Ismét láthatók a riacei bronzszobrok
Ismét múzeumban láthatók az ókori művészet remekműveiként ismert riacei bronzszobrok, amelyek évekig egy dél-olasz hivatal folyosóin hevertek.
Hazatértek a riacei bronzszobrok - ünnepelte az olasz sajtó azt, hogy a a Krisztus előtti 5. századra datált két szobor ismét otthonra talált, mégpedig a Reggio Calabriában újonnan megnyitott Museo della Magna Grecia régészeti múzeum nagytermében. A múzeumban egyelőre csak e két szobor látható, az épület többi szárnyát áprilisig rendezik be a tartományban talált régészeti leletekkel.
A kétméteres szobrokat carrarai márványból készült, negyven centiméter magas talapzatra állították. A talapzat különlegességének számít, hogy belső szerkezetének köszönhetően földrengésbiztos. A terem hőmérséklete és páratartalma is szabályozott a szobrok korróziójának elkerülésére.
Évekbe tellett, amíg sikerült méltó helyszínt találni a két ókori bronzalkotásnak. Az utóbbi több mint három évben a riacei bronzokat a közönség nem láthatta. Először restaurálták őket, majd a Reggio Calabria-i bürokrácia nyelte el a szobrokat: elfelejtve porosodtak a földre fektetve.
Az olasz kulturális élet botrányt kiáltó képviselőinek tiltakozása sem vezetett gyors eredményre, meg kellett várni a szobroknak szánt új múzeum felépítését. Arra pedig, hogy a világon páratlan szobrokat addig állítsák ki máshol, a dél-olasz tartomány nemet mondott.
Az ókorból kevés teljesen ép bronszobor maradt fenn. Ezt a sportolókat vagy mitológiai hősöket ábrázoló szoborpárost 1972 nyarán a calabriai Riace tengerében egy búvár találta meg kétszáz méterre a parttól, nyolc méteres mélységben.
A meztelen férfiszobrok egyikének fejét sisak védi. Kéztartásukból azt lehet feltételezni, hogy lándzsát és pajzsot tartottak. Megtalálásuk után és az 1990-es évek elején is restaurálták őket.
MTI
Hazatértek a riacei bronzszobrok - ünnepelte az olasz sajtó azt, hogy a a Krisztus előtti 5. századra datált két szobor ismét otthonra talált, mégpedig a Reggio Calabriában újonnan megnyitott Museo della Magna Grecia régészeti múzeum nagytermében.
A kétméteres szobrokat carrarai márványból készült, negyven centiméter magas talapzatra állították. A talapzat különlegességének számít, hogy belső szerkezetének köszönhetően földrengésbiztos. A terem hőmérséklete és páratartalma is szabályozott a szobrok korróziójának elkerülésére.
Évekbe tellett, amíg sikerült méltó helyszínt találni a két ókori bronzalkotásnak. Az utóbbi több mint három évben a riacei bronzokat a közönség nem láthatta. Először restaurálták őket, majd a Reggio Calabria-i bürokrácia nyelte el a szobrokat: elfelejtve porosodtak a földre fektetve.
Az olasz kulturális élet botrányt kiáltó képviselőinek tiltakozása sem vezetett gyors eredményre, meg kellett várni a szobroknak szánt új múzeum felépítését. Arra pedig, hogy a világon páratlan szobrokat addig állítsák ki máshol, a dél-olasz tartomány nemet mondott.
Az ókorból kevés teljesen ép bronszobor maradt fenn. Ezt a sportolókat vagy mitológiai hősöket ábrázoló szoborpárost 1972 nyarán a calabriai Riace tengerében egy búvár találta meg kétszáz méterre a parttól, nyolc méteres mélységben.
A meztelen férfiszobrok egyikének fejét sisak védi. Kéztartásukból azt lehet feltételezni, hogy lándzsát és pajzsot tartottak. Megtalálásuk után és az 1990-es évek elején is restaurálták őket.
MTI
Hozzászólások