Elbúcsúztatták Boros Lajos prímáskirályt
Zenésztársai, tisztelői, családtagjai és barátai, összesen több száz ember kísérte utolsó útjára Boros (Boross) Lajos Kossuth-díjas prímáskirályt, a 100 Tagú Cigányzenekar örökös, tiszteletbeli főprímását a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben pénteken.
"A magyar cigányzene nélkülözhetetlen ahhoz, hogy igazán jó legyen a kedv és érezzük azt, hogy a kultúrában találkozunk" - fogalmazott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a ravatalnál, ahonnan Boros Lajost hófehér koporsóban, négy fehér ló húzta fogaton, a 100 Tagú Cigányzenekar játéka közepette kísérték végső nyughelyére.
"A mi felelősségünk, hogy megőrizzük és továbbvigyük a magyar cigányzenét, hogy újjászülethessen. Akkor máris jobb lesz, szebb lesz és igazabb lesz a cigány-magyar együttélés, ha a hegedűből jön, a nótából jön, a zenéből jön, általában a kultúrából jön" - hangsúlyozta a miniszter gyászbeszédében.
A ravatalnál Mága Zoltán hegedűművész is búcsúzott néhai barátjától, muzsikustársától: "Lajos bácsi volt a prímások királya, a királyok prímása. Ezt a címet csak a tudással, a szakma és a zenésztársak elismerésével és szeretetével lehet kiérdemelni. A Prímások Királyának lenni nem örökölhető titulus. Ezt a rangot csak egy olyan egyéniség kapja, aki talán százévente egyszer születik" - fogalmazott.
Mága Zoltán Boros Lajosról szólva kiemelte: magyarként volt cigány és cigányként volt magyar. Zenészként volt ember és emberként volt zenész. "A csillogás, a dicsfény nem vakította el. Itthon maradt, hogy tanítsa a Rajkókat, tovább örökítse a zenészeknek a tudást és hazánknak szerezzen hírnevet, dicsőséget, gazdagítsa az egyetemes magyar kultúrát" - fogalmazott a Prima Primissima díjas muzsikus.
Kállai Kiss Ernő klarinét- és tárogatóművész barátjától és pályatársától búcsúzva felidézte: 60 éve ismerkedtek meg a Magyar Állami Népi Együttesben, az 1950-es években, "amikor még Kodály dirigált minket". Boros Lajos egy zenei fejedelem volt, "ezt a címet én adtam rá" - mondta. "Lajcsikám, az égi kávéház teraszán muzsikáljál, nyújtsál szépet, mint életedben tetted, ahogy a régiek mondták: muzsikáljatok szépen" - fogalmazott Kállai Kiss Ernő.
A prímáskirálytól Beke Farkas Nándor, a 100 Tagú Cigányzenekar elnöke is búcsúzott, végül pedig Boros Lajos barátja és volt munkatársa, Raduly József méltatta a hegedűs évtizedeken átívelő, gazdag életútját.
A ravataltól a sírhelyig vezető úton a cigányzenekar az elhunyt legkedvesebb nótáit játszotta, a zenekar élén felváltva húzták a prímások. Akkor is végig szólt a zene, amikor a koporsót leengedték a sírba. A temetési szertartáson, melyet Székely János esztergom-budapesti segédpüspök celebrált, részt vett Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke is.
Boros Lajos végső nyughelye a Fiumei úti Nemzeti Sírkert művészparcellájában, közvetlenül Radics Béla (1867-1930) és Magyari Imre (1894-1940) cigányprímások sírja mellett található. Boros Lajos - aki nevét gyakran Borossként is használta - 89 éves korában hunyt el július 9-én.
forrás:MTI
"A magyar cigányzene nélkülözhetetlen ahhoz, hogy igazán jó legyen a kedv és érezzük azt, hogy a kultúrában találkozunk" - fogalmazott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a ravatalnál, ahonnan Boros Lajost hófehér koporsóban, négy fehér ló húzta fogaton, a 100 Tagú Cigányzenekar játéka közepette kísérték végső nyughelyére.
"A mi felelősségünk, hogy megőrizzük és továbbvigyük a magyar cigányzenét, hogy újjászülethessen. Akkor máris jobb lesz, szebb lesz és igazabb lesz a cigány-magyar együttélés, ha a hegedűből jön, a nótából jön, a zenéből jön, általában a kultúrából jön" - hangsúlyozta a miniszter gyászbeszédében.
A ravatalnál Mága Zoltán hegedűművész is búcsúzott néhai barátjától, muzsikustársától: "Lajos bácsi volt a prímások királya, a királyok prímása. Ezt a címet csak a tudással, a szakma és a zenésztársak elismerésével és szeretetével lehet kiérdemelni. A Prímások Királyának lenni nem örökölhető titulus. Ezt a rangot csak egy olyan egyéniség kapja, aki talán százévente egyszer születik" - fogalmazott.Mága Zoltán Boros Lajosról szólva kiemelte: magyarként volt cigány és cigányként volt magyar. Zenészként volt ember és emberként volt zenész. "A csillogás, a dicsfény nem vakította el. Itthon maradt, hogy tanítsa a Rajkókat, tovább örökítse a zenészeknek a tudást és hazánknak szerezzen hírnevet, dicsőséget, gazdagítsa az egyetemes magyar kultúrát" - fogalmazott a Prima Primissima díjas muzsikus.
Kállai Kiss Ernő klarinét- és tárogatóművész barátjától és pályatársától búcsúzva felidézte: 60 éve ismerkedtek meg a Magyar Állami Népi Együttesben, az 1950-es években, "amikor még Kodály dirigált minket". Boros Lajos egy zenei fejedelem volt, "ezt a címet én adtam rá" - mondta. "Lajcsikám, az égi kávéház teraszán muzsikáljál, nyújtsál szépet, mint életedben tetted, ahogy a régiek mondták: muzsikáljatok szépen" - fogalmazott Kállai Kiss Ernő.
A prímáskirálytól Beke Farkas Nándor, a 100 Tagú Cigányzenekar elnöke is búcsúzott, végül pedig Boros Lajos barátja és volt munkatársa, Raduly József méltatta a hegedűs évtizedeken átívelő, gazdag életútját.
A ravataltól a sírhelyig vezető úton a cigányzenekar az elhunyt legkedvesebb nótáit játszotta, a zenekar élén felváltva húzták a prímások. Akkor is végig szólt a zene, amikor a koporsót leengedték a sírba. A temetési szertartáson, melyet Székely János esztergom-budapesti segédpüspök celebrált, részt vett Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke is.
Boros Lajos végső nyughelye a Fiumei úti Nemzeti Sírkert művészparcellájában, közvetlenül Radics Béla (1867-1930) és Magyari Imre (1894-1940) cigányprímások sírja mellett található. Boros Lajos - aki nevét gyakran Borossként is használta - 89 éves korában hunyt el július 9-én.
forrás:MTI
Hozzászólások