiss Judit Ágnes azonos címmel írt szöveget, Gulácsy Lajos Rózsalovag című képéhez Gévai Csilla írt hasonló címmel jelenetet, Munkácsy Mihály Az agár című festményéhez Nényei Pál Agarak című szövege társul, Paizs Goebel Jenő Aranykor (Önarckép galambokkal) című műalkotása Molnár T. Eszter Most az egyszer én mesélek című írását ihlette, Roskó Gábor Nézzük, mi újság a világban? című munkájához Bán Zsófia A Róka, Jaja és a varázskazetta címmel írt mesét.
Az idén 8 előadás várja a gyerekeket délelőtti, illetve délutáni időpontban. Az előadások március 8-án, 14-én, 22-én és 29-én láthatók, 11 és 15 órakor. Az idén a Budapest Bábszínház fennállásának 70. évfordulója alkalmából a programsorozattal egy időben rendezik meg az Egymásra hangolva című kiállítást, amely olyan emblematikus alkotók munkásságán keresztül mutatja be a báb és a képzőművészet kapcsolatát, mint Bod László, Boráros Szilárd, Bródy Vera, Gábor Éva, Hoffer Károly, Koós Iván, Ország Lili, Schéner Mihály vagy Szűr Szabó József.
A Bábszínház múltjának és jelenének meghatározó és reprezentatív bábjai segítségével gyermekkorunk ismert történetei, népmesék, mítoszok kedves szereplői bukkannak fel a termekben, kapcsolódva az egyes műtárgyakhoz - olvasható a bábszínház ismertetőjében. Mint írják, a Bábszínház bábtárában őrzött több mint 20 ezer figurából választották ki azt a 21 bábcsoportot, amelyek az elmúlt hetven évben a leginkább meghatározták a bábszínház képzőművészeti arculatát. Egyes bábok most kerülnek először kiállításon a közönség elé, másokat kifejezetten a kiállítás kedvéért restauráltak. A Csodálatos mandarin, a Szentivánéji álom, a Toldi, A varázsfuvola alakjai mellett a bábszínház két emblematikus bábszereplője, Ferenc és Johanna is látható lesz.
A bábok az állandó gyűjtemény tereiben úgy helyezkednek el, hogy párbeszédbe léphessenek egy-egy képpel és a festmények és a bábfigurák akár hangulati, akár történeti szempontból reflektáljanak egymásra. Ennek egyik leginkább figyelemfelkeltő példája, a galéria csúcsában, a kupolatérben elhelyezett másfél méteres óriásbáb, Árvai György Oidipus-karanténja - emelik ki a közleményben.
Mint írják, ebben a szubjektív válogatásban a nézők betekintést nyerhetnek a bábszínház korszakaiba, megismerhetik tervezőiket. A kiállítás kurátora Palya Gábor. A Magyar Nemzeti Galériában nyíló bábkiállítással szinte egy időben egy másik időszaki kiállítást is rendeznek a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A Tiltottak menedéke, művészek az Állami Bábszínház műhelyében című tárlat azoknak a művészeknek a munkáit mutatja be, akik az 1950-es évektől az Állami Bábszínház Jakovits József vezette festőműhelyében leltek alkotói menedéket. A március 13-ig látható tárlat kurátora a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze, Kolozsváry Marianna.
(Forrás: MTI)
A március 29-ig tartó programsorozat a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapest Bábszínház és a Pozsonyi Pagony könyvkiadó együttműködésében valósul meg - olvasható a Budapest Bábszínház MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják, a Pozsonyi Pagony felkérésére öt kortárs író (Bán Zsófia, Gévai Csilla, Kiss Judit Ágnes, Molnár T. Eszter és Nényei Pál) írt szöveget a galéria állandó kiállításainak egy-egy műtárgyához. A meséket a Budapest Bábszínház öt rendezője, Ács Norbert, Bercsényi Péter, Jankovits Péter, Kovács Judit és Mórocz Adrienn viszi színre bábszínészek bevonásával.
Az így készült darabok magukon viselik a festők, az írók, a bábrendezők és a bábszínészek kézjegyét.
Mint írják, a résztvevők az öt jelenetet egymás után nézhetik végig, ezután egy térkép segítségével nyomozós játékra invitálják őket. Aba-Novák Vilmos Körhinta című festményéhez Kiss Judit Ágnes azonos címmel írt szöveget, Gulácsy Lajos Rózsalovag című képéhez Gévai Csilla írt hasonló címmel jelenetet, Munkácsy Mihály Az agár című festményéhez Nényei Pál Agarak című szövege társul, Paizs Goebel Jenő Aranykor (Önarckép galambokkal) című műalkotása Molnár T. Eszter Most az egyszer én mesélek című írását ihlette, Roskó Gábor Nézzük, mi újság a világban? című munkájához Bán Zsófia A Róka, Jaja és a varázskazetta címmel írt mesét.
Az idén 8 előadás várja a gyerekeket délelőtti, illetve délutáni időpontban. Az előadások március 8-án, 14-én, 22-én és 29-én láthatók, 11 és 15 órakor. Az idén a Budapest Bábszínház fennállásának 70. évfordulója alkalmából a programsorozattal egy időben rendezik meg az Egymásra hangolva című kiállítást, amely olyan emblematikus alkotók munkásságán keresztül mutatja be a báb és a képzőművészet kapcsolatát, mint Bod László, Boráros Szilárd, Bródy Vera, Gábor Éva, Hoffer Károly, Koós Iván, Ország Lili, Schéner Mihály vagy Szűr Szabó József.
A Bábszínház múltjának és jelenének meghatározó és reprezentatív bábjai segítségével gyermekkorunk ismert történetei, népmesék, mítoszok kedves szereplői bukkannak fel a termekben, kapcsolódva az egyes műtárgyakhoz - olvasható a bábszínház ismertetőjében. Mint írják, a Bábszínház bábtárában őrzött több mint 20 ezer figurából választották ki azt a 21 bábcsoportot, amelyek az elmúlt hetven évben a leginkább meghatározták a bábszínház képzőművészeti arculatát. Egyes bábok most kerülnek először kiállításon a közönség elé, másokat kifejezetten a kiállítás kedvéért restauráltak. A Csodálatos mandarin, a Szentivánéji álom, a Toldi, A varázsfuvola alakjai mellett a bábszínház két emblematikus bábszereplője, Ferenc és Johanna is látható lesz.
A bábok az állandó gyűjtemény tereiben úgy helyezkednek el, hogy párbeszédbe léphessenek egy-egy képpel és a festmények és a bábfigurák akár hangulati, akár történeti szempontból reflektáljanak egymásra. Ennek egyik leginkább figyelemfelkeltő példája, a galéria csúcsában, a kupolatérben elhelyezett másfél méteres óriásbáb, Árvai György Oidipus-karanténja - emelik ki a közleményben.
Mint írják, ebben a szubjektív válogatásban a nézők betekintést nyerhetnek a bábszínház korszakaiba, megismerhetik tervezőiket. A kiállítás kurátora Palya Gábor. A Magyar Nemzeti Galériában nyíló bábkiállítással szinte egy időben egy másik időszaki kiállítást is rendeznek a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. A Tiltottak menedéke, művészek az Állami Bábszínház műhelyében című tárlat azoknak a művészeknek a munkáit mutatja be, akik az 1950-es évektől az Állami Bábszínház Jakovits József vezette festőműhelyében leltek alkotói menedéket. A március 13-ig látható tárlat kurátora a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze, Kolozsváry Marianna.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások