Második alkalommal ülésezett a Kulturális Alapellátás Kerekasztala
Második alkalommal egyeztettek a Kulturális Alapellátás Kerekasztala keretében az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Kultúráért Felelős Államtitkárságának munkatársai országos szakmai szervezek vezetőivel kedden Budapesten.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy Balog Zoltán miniszterrel együtt 2014 szeptemberében azzal a céllal indították el a kerekasztalt, hogy a szakmai szervezetek vezetőivel közösen dolgozzák ki a kulturális alapellátás irányait.
Az együttműködő szervezetek javaslataiból úgy látszik, az elgondolás értő fülekre talált, és közös cél, hogy a minőségi kultúra minél szélesebb rétegekhez jusson el Magyarországon - értékelte Hoppál Péter az eddigi tapasztalatokat.
Vannak olyan szervezetek, amelyek saját programjaikon keresztül ezt a szemléletet már régebben érvényesítik, a minőségi előrelépéshez azonban szükséges összefogni ezeket - emelte ki.
Az államtitkár szerint ha sokkal több embert sikerül minőségi kultúrával megörvendeztetni, az együtt járhat a helyi közösségek újraszerveződésével és az életszínvonal növekedésével is. A fővárosban sokkal hatékonyabb a kulturális elérés, távolodva azonban feltűnhetnek a kulturális alapellátás hiányosságai, ezért az országos hatókörű intézményekkel együttműködve a tárca segíteni kíván a minőségi programok eljuttatásában a nagyvárosok peremterületeire, nem is szólva a falvakról. "Megpróbálunk hinni abban, hogy a faluközösség ezredéves létformája élhető közeg" - fogalmazott.
Hoppál Péter beszámolója szerint a 2015. évi költségvetés tervezésekor a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Belügyminisztérium támogatásával sikerült pozitív irányba elmozdulni a kulturális alapellátás finanszírozása terén, az Emmin belül pedig elkezdték az ágazatok közötti, programalapú együttműködések kidolgozását, és létrehoztak egy olyan szervezeti egységet, amely a kulturális államtitkárságon belül segíti mindezt.
Fontos eredmény, hogy az országos hatáskörrel rendelkező hálózatok, mint a közgyűjtemények vagy közművelődés mögé kulturális közfoglalkoztatottakat is tud rendelni a kormány: több ezer településen immár 6100-an dolgoznak ilyen formában, de a civil partnerek még 8000 főt jelentettek igényként - emlékeztetett.
Az államtitkár kiemelte, hogy a kistelepülések közművelődési normatívája idén jelentősen emelkedett, és az önkormányzatok szakmai segítséget is kapnak ahhoz, hogy valóban minőségi kultúra jusson el a helyiekhez. Egyre nagyobb igény mutatkozik ugyanakkor arra is, hogy a kisebb településeken élők is eljuthassanak a főváros és a nagyvárosok kulturális programjaira - fűzte hozzá.
Hoppál Péter bejelentette: a kerekasztal titkári teendőit Cseri Miklós leköszönt kultúráért felelős államtitkár helyett utódja, Závogyán Magdolna vette át. A kerekasztal keddi ülésén részt vett többek között Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője és Deme Péter, a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület elnöke.
(Forrás: MTI)
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy Balog Zoltán miniszterrel együtt 2014 szeptemberében azzal a céllal indították el a kerekasztalt, hogy a szakmai szervezetek vezetőivel közösen dolgozzák ki a kulturális alapellátás irányait.Az együttműködő szervezetek javaslataiból úgy látszik, az elgondolás értő fülekre talált, és közös cél, hogy a minőségi kultúra minél szélesebb rétegekhez jusson el Magyarországon - értékelte Hoppál Péter az eddigi tapasztalatokat.
Vannak olyan szervezetek, amelyek saját programjaikon keresztül ezt a szemléletet már régebben érvényesítik, a minőségi előrelépéshez azonban szükséges összefogni ezeket - emelte ki.
Az államtitkár szerint ha sokkal több embert sikerül minőségi kultúrával megörvendeztetni, az együtt járhat a helyi közösségek újraszerveződésével és az életszínvonal növekedésével is. A fővárosban sokkal hatékonyabb a kulturális elérés, távolodva azonban feltűnhetnek a kulturális alapellátás hiányosságai, ezért az országos hatókörű intézményekkel együttműködve a tárca segíteni kíván a minőségi programok eljuttatásában a nagyvárosok peremterületeire, nem is szólva a falvakról. "Megpróbálunk hinni abban, hogy a faluközösség ezredéves létformája élhető közeg" - fogalmazott.
Hoppál Péter beszámolója szerint a 2015. évi költségvetés tervezésekor a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Belügyminisztérium támogatásával sikerült pozitív irányba elmozdulni a kulturális alapellátás finanszírozása terén, az Emmin belül pedig elkezdték az ágazatok közötti, programalapú együttműködések kidolgozását, és létrehoztak egy olyan szervezeti egységet, amely a kulturális államtitkárságon belül segíti mindezt.
Fontos eredmény, hogy az országos hatáskörrel rendelkező hálózatok, mint a közgyűjtemények vagy közművelődés mögé kulturális közfoglalkoztatottakat is tud rendelni a kormány: több ezer településen immár 6100-an dolgoznak ilyen formában, de a civil partnerek még 8000 főt jelentettek igényként - emlékeztetett.
Az államtitkár kiemelte, hogy a kistelepülések közművelődési normatívája idén jelentősen emelkedett, és az önkormányzatok szakmai segítséget is kapnak ahhoz, hogy valóban minőségi kultúra jusson el a helyiekhez. Egyre nagyobb igény mutatkozik ugyanakkor arra is, hogy a kisebb településeken élők is eljuthassanak a főváros és a nagyvárosok kulturális programjaira - fűzte hozzá.
Hoppál Péter bejelentette: a kerekasztal titkári teendőit Cseri Miklós leköszönt kultúráért felelős államtitkár helyett utódja, Závogyán Magdolna vette át. A kerekasztal keddi ülésén részt vett többek között Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője és Deme Péter, a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület elnöke.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások