A válság véget ért a könyvszakmában, a belső feszültségek viszont nőttek
A tavalyi növekedés után az idén is forgalomélénkülésre számít Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója, aki azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy növekedtek a szakmán belüli feszültségek.
Megélénkült a könyvpiac, bátrabban költöttek az emberek könyvre idén, mint korábban - mondta az évet értékelő interjúban Zentai Péter László, aki felidézte azt is, hogy a 2008-ban kezdődött gazdasági válság hatására a magyar könyvszakma csaknem másfél évtizedes felívelése véget ért, öt éven át tartó könyvforgalmi zsugorodás következett, majd tavaly végre 2,9 százalékos növekedés váltotta fel a csökkenést.
Az igazgató emlékeztetett: idén először a karácsonyi könyvvásárlás is korábban kezdődött, a növekedés üteme is reményekre adhat okot, de a részletes statisztikák várhatóan februárra készülnek el. A forgalom szempontjából legjelentősebb adventi időszakban sok tényező befolyásolja a vásárlásokat, például az időjárás, valamint az, hogy az idén nem érkezett olyan világszenzáció a boltokba, mint korábban Dan Brown könyvei vagy a Harry Potter-sorozat, amelyek sokakat csábítottak be az üzletekbe.
Zentai Péter László ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az idén is számos kiváló könyv jelent meg, a szépirodalom élvonala mellett a "középgeneráció" írói is remek kötetekkel jelentkeztek Dragomán Györgytől, Grecsó Krisztiántól, Péterfy Gergelyen, Szilasi Lászlón át Kőrösi Zoltánig.
"Kétarcú az idei esztendő, reményeink szerint a szabadforgalmú könyvpiac az idén is az infláció mértéke felett növekedik" - mutatott rá az igazgató, hozzátéve, hogy súlyos csapást mért viszont a szakmára a tankönyvkiadás- és forgalmazás államosítása. Emiatt kiesett a tanévkezdési periódus, amely eddig segített a forgalom szempontjából nehéz nyári-kora őszi időszakot átvészelni.
Az igazgató az évet értékelve kiemelte: sok problémával néztek szembe 2014-ben, például a legnagyobb bolthálózattal rendelkező, legnagyobb forgalmat bonyolító Pécsi Direkt Kft. pénzügyi nehézségeivel, amely az egész szakmában válsághangulatot váltott ki. Konfliktusokat okozott a másik nagy piaci szereplő, a fuzionáló Libri és Shopline kis cégeket hátrányba hozó, a saját kiadóinak versenyelőnyt biztosító kereskedelem-filozófiája is.
"Az egyik legnagyobb gond a magyar könyvpiacon, hogy a szakmánkra száz éve jellemző tisztességes verseny szabályait néhány piaci szereplő felrúgta" - hangsúlyozta Zentai Péter László, aki szerint például bizonyos kereskedők folyamatos árleszállításai az egész könyvszakma működését ássák alá.
Szólt arról is, hogy a Libri-csoporthoz tartó kiadók az idén jelezték, kilépnek az MKKE-ből, ugyanakkor a kereskedőcég bent maradt az egyesülésben."Eddig nem fogalmaztam meg nyilvános kritikát, de most nem hallgathatom el, hogy a Libri Kiadó üzletpolitikája súlyos konfliktusokat okozott a szakmában" - fakadt ki az igazgató, példaként említve a kisebb kiadók szerzőinek szerinte etikátlan átcsábítását.
A könyvpiacon az állami támogatás mértéke nem éri el a 2 százalékot, így sokkal erősebb a verseny, a piaci szellem, mint a sokkal jobban dotált más területeken. Ez konfliktusokkal jár, de az igazi veszteség nem a verseny élesedése, hanem a szakmai szolidaritás, az "élni és élni hagyni" elvének elfelejtése - vélekedett az igazgató, aki szerint ennek az elvnek köszönheti a magyar könyvpiac a kulturális sokszínűségét. Szerinte éppen ezért az MKKE feladata, hogy védje a kisebb vállalkozásokat, őrizze a piaci sokszínűséget, miközben azt sem szabad figyelmen kívül hagynia, hogy a koncentráció a működés természetes velejárója, mert csak így érkezhet tőke az ágazatba.
