Adományokból öntötték újra az uszkai harangokat
Adományokból öntötték újra a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei uszkai harangokat, amelyek a Rákóczi-szabadságharc idején vesztek oda.
Pálinkás Gyula, az uszkai református egyházközség lelkésze az MTI-nek elmondta: az ország minden részéből érkeztek adományok, miután egy hetilapban tavaly megjelent az uszkai harangok 1703-as története. Segítő szándékú emberek százai, sokan név nélkül több mint 1,6 millió forintot adtak össze, így április utolsó szombatján felszentelhették és visszahelyezhették a Gombos Miklós mester által újraöntött harangokat a kicsi, mindössze negyven tagot számláló gyülekezet műemlékvédelem alatt álló templomának fatornyába.
Az első uszkai harangokat a Rákóczi-szabadságharc 1703-as tiszaújlaki ütközete előtt menekítették ki a faluból, hogy az ellenség ne önthessen ágyúkat belőlük. Az egyházgondnok két helyi bízott meg azzal, hogy a harangokat elrejtsék a Tisza menti fűzesben. Ők elásták a harangokat, majd visszaérkezve a településre, a kurucok oldalán bekapcsolódtak az akkor már dúló csatába. Mindkét harangrejtő életét vesztette a győzelemmel végződött harcban, sírba vitték titkukat a harangok helyéről.
Örökre nyoma veszett az uszkai harangoknak, soha nem találták meg azokat, pedig a legenda szerint "mindig üzentek, síró zúgást hallattak" a Tisza-parti fűzes mélyéről éjszakánként, amikor baj fenyegette a falut. Az elrejtett uszkai harangok helyére 1820-ban egy nagyobbat, 1936-ban pedig egy kisebbet önttettek. Azok az idők folyamán elhasználódtak, az egyiknek a lengésszerkezete ment tönkre, míg a másik megrepedt, teljesen újra kellett önteni.
Pálinkás Gyula lelkész szerint az egyházközség önerőből nem tudta volna az újraöntés költségeit előteremteni, de végül a Szabad Föld cikke segített, jöttek az adományok az ország különböző településeiről.
Így az uszkaiak a szerzőt, Balogh Géza újságírót kérték fel "harangok felszentelési keresztapjának", ő szólaltatta meg először azokat. Az uszkai református templom 1799-ben tűz martalékává vált. A mait 1805-ben kezdték építeni, kazettás jellegű deszkamennyezete pedig 1886-ban készült. A késő barokk stílusú, kosáríves záródású teremtemplom védelem alatt áll, az 1800-as években készült bútoraival, a copf típusú faragott szószékével, Mózes-székével, padjaival együtt. Előtte népi műemlék fa harangtorony áll, amelynek nyolcszögletű sisakja zsindellyel fedett.
forrás:MTI
Pálinkás Gyula, az uszkai református egyházközség lelkésze az MTI-nek elmondta: az ország minden részéből érkeztek adományok, miután egy hetilapban tavaly megjelent az uszkai harangok 1703-as története. Segítő szándékú emberek százai, sokan név nélkül több mint 1,6 millió forintot adtak össze, így április utolsó szombatján felszentelhették és visszahelyezhették a Gombos Miklós mester által újraöntött harangokat a kicsi, mindössze negyven tagot számláló gyülekezet műemlékvédelem alatt álló templomának fatornyába.
Az első uszkai harangokat a Rákóczi-szabadságharc 1703-as tiszaújlaki ütközete előtt menekítették ki a faluból, hogy az ellenség ne önthessen ágyúkat belőlük. Az egyházgondnok két helyi bízott meg azzal, hogy a harangokat elrejtsék a Tisza menti fűzesben. Ők elásták a harangokat, majd visszaérkezve a településre, a kurucok oldalán bekapcsolódtak az akkor már dúló csatába. Mindkét harangrejtő életét vesztette a győzelemmel végződött harcban, sírba vitték titkukat a harangok helyéről.Örökre nyoma veszett az uszkai harangoknak, soha nem találták meg azokat, pedig a legenda szerint "mindig üzentek, síró zúgást hallattak" a Tisza-parti fűzes mélyéről éjszakánként, amikor baj fenyegette a falut. Az elrejtett uszkai harangok helyére 1820-ban egy nagyobbat, 1936-ban pedig egy kisebbet önttettek. Azok az idők folyamán elhasználódtak, az egyiknek a lengésszerkezete ment tönkre, míg a másik megrepedt, teljesen újra kellett önteni.
Pálinkás Gyula lelkész szerint az egyházközség önerőből nem tudta volna az újraöntés költségeit előteremteni, de végül a Szabad Föld cikke segített, jöttek az adományok az ország különböző településeiről.
Így az uszkaiak a szerzőt, Balogh Géza újságírót kérték fel "harangok felszentelési keresztapjának", ő szólaltatta meg először azokat. Az uszkai református templom 1799-ben tűz martalékává vált. A mait 1805-ben kezdték építeni, kazettás jellegű deszkamennyezete pedig 1886-ban készült. A késő barokk stílusú, kosáríves záródású teremtemplom védelem alatt áll, az 1800-as években készült bútoraival, a copf típusú faragott szószékével, Mózes-székével, padjaival együtt. Előtte népi műemlék fa harangtorony áll, amelynek nyolcszögletű sisakja zsindellyel fedett.
forrás:MTI
Hozzászólások