Káel Csaba: továbbra is a sokszínűség és a minőség jellemzi a Müpát
A következő öt évben is a párbeszéd, az innováció, a közösségteremtés, a műfaji sokszínűség és a minőségi kultúra jellemzi majd a Müpát, amely különösen szoros kapcsolatokat szeretne ápolni a fiatalokkal és továbbra is oroszlánrészt vállal a tavaszi (BTF) és őszi (CAFe) fesztiválok szervezésében - mondta el az MTI-nek Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, aki tavasztól újabb öt évig vezetheti Európa egyik vezető előadóművészeti központját.
"A pályázatom írásakor érdekes folyamatba kerültem bele, hiszen az intézmény elmúlt időszaka - a saját eddigi 4 és fél éves vezetői periódusom és a Müpa 10 éve - mellett a személyes ambícióimat is végig kellett gondolnom és elemeznem. Arra jutottam, hogy továbbra is a magyar és az európai kultúrát szeretném képviselni, középpontba állítva az embert, az emberi érzéseket, gondolatokat, pszichét, az élő kapcsolatokat, emberi találkozásokat és a párbeszédet" - fogalmazott Káel Csaba.
Úgy vélte, bár manapság sok szó esik a fenntartható fejlődésről, többnyire technológiai válaszaink vannak, magáról az emberről sokkal kevesebbet beszélünk. Mint mondta, a Müpa vezetőjeként elsősorban erre az emberi faktorra szeretné helyezni a hangsúlyt, azt kutatva, az előadóművészet hogyan segítheti az embert abban, hogy ne kényelmesedjen el, hanem aktiválja szellemi energiáit.
"Ennek a filozófiai háttérnek a jegyében a következő években szeretnénk több mai művet bemutatni, bármelyik műfaji területről is legyen szó, hiszen nagyon fontos korunk képviselete" - emelte ki. Folytatódna a félig szcenírozott operajátszás és a Literárium, az irodalom, a színház és a zene e sajátos ötvözete is, komolyabban szeretnének foglalkozni a költészettel, továbbá a mozgás, a tánc és a zenés színház világában is szeretnének az eddiginél jobban nyitni - sorolta Káel Csaba.
Arról is beszélt, hogy a kortárs zenét kiemelten kezelnék, rendelnének is műveket komponistáktól. A fiatal előadóknak is minél több megmutatkozási lehetőséget adnának, segítve ezzel azt, hogy a nemzetközi piacon is megvethessék a lábukat.
Kiemelte: mára fölállt a Müpának egy komoly kommunikációs eszköztára, két csatornával elindult a Müpa Rádió, és az eddig kísérleti formában működő élő webcastokat és tartalmakat is továbbfejlesztik. Káel Csaba arra is kitért, hogy a Müpának továbbra is központi szerepe lesz a magát prémium kategóriás európai fesztivállá kinövő Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) és a régió egyik legnagyobb kortárs művészeti fesztiválja, a CAFe Budapest szervezésében.
Emlékeztetett arra, hogy a tavaszi fesztiválhoz immár nemzetközi színházi találkozó, az őszi fesztiválhoz nagyszabású művészeti vásár is kapcsolódik, valamint hogy mindkét fesztiválnak komoly turisztikai hatása is van. A tervek közül megemlítette, hogy "Budapest legnagyobb főutcáját", a Dunát szeretnék a fesztiválokon kiemelt témává és helyszínné tenni, különös tekintettel arra, hogy a folyó összekötő kapcsot jelent számos európai ország között.
Káel Csaba jelezte, hogy pályázatában foglalkozott a Müpa környékének, a millenniumi városközpontnak fejlesztési lehetőségeivel is. "Itt épülhet fel a modern Budapest anélkül, hogy ez sértené a történelmi városrész látványát. Körülöttünk egyetemek vannak, ide tervezik az új kongresszusi központot, így összességében egy új tudományos-innovációs centrum jöhetne itt létre" - fejtegette.
Az elmúlt évre visszatekintve kiemelte a Müpa 10. születésnapja alkalmából rendezett programsorozatot, amelyen azok a magyar művészek, együttesek léptek föl, akik az elmúlt évtizedben sok nézőt örvendeztettek itt meg. Hangsúlyozta azt is, hogy az intézmény immár csak Müpaként lép be életének második évtizedébe, elhagyva a teljes, Művészetek Palotája megnevezést. Megjegyezte, hogy a hasonló rövidítések használata világszerte egyre inkább tendencia, utalva például a Metre vagy a MoMA-ra.
Megjegyezte azt is, hogy a Forbes felmérése alapján a Müpa a 7. - a kulturális intézmények közül az 1. - helyre került a legmenőbb magyar márkák rangsorában. "Ez minősíti az elmúlt éveket és nagy lendületet ad". Káel Csaba közölte: az idei 1,35 milliárd forintról 2016-ban 1,7 milliárd forintra nő a Müpa állami támogatása, ami jelzi az Emberi Erőforrások Minisztériumának kedvező hozzáállását.
Mint mondta, örülnek a támogatási szint emelésének, de a következő években további korrekcióra lesz szükség a minőségi kultúra magas szintű képviselete érdekében. A kultúrát fejlesztési ágazatnak kell tekinteni, ez egy beruházásigényes terület, ami nyugati példák alapján többszörös megtérülést hoz a gazdaságnak és alapvetően formálja az ország imázsát. - hangoztatta.