A szakma védelmében az idén ősszel hatpontos javaslatcsomaggal állt elő az MKKE, amelyben szerepelt az újdonságok, valamint a kis kiadók, független könyvesboltok védelmében szorgalmazott árkötöttségi törvényjavaslat, a Márai-program kibővített folytatása, olvasásnépszerűsítési kampány vagy például könyvvásárlási adókedvezmény a pedagógusoknak. Az igazgató kiemelte: a javaslatcsomag egyik elemét sem kritizálta a kormány, a legtöbb pontot azzal utasították el, hogy "jelenleg nem időszerű".
Zentai Péter László bírálta a Balassi Intézet korábbi vezetését is, mert szerinte az "értelmetlenül, feleslegesen és dölyfösen" elzárkózott a könyvszakma képviselőitől a magyar irodalom külföldi népszerűsítését célul tűző Publishing Hungary programban. Rámutatott: az, hogy Magyarország díszvendégként mutatkozhatott be számos országban, például októberben Isztambulban, az a MKKE által szervezett Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválnak köszönhető, amelynek meghívására idén áprilisban Törökország könyvkultúrája mutatkozhatott be nagy sikerrel. Zentai Péter László reményét fejezte ki, hogy az új vezetés nyitott lesz a szakma érveire.
Az igazgató szólt arról is, hogy a könyvpiac felélénkülésében jelentős szerepet játszik a két legnagyobb könyves seregszemle, az áprilisi nemzetközi könyvfesztivál és a nyári Ünnepi Könyvhét, amelyek a válság alatt is segítettek megőrizni az ország több mint két évszázados "literátus hagyományait". Kiemelte: 2015-ben a díszvendég író az egyik legnevesebb amerikai szerző, Jonathan Franzen, a Szabadság, az Erős rengés és a Javítások című kötetek szerzője lesz, emellett a magyar könyvkultúra, a szervezett magyar könyvpiac 220 éves jubileumát is megünneplik a fesztiválon.
Zentai Péter László ötéves igazgatói mandátuma az MKKE élén jövő ősszel jár le, és mivel az ötödik ciklusát tölti, nem indul újra a posztért. Mint fogalmazott: a felügyelő bizottság elnöki posztján is változás várható, tavasszal az elnökség jelentős részéről is újra szavaznia kell a tagságnak.
(forrás: MTI)
Megélénkült a könyvpiac, bátrabban költöttek az emberek könyvre idén, mint korábban - mondta az évet értékelő interjúban Zentai Péter László, aki felidézte azt is, hogy a 2008-ban kezdődött gazdasági válság hatására a magyar könyvszakma csaknem másfél évtizedes felívelése véget ért, öt éven át tartó könyvforgalmi zsugorodás következett, majd tavaly végre 2,9 százalékos növekedés váltotta fel a csökkenést.
Az igazgató emlékeztetett: idén először a karácsonyi könyvvásárlás is korábban kezdődött, a növekedés üteme is reményekre adhat okot, de a részletes statisztikák várhatóan februárra készülnek el. A forgalom szempontjából legjelentősebb adventi időszakban sok tényező befolyásolja a vásárlásokat, például az időjárás, valamint az, hogy az idén nem érkezett olyan világszenzáció a boltokba, mint korábban Dan Brown könyvei vagy a Harry Potter-sorozat, amelyek sokakat csábítottak be az üzletekbe.
Zentai Péter László ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az idén is számos kiváló könyv jelent meg, a szépirodalom élvonala mellett a "középgeneráció" írói is remek kötetekkel jelentkeztek Dragomán Györgytől, Grecsó Krisztiántól, Péterfy Gergelyen, Szilasi Lászlón át Kőrösi Zoltánig.
"A kortárs magyar irodalom továbbra is nagyon jó időszakát éli" - jegyezte meg, hozzátéve, több bestseller szerző műve is a boltokba került.
"Kétarcú az idei esztendő, reményeink szerint a szabadforgalmú könyvpiac az idén is az infláció mértéke felett növekedik" - mutatott rá az igazgató, hozzátéve, hogy súlyos csapást mért viszont a szakmára a tankönyvkiadás- és forgalmazás államosítása. Emiatt kiesett a tanévkezdési periódus, amely eddig segített a forgalom szempontjából nehéz nyári-kora őszi időszakot átvészelni.
