Magyarok Udmurtföldön
Háromnapos rendezvénynek ad otthont a magyar kultúra jegyében Izsevszk, az Udmurt Köztársaság székhelye, valamint a köztársaság területén fekvő Bügi, amely idén a finnugor kulturális főváros szerepét tölti be.
Izsevszk, 1918
A Népek Barátsága Házában a magyar nagykövet nyitotta meg a magyar napokat.
Udmurtföldön, hivatalos nevét az Udmurt Köztársaságban mindig érdekelődéssel fogadják a magyar programokat. Az izsevszki Udmurt Állami Egyetemen negyedik éve működik magyar információs pont. Könyvtára újabb magyar kiadványokkal bővült. Oroszországban a moszkvai magyar kulturális intézet segítségével tizenegy hasonló pont működik elsősorban a finnugor nemzetiségű területeken. Céljuk a magyar nyelv és magyar kultúra megismertetése. Az udmurtföldi pont a legaktívabb.
Az izsevszki egyetemen már magyar szak is indult, több udmurt diák tanul magyarul, akik a Balassi Intézet nyári egyetemein is részt vesznek.
Bügi a fővárostól, Izsevszktől észak-keletre fekszik. A finnugor hagyományok ápolásáért végzett tevékenységéért ez a falu nyerte el erre az évre a Finnugor Kultúra Fővárosa címet. A Bügiben rendezett magyar napon a moldvai csángó hagyományokat őrző zenei és táncegyüttes, a Csürrentő együttes is fellépett. Izsevszkben az együttes táncházat tartott. Az udmurtok által lakott régióban filmfesztivál színesíti a magyar napok programját.
Idén a magyar települések is pályázhatnak a 2015.évi Finnugor Kulturális Főváros címért.
Udmurtföld az Oroszországi Föderáció tagja, legnagyobb folyója a Káma. 1920-ban jött létre a Votják, később Udmurt Autonóm Terület, akkor még az udmurt népesség élt ott többségben. Az 1920-as években udmurt nyelvű iskolák nyíltak, udmurt nyelvű könyvek jelentek meg. A sztálini érában a nemzeti kultúra visszaszorítása az udmurtokat is hátrányosan érintette. Szovjet hadiipari központ lett a területből, zárt területté nyilvánították meg, melyet csak 1989-ben oldottak fel.
1926-ban a lakosság 52,3%-a volt udmurt, 1959-re már csak 35,6%. 1989-ben az arány 31%-ra csökkent, a főváros lakosságának mindössze 17%-a volt udmurt.
A 2002-es népszámlálás szerint a köztársaságban 1.568.000-an éltek, akik közül körülbelül 750.000-en udmurtok. Vallásukat tekintve a lakosok orosz ortodoxok, ateisták, illetve sámánisták.
www.nyest.hu
Izsevszk, 1918A Népek Barátsága Házában a magyar nagykövet nyitotta meg a magyar napokat.
Udmurtföldön, hivatalos nevét az Udmurt Köztársaságban mindig érdekelődéssel fogadják a magyar programokat. Az izsevszki Udmurt Állami Egyetemen negyedik éve működik magyar információs pont.
Az izsevszki egyetemen már magyar szak is indult, több udmurt diák tanul magyarul, akik a Balassi Intézet nyári egyetemein is részt vesznek.
Bügi a fővárostól, Izsevszktől észak-keletre fekszik. A finnugor hagyományok ápolásáért végzett tevékenységéért ez a falu nyerte el erre az évre a Finnugor Kultúra Fővárosa címet. A Bügiben rendezett magyar napon a moldvai csángó hagyományokat őrző zenei és táncegyüttes, a Csürrentő együttes is fellépett. Izsevszkben az együttes táncházat tartott. Az udmurtok által lakott régióban filmfesztivál színesíti a magyar napok programját.
Idén a magyar települések is pályázhatnak a 2015.évi Finnugor Kulturális Főváros címért.
Udmurtföld az Oroszországi Föderáció tagja, legnagyobb folyója a Káma. 1920-ban jött létre a Votják, később Udmurt Autonóm Terület, akkor még az udmurt népesség élt ott többségben. Az 1920-as években udmurt nyelvű iskolák nyíltak, udmurt nyelvű könyvek jelentek meg. A sztálini érában a nemzeti kultúra visszaszorítása az udmurtokat is hátrányosan érintette. Szovjet hadiipari központ lett a területből, zárt területté nyilvánították meg, melyet csak 1989-ben oldottak fel.
1926-ban a lakosság 52,3%-a volt udmurt, 1959-re már csak 35,6%. 1989-ben az arány 31%-ra csökkent, a főváros lakosságának mindössze 17%-a volt udmurt.
A 2002-es népszámlálás szerint a köztársaságban 1.568.000-an éltek, akik közül körülbelül 750.000-en udmurtok. Vallásukat tekintve a lakosok orosz ortodoxok, ateisták, illetve sámánisták.
www.nyest.hu
Hozzászólások