Érettségi előtt Trianonról - Surján László vezeti a Charta XXI. Megbékélési Mozgalom estjét
Érettségi előtt Trianonról mottóval rendezi meg következő estjét a Charta XXI.Megbékélési Mozgalom pénteken Budapesten.
A Jean Monnet-esten a Párbeszéd Házában levetítik Dušan Trančík Történelemóra című dokumentumfilmjét, majd a film rendezőjével és Zahorán Csaba történésszel Surján László beszélget többek között arról, hogy mi tartja még ma is életben Trianont, illetve hogyan tanítják a témát Magyarországon és Szlovákiában az érettségi előtt álló fiataloknak - közölték a szervezők az MTI-vel.
A programról kiadott tájékoztató szerint Dušan Trančík szlovák rendező egyórás, szlovák és magyar tannyelvű gimnáziumokban forgatott Történelemóra című filmjének központi kérdése az: hogyan viszonyulnak a fiatalok az 1920-as békeszerződéshez. A filmben több szlovák diák adott hangot annak, hogy a szlovákok számára ez már lezárt dolog, de a magyarok még mindig nagy problémaként élik meg. A szlovák oldal sem ítéli meg egyoldalúan a történtek súlyát: Dušan Trančík nyilatkozataiban utalt arra is, hogy a komáromi szlovák gimnáziumba nem engedték be a történelemórára a stábot, mondván, ez politika.
Trančíkot elsősorban az érdekelte, milyen is a szlovák és a magyar diákok történelemtudata, s mennyire él a két nemzetben a Trianon-szindróma, s hogyan dolgozták azt fel. A dokumentumfilm a szlovák-magyar kapcsolatokkal és a trianoni békeszerződés eltérő megítéléseivel foglalkozik. Nem tanítani akar, hanem az a célja, hogy a néző bepillantást nyerhessen az oktatási intézmény közegébe és megtapasztalja, ott hogyan közelítenek a témához.
A Charta XXI Megbékélési Mozgalom (amelyet Surján László, az Európai Parlament alelnöke alapított) a közép-európai térség népeinek történelmi megbékélése mellett foglal állást. Meglátásuk szerint "a magyar-szlovák viszonylatban is ki kell mondani, ártottunk, elrontottunk, rácsaptunk kinyújtott kezekre, mikor, ki, hogyan".
"Ez az, amit be kell vallani, és utána lehet ezen túllépni, nem pedig elhallgatni a sérelmeket, és úgy tenni, mintha azok nem lennének, mert ez nem működik. A megértésen át idővel el lehet és el kell jutnunk a megszeretésig, hisz ezer szállal kötődünk egymáshoz, elég, ha csak a közös népzenei gyökereinkre gondolunk" - hangsúlyozta a Charta XXI. nevében megszólalva korábban Surján László.
MTI
A Jean Monnet-esten a Párbeszéd Házában levetítik Dušan Trančík Történelemóra című dokumentumfilmjét, majd a film rendezőjével és Zahorán Csaba történésszel Surján László beszélget többek között arról, hogy mi tartja még ma is életben Trianont, illetve hogyan tanítják a témát Magyarországon és Szlovákiában az érettségi előtt álló fiataloknak - közölték a szervezők az MTI-vel.
A programról kiadott tájékoztató szerint Dušan Trančík szlovák rendező egyórás, szlovák és magyar tannyelvű gimnáziumokban forgatott Történelemóra című filmjének központi kérdése az: hogyan viszonyulnak a fiatalok az 1920-as békeszerződéshez. A filmben több szlovák diák adott hangot annak, hogy a szlovákok számára ez már lezárt dolog, de a magyarok még mindig nagy problémaként élik meg. A szlovák oldal sem ítéli meg egyoldalúan a történtek súlyát: Dušan Trančík nyilatkozataiban utalt arra is, hogy a komáromi szlovák gimnáziumba nem engedték be a történelemórára a stábot, mondván, ez politika.
Trančíkot elsősorban az érdekelte, milyen is a szlovák és a magyar diákok történelemtudata, s mennyire él a két nemzetben a Trianon-szindróma, s hogyan dolgozták azt fel. A dokumentumfilm a szlovák-magyar kapcsolatokkal és a trianoni békeszerződés eltérő megítéléseivel foglalkozik. Nem tanítani akar, hanem az a célja, hogy a néző bepillantást nyerhessen az oktatási intézmény közegébe és megtapasztalja, ott hogyan közelítenek a témához.
A Charta XXI Megbékélési Mozgalom (amelyet Surján László, az Európai Parlament alelnöke alapított) a közép-európai térség népeinek történelmi megbékélése mellett foglal állást. Meglátásuk szerint "a magyar-szlovák viszonylatban is ki kell mondani, ártottunk, elrontottunk, rácsaptunk kinyújtott kezekre, mikor, ki, hogyan".
"Ez az, amit be kell vallani, és utána lehet ezen túllépni, nem pedig elhallgatni a sérelmeket, és úgy tenni, mintha azok nem lennének, mert ez nem működik. A megértésen át idővel el lehet és el kell jutnunk a megszeretésig, hisz ezer szállal kötődünk egymáshoz, elég, ha csak a közös népzenei gyökereinkre gondolunk" - hangsúlyozta a Charta XXI. nevében megszólalva korábban Surján László.
MTI
Hozzászólások