Az igazgató az évet értékelve kiemelte: sok problémával néztek szembe 2014-ben, például a legnagyobb bolthálózattal rendelkező, legnagyobb forgalmat bonyolító Pécsi Direkt Kft. pénzügyi nehézségeivel, amely az egész szakmában válsághangulatot váltott ki. Konfliktusokat okozott a másik nagy piaci szereplő, a fuzionáló Libri és Shopline kis cégeket hátrányba hozó, a saját kiadóinak versenyelőnyt biztosító kereskedelem-filozófiája is.
"Az egyik legnagyobb gond a magyar könyvpiacon, hogy a szakmánkra száz éve jellemző tisztességes verseny szabályait néhány piaci szereplő felrúgta" - hangsúlyozta Zentai Péter László, aki szerint például bizonyos kereskedők folyamatos árleszállításai az egész könyvszakma működését ássák alá.
Szólt arról is, hogy a Libri-csoporthoz tartó kiadók az idén jelezték, kilépnek az MKKE-ből, ugyanakkor a kereskedőcég bent maradt az egyesülésben."Eddig nem fogalmaztam meg nyilvános kritikát, de most nem hallgathatom el, hogy a Libri Kiadó üzletpolitikája súlyos konfliktusokat okozott a szakmában" - fakadt ki az igazgató, példaként említve a kisebb kiadók szerzőinek szerinte etikátlan átcsábítását.
A könyvpiacon az állami támogatás mértéke nem éri el a 2 százalékot, így sokkal erősebb a verseny, a piaci szellem, mint a sokkal jobban dotált más területeken. Ez konfliktusokkal jár, de az igazi veszteség nem a verseny élesedése, hanem a szakmai szolidaritás, az "élni és élni hagyni" elvének elfelejtése - vélekedett az igazgató, aki szerint ennek az elvnek köszönheti a magyar könyvpiac a kulturális sokszínűségét. Szerinte éppen ezért az MKKE feladata, hogy védje a kisebb vállalkozásokat, őrizze a piaci sokszínűséget, miközben azt sem szabad figyelmen kívül hagynia, hogy a koncentráció a működés természetes velejárója, mert csak így érkezhet tőke az ágazatba.
A szakma védelmében az idén ősszel hatpontos javaslatcsomaggal állt elő az MKKE, amelyben szerepelt az újdonságok, valamint a kis kiadók, független könyvesboltok védelmében szorgalmazott árkötöttségi törvényjavaslat, a Márai-program kibővített folytatása, olvasásnépszerűsítési kampány vagy például könyvvásárlási adókedvezmény a pedagógusoknak. Az igazgató kiemelte: a javaslatcsomag egyik elemét sem kritizálta a kormány, a legtöbb pontot azzal utasították el, hogy "jelenleg nem időszerű".
Zentai Péter László bírálta a Balassi Intézet korábbi vezetését is, mert szerinte az "értelmetlenül, feleslegesen és dölyfösen" elzárkózott a könyvszakma képviselőitől a magyar irodalom külföldi népszerűsítését célul tűző Publishing Hungary programban. Rámutatott: az, hogy Magyarország díszvendégként mutatkozhatott be számos országban, például októberben Isztambulban, az a MKKE által szervezett Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválnak köszönhető, amelynek meghívására idén áprilisban Törökország könyvkultúrája mutatkozhatott be nagy sikerrel. Zentai Péter László reményét fejezte ki, hogy az új vezetés nyitott lesz a szakma érveire.
Az igazgató szólt arról is, hogy a könyvpiac felélénkülésében jelentős szerepet játszik a két legnagyobb könyves seregszemle, az áprilisi nemzetközi könyvfesztivál és a nyári Ünnepi Könyvhét, amelyek a válság alatt is segítettek megőrizni az ország több mint két évszázados "literátus hagyományait". Kiemelte: 2015-ben a díszvendég író az egyik legnevesebb amerikai szerző, Jonathan Franzen, a Szabadság, az Erős rengés és a Javítások című kötetek szerzője lesz, emellett a magyar könyvkultúra, a szervezett magyar könyvpiac 220 éves jubileumát is megünneplik a fesztiválon.
Zentai Péter László ötéves igazgatói mandátuma az MKKE élén jövő ősszel jár le, és mivel az ötödik ciklusát tölti, nem indul újra a posztért. Mint fogalmazott: a felügyelő bizottság elnöki posztján is változás várható, tavasszal az elnökség jelentős részéről is újra szavaznia kell a tagságnak.
(forrás: MTI)
Hozzászólások