Beneda Attila: követjük Brunszvik Teréz örökségét
A bölcsődék fejlesztése, a férőhelyek bővülése is mutatja, hogy hűen követjük Brunszvik Teréz szellemi és lelki örökségét - hangsúlyozta Beneda Attila a Brunszvik Teréz születésének 250. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség megnyitóján szerdán a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központban.
"Gyermekekkel foglalkozni minden bizonnyal a leghálásabb munka, ami a földünkön osztályrészünkről jutott, de saját tökéletességünket is ez mozdítja előre"- idézte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családügyekért felelős helyettes államtitkára Brunszvik Terézt a Tokaj-Hegyalja Egyetem, az Unesco Magyar Nemzeti Bizottság és a Magyar Női Unió Egyesület által szervezett ünnepségen.
Beneda Attila hangsúlyozta, hogy többek között ezért is vezette be a kormány 2011-ben az általános óvodakötelezettséget, és ezért tűzték ki célként a bölcsődék fejlesztését is.
"A 32 ezerhez képest most már 69 ezernél járunk a bölcsődei férőhelyeket tekintve, és ez a folyamat nem áll meg. Azt hiszem, hogy a kormány hűen követi Brunszvik Teréz szellemi és lelki örökségét" - mondta Beneda Attila, kiemelve a kisgyermeknevelők, bölcsődei dolgozók, óvónők, dadusok gyerekeket óvó szerepét az óvodaalapító örökségének megőrzésében.
Magyarországon a kormány nem közoktatást, hanem köznevelést épít, ahogy Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvoda alapítója is tette - hansúlyozta Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára.
Mi abban gondolkodunk, hogy a családokkal együtt, velük párhuzamban, hasonló célkitűzésekkel biztosítsuk a gyermekeknek a megfelelő fejlesztést és fejlődést - tette hozzá. Emlékeztetett: Brunszvik Teréz úgy gondolta, hogy az, ami az óvodában történik, meghatározó a nemzetre.
"Nagyon fontos az, hogy gyökereket és táptalajt tudjunk adni a gyerekeknek. Fontos, hogy bármi is történik körülöttünk, mindig tudjuk, hogy hova, kikhez tartozunk, és hogy merre haladunk" - zárta gondolatait Balatoni Katalin.
Kéri Szabolcs, a Tokaj-Hegyalja Egyetem rektora köszöntőjében Brunszvik Terézt a reformkor legerősebb női képviselőjének nevezte Magyarországon, akinek az életműve örökérvényű. Felhívta a figyelmet egyebek közt arra, hogy az óvodás kor a gyermeki kreativitás, az alkotóerő kibontakoztatásának időszaka, amely során nagyon fontos szerepet kap a játék imaginárius ereje.
Bogyay Katalin nagykövet, a Magyar ENSZ Társaság elnöke, az Unesco Magyar Nemzeti Bizottság tagja beszédében kitért arra, azáltal, hogy Brunszvik Teréz bekerült az UNESCO speciális tematikus évfordulós programjába, nem csak Magyarországon lesz ismertebb, "a világ fogja ünnepli és megismerni őt". Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága tavaly döntött arról, hogy 2025-ben Brunszvik Teréz születésének 250. évfordulóját országszerte megünneplik a Tokaj-Hegyalja Egyetem és a Magyar Női Unió Egyesület koordinálása mellett. A rendezvények helyszínei közé tartozik Sárospatak, Martonvásár, Pozsony és Párizs.
A programokkal és az emlékévvel kapcsolatos információk a brunszvik.com oldalon érhetők el.
(Forrás: MTI)
"Gyermekekkel foglalkozni minden bizonnyal a leghálásabb munka, ami a földünkön osztályrészünkről jutott, de saját tökéletességünket is ez mozdítja előre"- idézte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családügyekért felelős helyettes államtitkára Brunszvik Terézt a Tokaj-Hegyalja Egyetem, az Unesco Magyar Nemzeti Bizottság és a Magyar Női Unió Egyesület által szervezett ünnepségen.Beneda Attila hangsúlyozta, hogy többek között ezért is vezette be a kormány 2011-ben az általános óvodakötelezettséget, és ezért tűzték ki célként a bölcsődék fejlesztését is.
"A 32 ezerhez képest most már 69 ezernél járunk a bölcsődei férőhelyeket tekintve, és ez a folyamat nem áll meg.
Magyarországon a kormány nem közoktatást, hanem köznevelést épít, ahogy Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvoda alapítója is tette - hansúlyozta Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára.
Mi abban gondolkodunk, hogy a családokkal együtt, velük párhuzamban, hasonló célkitűzésekkel biztosítsuk a gyermekeknek a megfelelő fejlesztést és fejlődést - tette hozzá. Emlékeztetett: Brunszvik Teréz úgy gondolta, hogy az, ami az óvodában történik, meghatározó a nemzetre.
"Nagyon fontos az, hogy gyökereket és táptalajt tudjunk adni a gyerekeknek. Fontos, hogy bármi is történik körülöttünk, mindig tudjuk, hogy hova, kikhez tartozunk, és hogy merre haladunk" - zárta gondolatait Balatoni Katalin.
Kéri Szabolcs, a Tokaj-Hegyalja Egyetem rektora köszöntőjében Brunszvik Terézt a reformkor legerősebb női képviselőjének nevezte Magyarországon, akinek az életműve örökérvényű. Felhívta a figyelmet egyebek közt arra, hogy az óvodás kor a gyermeki kreativitás, az alkotóerő kibontakoztatásának időszaka, amely során nagyon fontos szerepet kap a játék imaginárius ereje.
Bogyay Katalin nagykövet, a Magyar ENSZ Társaság elnöke, az Unesco Magyar Nemzeti Bizottság tagja beszédében kitért arra, azáltal, hogy Brunszvik Teréz bekerült az UNESCO speciális tematikus évfordulós programjába, nem csak Magyarországon lesz ismertebb, "a világ fogja ünnepli és megismerni őt". Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága tavaly döntött arról, hogy 2025-ben Brunszvik Teréz születésének 250. évfordulóját országszerte megünneplik a Tokaj-Hegyalja Egyetem és a Magyar Női Unió Egyesület koordinálása mellett. A rendezvények helyszínei közé tartozik Sárospatak, Martonvásár, Pozsony és Párizs.
A programokkal és az emlékévvel kapcsolatos információk a brunszvik.com oldalon érhetők el.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások