Kiállítás is kíséri a budapesti Benyovszky emlékprogramot
Nemzetközi konferenciával és gálaesttel emlékeznek hétfőn a 230 évvel ezelőtt elhunyt Benyovszky Móricra a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), ahol kiállítást is rendeznek a felfedezőhöz kapcsolódó dokumentumokból - mondta el a G. Németh György, a Benyovszky Társaság elnöke, az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.
Kiemelte: az OSZK épületében december 15-ig látható tárlaton, a felfedezőhöz kapcsolódó olyan dokumentumokat tekinthet meg a közönség, amelyek korábban még sehol nem voltak kiállítva.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy Benyovszky Móric világutazóként, felfedezőként, íróként milyen örökséget hagyott maga után.
G. Németh György elmondta, hogy a konferencián a magyarok mellett Lengyelországból, Szlovákiából, Csehországból, Franciaországból, az Egyesült Államokból és Madagaszkárról érkező kutatók, tudósok és vendégek is felszólalnak, értékelve a gróf közép-kelet-európai népek történelméhez is szorosan kapcsolódó tevékenységét.
A Pesti Vigadóban a nap zárásaként gálaestet tartanak a világutazóra emlékezve. A programban irodalmi műsor lesz Jókai Mór Benyovszkyról szóló műveiből, valamint szlovák és lengyel szemelvények mellett először mutatnak be részleteket Benyovszky, a szabadság szerelmese című musicalből, amelynek szerzői Nagy Tibor, Bradányi Iván és Pozsgay Zsolt. A musicalt a Pesti Magyar Színház viszi színre, a teljes bemutatót 2017-ben tervezik.
Az egyik leghíresebb magyar világutazó, a hajós és katona, az indiai-óceáni szigetvilág első európai uralkodója 1741. szeptember 20-án született. Az elmúlt évszázadokban még a születési évével és tevékenységével kapcsolatban is adódtak bizonytalanságok, azonban a tudományos kutatások számos pontatlanságokat igyekeznek helyre igazítani.
A mindössze 45 évet élt, Európa-szerte ismert Benyovszky Móric mai szóhasználattal világfinak számított, ugyanakkor magyar származása a tudományos kutatások és saját feljegyzései alapján is biztos.
A több hadszínteret és a szibériai fogságot is megjárt Benyovszky kétszázötven emberével 1774 februárjában szállt partra Madagaszkáron. Jelentősen hozzájárult a sziget belső területeinek megismeréséhez, utat épített, mocsarakat csapolt le.
A malgasokat megtanította írni-olvasni és annyira megnyerte őket, hogy 1776-ban (Benyovszky állítása szerint) királlyá választották. Irigyei azonban befeketítették az expedíciót támogató francia udvarnál, ezért az időközben bárói rangra emelt utazó lemondott, és - miután a korábban őt száműző Mária Terézia megkegyelmezett neki - hazatért Magyarországra.
1785 júliusában tért vissza ismét Madagaszkárra, miután baltimore-i kereskedők segítségével sikerült hajóját felszerelnie. Egy francia erőd elfoglalása után Angontsynál felépítette az új "fővárost", a saját magáról elnevezett Mauritania erődjét. A feldühödött franciák büntető expedíciót küldtek ellene, és az összecsapásban Benyovszky 1786. május 23-án elesett.
MTI
Kiemelte: az OSZK épületében december 15-ig látható tárlaton, a felfedezőhöz kapcsolódó olyan dokumentumokat tekinthet meg a közönség, amelyek korábban még sehol nem voltak kiállítva.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy Benyovszky Móric világutazóként, felfedezőként, íróként milyen örökséget hagyott maga után.
Úgy vélte, hogy a mai társadalom tagjai is bátran meríthetnek erőt a gróf történetéből, akit egész élete során szabadságvágya hajtott, hogy hányatott élete ellenére négy kontinens számos országát bejárja.
G. Németh György elmondta, hogy a konferencián a magyarok mellett Lengyelországból, Szlovákiából, Csehországból, Franciaországból, az Egyesült Államokból és Madagaszkárról érkező kutatók, tudósok és vendégek is felszólalnak, értékelve a gróf közép-kelet-európai népek történelméhez is szorosan kapcsolódó tevékenységét.
A Pesti Vigadóban a nap zárásaként gálaestet tartanak a világutazóra emlékezve. A programban irodalmi műsor lesz Jókai Mór Benyovszkyról szóló műveiből, valamint szlovák és lengyel szemelvények mellett először mutatnak be részleteket Benyovszky, a szabadság szerelmese című musicalből, amelynek szerzői Nagy Tibor, Bradányi Iván és Pozsgay Zsolt. A musicalt a Pesti Magyar Színház viszi színre, a teljes bemutatót 2017-ben tervezik.
Az egyik leghíresebb magyar világutazó, a hajós és katona, az indiai-óceáni szigetvilág első európai uralkodója 1741. szeptember 20-án született. Az elmúlt évszázadokban még a születési évével és tevékenységével kapcsolatban is adódtak bizonytalanságok, azonban a tudományos kutatások számos pontatlanságokat igyekeznek helyre igazítani.
A mindössze 45 évet élt, Európa-szerte ismert Benyovszky Móric mai szóhasználattal világfinak számított, ugyanakkor magyar származása a tudományos kutatások és saját feljegyzései alapján is biztos.
A több hadszínteret és a szibériai fogságot is megjárt Benyovszky kétszázötven emberével 1774 februárjában szállt partra Madagaszkáron. Jelentősen hozzájárult a sziget belső területeinek megismeréséhez, utat épített, mocsarakat csapolt le.
A malgasokat megtanította írni-olvasni és annyira megnyerte őket, hogy 1776-ban (Benyovszky állítása szerint) királlyá választották. Irigyei azonban befeketítették az expedíciót támogató francia udvarnál, ezért az időközben bárói rangra emelt utazó lemondott, és - miután a korábban őt száműző Mária Terézia megkegyelmezett neki - hazatért Magyarországra.
1785 júliusában tért vissza ismét Madagaszkárra, miután baltimore-i kereskedők segítségével sikerült hajóját felszerelnie. Egy francia erőd elfoglalása után Angontsynál felépítette az új "fővárost", a saját magáról elnevezett Mauritania erődjét. A feldühödött franciák büntető expedíciót küldtek ellene, és az összecsapásban Benyovszky 1786. május 23-án elesett.
MTI
Hozzászólások