Fónagy: hat év alatt 180 milliárd forintot fordítottak a hazai épített örökség megmentésére
Az elmúlt hat évben nemzeti és uniós forrásból 180 milliárd forintot fordítottak a hazai épített örökség megmentésére, megújítására - hangsúlyozta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a kápolnásnyéki Halász Gedeon Központ szombati avatásán.
Fónagy János avatóbeszédében kiemelte: a kastélyok, várak történelmi lenyomatok, amelyek az épített örökség fontos elemeiként maradtak fenn. Trianon után nagy részük elkerült az ország jelenlegi területéről, a többit elpusztították a második világháború idején és az utána következő időszakban - tette hozzá.
"Az évszázadok alatt létrehozott épített örökséget olyan állapotban hagyta ránk a kommunista diktatúra, hogy annak megmentése évtizedekre munkát ad még a következő generációnak is" - mondta. Hozzátette: mindhárom Orbán-kormány felvállalta ezt a munkát, a vár- és a kastélyprogramban több mint 50 milliárdot biztosítanak az épületek felújítására, miközben a Rómer Flóris-terv a határokon túli kastélyokról, a Hauszmann-terv pedig a Budavári Palota megmentéséről szól.
Fónagy János felidézte, hogy a Fejér megyei Kápolnásnyék a Velencei-tó főváros felé eső kapujaként mindig is kereskedelmi központ volt. Jelentőségéhez a Dabasi Halász család is hozzájárult, gazdaságuk az egyik legnagyobb volt a környéken.
Közölte: Halász Gedeon idején készült el a kastély, amelyben a második világháború végéig éltek. Utána a családot megfosztották vagyonától, gazdaságától, a kastélyra pedig a pusztulás várt, egészen addig, amíg a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány uniós és egyéb források bevonásával meg nem mentette.
Az államtitkár szerint a létrejött Halász Gedeon Központ fontos kulturális, turisztikai találkozási hellyé válhat.
A kastély avatását követően nyílt meg az épületben A 65 éves MKB Bank gyűjteménye a 200 éves kastélyban című kiállítás.
Sándor Benedek, az MKB vezérigazgató-helyettese kiemelte: a bank a rendszerváltás óta tudatosan gyűjti a hazai magyar festményeket. Céljuk, hogy az utókor számára megőrizzék a páratlan képeket, a gyűjtemény ma már több száz festményből áll.
Mint mondta, elsősorban 19. századi festőkre koncentrálnak, de kortárs festmények is vannak a gyűjteményben.
A kápolnásnyéki tárlat a korábban a Várkert Bazárban bemutatott festmények válogatása, köztük olyan alkotók képeivel, mint Mednyánszky László, Benczúr Gyula, Barabás Miklós, Csók István, Aba-Novák Vilmos, Székely Bertalan vagy Rippl-Rónai József. Az 54 festmény a kastély öt termében év végéig lesz látható.
A kápolnásnyéki Dabasi Halász-kastély 306,1 millió forint európai uniós támogatásból és az alapítvány 16,11 millió forintos önrészéből újult meg, látogatótérrel és kiállítóhellyel bővült. A kápolnásnyéki birtok a 19. század első felében került Dabasi Halász Sámuel kezére.
A család kúriáját feltehetően szintén a 19. század első felében, klasszicista stílusban építették. Mai formáját Dabasi Halász Gedeon jóvoltából az 1910-es években nyerte el. Az akkor neobarokk stílusban átalakított épületet 1945-ig a Halász família lakta.
1945 után termelőszövetkezeti tulajdonba került az épület: a Vörösmarty tsz irodái működtek a falai között. Az épület állapota azokban az időkben folyamatosan romlott.
(Forrás: MTI)
Fónagy János avatóbeszédében kiemelte: a kastélyok, várak történelmi lenyomatok, amelyek az épített örökség fontos elemeiként maradtak fenn. Trianon után nagy részük elkerült az ország jelenlegi területéről, a többit elpusztították a második világháború idején és az utána következő időszakban - tette hozzá."Az évszázadok alatt létrehozott épített örökséget olyan állapotban hagyta ránk a kommunista diktatúra, hogy annak megmentése évtizedekre munkát ad még a következő generációnak is" - mondta.
Fónagy János felidézte, hogy a Fejér megyei Kápolnásnyék a Velencei-tó főváros felé eső kapujaként mindig is kereskedelmi központ volt. Jelentőségéhez a Dabasi Halász család is hozzájárult, gazdaságuk az egyik legnagyobb volt a környéken.
Közölte: Halász Gedeon idején készült el a kastély, amelyben a második világháború végéig éltek. Utána a családot megfosztották vagyonától, gazdaságától, a kastélyra pedig a pusztulás várt, egészen addig, amíg a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány uniós és egyéb források bevonásával meg nem mentette.
Az államtitkár szerint a létrejött Halász Gedeon Központ fontos kulturális, turisztikai találkozási hellyé válhat.
A kastély avatását követően nyílt meg az épületben A 65 éves MKB Bank gyűjteménye a 200 éves kastélyban című kiállítás.
Sándor Benedek, az MKB vezérigazgató-helyettese kiemelte: a bank a rendszerváltás óta tudatosan gyűjti a hazai magyar festményeket. Céljuk, hogy az utókor számára megőrizzék a páratlan képeket, a gyűjtemény ma már több száz festményből áll.
Mint mondta, elsősorban 19. századi festőkre koncentrálnak, de kortárs festmények is vannak a gyűjteményben.
A kápolnásnyéki tárlat a korábban a Várkert Bazárban bemutatott festmények válogatása, köztük olyan alkotók képeivel, mint Mednyánszky László, Benczúr Gyula, Barabás Miklós, Csók István, Aba-Novák Vilmos, Székely Bertalan vagy Rippl-Rónai József. Az 54 festmény a kastély öt termében év végéig lesz látható.
A kápolnásnyéki Dabasi Halász-kastély 306,1 millió forint európai uniós támogatásból és az alapítvány 16,11 millió forintos önrészéből újult meg, látogatótérrel és kiállítóhellyel bővült. A kápolnásnyéki birtok a 19. század első felében került Dabasi Halász Sámuel kezére.
A család kúriáját feltehetően szintén a 19. század első felében, klasszicista stílusban építették. Mai formáját Dabasi Halász Gedeon jóvoltából az 1910-es években nyerte el. Az akkor neobarokk stílusban átalakított épületet 1945-ig a Halász família lakta.
1945 után termelőszövetkezeti tulajdonba került az épület: a Vörösmarty tsz irodái működtek a falai között. Az épület állapota azokban az időkben folyamatosan romlott.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások