Goldmark Károly-kiállítás nyílik az OSZK Zeneműtárában
Goldmark Károly pályáját felidéző kiállítás nyílik a zeneszerző halálának 100. évfordulója alkalmából december 8-án az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Zeneműtárában.
A komponista szoros magyar kötődésének is köszönhető, hogy halálát követően hagyatékát a magyar állam vásárolta meg, és e gazdag anyagot ma is az OSZK Zeneműtárában őrzik.
A kiállítás a hagyaték legizgalmasabb dokumentumait mutatja be, vezérfonálként a zeneszerző halála után Emlékek életemből címen kiadott visszaemlékezéseket használva (amelynek eredeti kézirata ugyancsak a gyűjteményhez tartozik).
A szerző saját visszatekintéseihez kapcsolódva a tárlat nem csupán magát a szerzői hagyatékot mutathatja be, de egyszersmind átfogó képet ad Goldmark életéről és legfontosabb kompozícióiról - különös tekintettel az életmű magyar vonatkozásaira.
Ami Goldmark kompozícióit illeti, a gyűjtemény legértékesebb része a zeneszerző csaknem teljes életművének eredeti lejegyzéseit magában foglaló kéziratanyag, amely nem csupán a darabok leghitelesebb formáját őrizte meg számunkra, hanem (a fennmaradt vázlatfüzetekkel együtt) fényt vet Goldmark munkamódszerére is - olvasható a könyvtár sajtóanyagában.
A hagyaték azonban számos másfajta dokumentumot is magában foglal: családi vonatkozású fényképeket, különféle hivatalos dokumentumokat (iskolai bizonyítványokat és igazolásokat), az idős zeneszerző előtt tisztelgő díszokleveleket, számos Goldmark által (illetve neki) írott levelet, valamint egy-egy számára különösen fontos hangverseny plakátját vagy műsorlapját is.
A keszthelyi születésű és Németkeresztúron nevelkedett Goldmark Károly (1830-1915) bécsi letelepedését követően jutott pályája csúcsára: itt komponálta hat operáját (köztük a világsikert hozó Sába királynőjét), máig gyakran hallható Hegedűversenyét vagy az idősebb generációk körében Falusi lakodalom alcímmel még mindig közismert Első szimfóniáját. Magyar gyökereit azonban Goldmark sosem tagadta meg.
Goldmark Károly mellett a kiállítás a Zeneműtár egykori osztályvezetőjére, Kecskeméti Istvánra (1920-1999) is emlékezik, aki személyesen végezte el a Goldmark-hagyaték feldolgozását, és az eredeti kézirat alapján 1980-ban maga fordította magyarra és adta közre a zeneszerző emlékiratait is.
Az Emlékek életemből című, 2016. március 5-ig látogatható kiállítást Mikusi Balázs, a Zeneműtár vezetője nyitja meg.
MTI
A komponista szoros magyar kötődésének is köszönhető, hogy halálát követően hagyatékát a magyar állam vásárolta meg, és e gazdag anyagot ma is az OSZK Zeneműtárában őrzik.
A kiállítás a hagyaték legizgalmasabb dokumentumait mutatja be, vezérfonálként a zeneszerző halála után Emlékek életemből címen kiadott visszaemlékezéseket használva (amelynek eredeti kézirata ugyancsak a gyűjteményhez tartozik).
A szerző saját visszatekintéseihez kapcsolódva a tárlat nem csupán magát a szerzői hagyatékot mutathatja be, de egyszersmind átfogó képet ad Goldmark életéről és legfontosabb kompozícióiról - különös tekintettel az életmű magyar vonatkozásaira.
Ami Goldmark kompozícióit illeti, a gyűjtemény legértékesebb része a zeneszerző csaknem teljes életművének eredeti lejegyzéseit magában foglaló kéziratanyag, amely nem csupán a darabok leghitelesebb formáját őrizte meg számunkra, hanem (a fennmaradt vázlatfüzetekkel együtt) fényt vet Goldmark munkamódszerére is - olvasható a könyvtár sajtóanyagában.
A hagyaték azonban számos másfajta dokumentumot is magában foglal: családi vonatkozású fényképeket, különféle hivatalos dokumentumokat (iskolai bizonyítványokat és igazolásokat), az idős zeneszerző előtt tisztelgő díszokleveleket, számos Goldmark által (illetve neki) írott levelet, valamint egy-egy számára különösen fontos hangverseny plakátját vagy műsorlapját is.
A keszthelyi születésű és Németkeresztúron nevelkedett Goldmark Károly (1830-1915) bécsi letelepedését követően jutott pályája csúcsára: itt komponálta hat operáját (köztük a világsikert hozó Sába királynőjét), máig gyakran hallható Hegedűversenyét vagy az idősebb generációk körében Falusi lakodalom alcímmel még mindig közismert Első szimfóniáját. Magyar gyökereit azonban Goldmark sosem tagadta meg.
Goldmark Károly mellett a kiállítás a Zeneműtár egykori osztályvezetőjére, Kecskeméti Istvánra (1920-1999) is emlékezik, aki személyesen végezte el a Goldmark-hagyaték feldolgozását, és az eredeti kézirat alapján 1980-ban maga fordította magyarra és adta közre a zeneszerző emlékiratait is.
Az Emlékek életemből című, 2016. március 5-ig látogatható kiállítást Mikusi Balázs, a Zeneműtár vezetője nyitja meg.
MTI
Hozzászólások