Elmondása szerint a Müpa látogatottsága stabilan valamivel 500 ezer fölött alakul évente, és ezt a jelenlegi körülmények között nem lehet tovább növelni. "A Müpa maximumon fut" - fogalmazott Káel Csaba.
(Forrás: MTI)
"A pályázatom írásakor érdekes folyamatba kerültem bele, hiszen az intézmény elmúlt időszaka - a saját eddigi 4 és fél éves vezetői periódusom és a Müpa 10 éve - mellett a személyes ambícióimat is végig kellett gondolnom és elemeznem. Arra jutottam, hogy továbbra is a magyar és az európai kultúrát szeretném képviselni, középpontba állítva az embert, az emberi érzéseket, gondolatokat, pszichét, az élő kapcsolatokat, emberi találkozásokat és a párbeszédet" - fogalmazott Káel Csaba.Úgy vélte, bár manapság sok szó esik a fenntartható fejlődésről, többnyire technológiai válaszaink vannak, magáról az emberről sokkal kevesebbet beszélünk. Mint mondta, a Müpa vezetőjeként elsősorban erre az emberi faktorra szeretné helyezni a hangsúlyt, azt kutatva, az előadóművészet hogyan segítheti az embert abban, hogy ne kényelmesedjen el, hanem aktiválja szellemi energiáit.
"Ennek a filozófiai háttérnek a jegyében a következő években szeretnénk több mai művet bemutatni, bármelyik műfaji területről is legyen szó, hiszen nagyon fontos korunk képviselete" - emelte ki. Folytatódna a félig szcenírozott operajátszás és a Literárium, az irodalom, a színház és a zene e sajátos ötvözete is, komolyabban szeretnének foglalkozni a költészettel, továbbá a mozgás, a tánc és a zenés színház világában is szeretnének az eddiginél jobban nyitni - sorolta Káel Csaba.
Arról is beszélt, hogy a kortárs zenét kiemelten kezelnék, rendelnének is műveket komponistáktól. A fiatal előadóknak is minél több megmutatkozási lehetőséget adnának, segítve ezzel azt, hogy a nemzetközi piacon is megvethessék a lábukat.
Kiemelte: mára fölállt a Müpának egy komoly kommunikációs eszköztára, két csatornával elindult a Müpa Rádió, és az eddig kísérleti formában működő élő webcastokat és tartalmakat is továbbfejlesztik. Káel Csaba arra is kitért, hogy a Müpának továbbra is központi szerepe lesz a magát prémium kategóriás európai fesztivállá kinövő Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) és a régió egyik legnagyobb kortárs művészeti fesztiválja, a CAFe Budapest szervezésében.
Emlékeztetett arra, hogy a tavaszi fesztiválhoz immár nemzetközi színházi találkozó, az őszi fesztiválhoz nagyszabású művészeti vásár is kapcsolódik, valamint hogy mindkét fesztiválnak komoly turisztikai hatása is van. A tervek közül megemlítette, hogy "Budapest legnagyobb főutcáját", a Dunát szeretnék a fesztiválokon kiemelt témává és helyszínné tenni, különös tekintettel arra, hogy a folyó összekötő kapcsot jelent számos európai ország között.
Káel Csaba jelezte, hogy pályázatában foglalkozott a Müpa környékének, a millenniumi városközpontnak fejlesztési lehetőségeivel is. "Itt épülhet fel a modern Budapest anélkül, hogy ez sértené a történelmi városrész látványát. Körülöttünk egyetemek vannak, ide tervezik az új kongresszusi központot, így összességében egy új tudományos-innovációs centrum jöhetne itt létre" - fejtegette.
Az elmúlt évre visszatekintve kiemelte a Müpa 10. születésnapja alkalmából rendezett programsorozatot, amelyen azok a magyar művészek, együttesek léptek föl, akik az elmúlt évtizedben sok nézőt örvendeztettek itt meg. Hangsúlyozta azt is, hogy az intézmény immár csak Müpaként lép be életének második évtizedébe, elhagyva a teljes, Művészetek Palotája megnevezést. Megjegyezte, hogy a hasonló rövidítések használata világszerte egyre inkább tendencia, utalva például a Metre vagy a MoMA-ra.
Megjegyezte azt is, hogy a Forbes felmérése alapján a Müpa a 7. - a kulturális intézmények közül az 1. - helyre került a legmenőbb magyar márkák rangsorában. "Ez minősíti az elmúlt éveket és nagy lendületet ad". Káel Csaba közölte: az idei 1,35 milliárd forintról 2016-ban 1,7 milliárd forintra nő a Müpa állami támogatása, ami jelzi az Emberi Erőforrások Minisztériumának kedvező hozzáállását.
Mint mondta, örülnek a támogatási szint emelésének, de a következő években további korrekcióra lesz szükség a minőségi kultúra magas szintű képviselete érdekében. A kultúrát fejlesztési ágazatnak kell tekinteni, ez egy beruházásigényes terület, ami nyugati példák alapján többszörös megtérülést hoz a gazdaságnak és alapvetően formálja az ország imázsát. - hangoztatta.
Elmondása szerint a Müpa látogatottsága stabilan valamivel 500 ezer fölött alakul évente, és ezt a jelenlegi körülmények között nem lehet tovább növelni. "A Müpa maximumon fut" - fogalmazott Káel Csaba.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások