Megnyílt a Frankfurti Könyvvásár
A díszvendég Brazília nemzeti standján tartott ünnepséggel kedden megnyílt a 65. Frankfurti Könyvvásár, a világ legnagyobb könyvszakmai találkozója.
A vásáron száz országból 7300 kiállító vesz részt. A programok szerdán kezdődnek, a kiállítók összesen csaknem háromezer rendezvényt szerveztek. Ezeken nagyjából 1500 szerző vesz részt. Brazília kortárs irodalma hetven szerzővel, 260 új kiadású alkotással és ötszáz könyvbemutatóval, felolvasással, kiállítással és egyéb rendezvénnyel jelenik meg a vásáron.
A könyveladási statisztikák alapján legsikeresebb kortárs brazil író, Paulo Coelho bírálta a 7 millió eurós költségvetésű nemzeti programot. Mindenekelőtt a frankfurti bemutatkozásra lehetőséget kapott szerzők listáját kifogásolta, és tiltakozásból nem vesz részt a vásáron.
Gottfried Honnefelder, a német könyvkiadók és könyvterjesztők egyesületének elnöke megnyitó beszédében szorgalmazta a rögzített árak rendszerének fenntartását a könyvpiacon. Hangsúlyozta: az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi szerződés kidolgozását célzó tárgyalásokon az Európai Bizottságnak meg kell védenie a kötött ár intézményét, különben "a szellem helyett a pénz lesz az úr" a könyvek világában, ami - az Egyesült Államokban kihalófélben lévő, de Európában még mindig erős - hagyományos könyvesbolt végső hanyatlásához vezetne.
Jürgen Boos, a vásár igazgatója ezzel kapcsolatban a nyitóünnepséget megelőző sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a Google, az Amazon, az Apple és más nagy amerikai cégek a fixáras rendszer lebontására törekednek. Ezek a vállalkozások nagy sikerrel vonzzák magukhoz és tartják meg a fogyasztókat, a logisztikában pedig "varázslók", de nem könyvkiadók, nem foglalkoznak kellő szenvedéllyel és hozzáértéssel a könyvkiadással. Franciaországban külön törvény és adókedvezmények védik a könyvesboltokat az online áruházak versenyétől. Ezt el lehetne tanulni - mondta Jürgen Boos.
A frankfurti könyvvásár a szakma fejlődését meghatározó trendek bemutatására törekszik. Ezért az október 13-ig tartó rendezvény egyik tartalmi súlypontja a gyermek- és ifjúsági irodalom, mert ezen a területen jelentkeznek a leggyorsabban az újdonságok. Külön téma az úgynevezett startup cégek megjelenése a könyvkiadás és -kereskedelem területén: a vásár katalógusa húsz oldalon keresztül sorolja a feltörekvő új cégeket, amelyek mind egy-egy új megoldást, üzleti modellt vagy terméket szeretnének sikerre vinni a könyvszakmában.
Bemutatkozik a vásáron például a Flipintu (http://www.flipintu.com), amelynek jelszava: "fedezd fel, olvasd el, oszd meg". A német fejlesztésű portál kitalálói abból indultak ki, hogy az Amazon ugyan remek értékesítési platform, de új dolgok felfedezésére nemigen használható, és a felhasználók túlnyomó többsége eleve úgy kattint az online áruház oldalára, hogy már tudja, mit fog vásárolni.
A Flipintu fő funkciója, hogy - a Flipboard mintájára - a felhasználók által az internet minden sarkából összegyűjtött irodalmi tartalmakat összeszerkeszti egy magazinszerű kiadvánnyá, vagy digitális könyvespolccá. A fejlesztők egyik alapvetése, hogy nem a formátum számít, hanem a tartalom, a táblagépen és okostelefonon is futtatható portálon így az úgynevezett Book2Look technológia révén szinte bármely könyvbe bele lehet lapozni, és e-pub formátumú kiadványok olvasására is lehet használni.
Egy másik fő gondolat, hogy minden olvasó író, és minden író kiadó is egyben. Ennek alapján a felhasználók közölhetik saját műveiket, és kereskedhetnek is az irodalmi tartalmakkal. Értékesíthetik saját írásaikat vagy közreműködhetnek az általuk kedvelt munkák terjesztésében, és az eladott kiadványok után 10 százalékkal részesednek a bevételből. Az oldalon tematikus csatornákat is lehet indítani, például krimirajongók készíthetnek olyat, amely kifejezetten krimikkel - új kötetekkel, szerzőkkel, recenziókkal, interjúkkal - foglalkozik.
Magyarországot a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) képviseli egy standdal, illetve a Balassi Intézet berlini kulturális intézete, a Collegium Hungaricum Berlin (CHB) külön standdal és programmal jelentkezik a vásáron. Az MKKE a magyar könyvtermés bemutatásával és szakmai kapcsolatok építésével, tárgyalások szervezésével, lebonyolításával foglalkozik. A CHB irodalmi programokat szervez, a többi között bemutatja Tóth Krisztina, Darvasi László és Kemény István új német nyelvű kötetét.
Az MKKE a vásár előtt kifogásolta, hogy a Balassi Intézet nem járult hozzá a magyar könyvkiadókat és könyvterjesztőket összefogó szervezet frankfurti megjelenéséhez. Az MKKE 4 millió forintos támogatást kért, de végül saját forrásaiból fedezte a stand 20 milliós költségét.
MTI
A vásáron száz országból 7300 kiállító vesz részt. A programok szerdán kezdődnek, a kiállítók összesen csaknem háromezer rendezvényt szerveztek. Ezeken nagyjából 1500 szerző vesz részt. Brazília kortárs irodalma hetven szerzővel, 260 új kiadású alkotással és ötszáz könyvbemutatóval, felolvasással, kiállítással és egyéb rendezvénnyel jelenik meg a vásáron.
A könyveladási statisztikák alapján legsikeresebb kortárs brazil író, Paulo Coelho bírálta a 7 millió eurós költségvetésű nemzeti programot. Mindenekelőtt a frankfurti bemutatkozásra lehetőséget kapott szerzők listáját kifogásolta, és tiltakozásból nem vesz részt a vásáron.
Gottfried Honnefelder, a német könyvkiadók és könyvterjesztők egyesületének elnöke megnyitó beszédében szorgalmazta a rögzített árak rendszerének fenntartását a könyvpiacon. Hangsúlyozta: az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi szerződés kidolgozását célzó tárgyalásokon az Európai Bizottságnak meg kell védenie a kötött ár intézményét, különben "a szellem helyett a pénz lesz az úr" a könyvek világában, ami - az Egyesült Államokban kihalófélben lévő, de Európában még mindig erős - hagyományos könyvesbolt végső hanyatlásához vezetne.
Jürgen Boos, a vásár igazgatója ezzel kapcsolatban a nyitóünnepséget megelőző sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a Google, az Amazon, az Apple és más nagy amerikai cégek a fixáras rendszer lebontására törekednek. Ezek a vállalkozások nagy sikerrel vonzzák magukhoz és tartják meg a fogyasztókat, a logisztikában pedig "varázslók", de nem könyvkiadók, nem foglalkoznak kellő szenvedéllyel és hozzáértéssel a könyvkiadással. Franciaországban külön törvény és adókedvezmények védik a könyvesboltokat az online áruházak versenyétől. Ezt el lehetne tanulni - mondta Jürgen Boos.
A frankfurti könyvvásár a szakma fejlődését meghatározó trendek bemutatására törekszik. Ezért az október 13-ig tartó rendezvény egyik tartalmi súlypontja a gyermek- és ifjúsági irodalom, mert ezen a területen jelentkeznek a leggyorsabban az újdonságok. Külön téma az úgynevezett startup cégek megjelenése a könyvkiadás és -kereskedelem területén: a vásár katalógusa húsz oldalon keresztül sorolja a feltörekvő új cégeket, amelyek mind egy-egy új megoldást, üzleti modellt vagy terméket szeretnének sikerre vinni a könyvszakmában.
Bemutatkozik a vásáron például a Flipintu (http://www.flipintu.com), amelynek jelszava: "fedezd fel, olvasd el, oszd meg". A német fejlesztésű portál kitalálói abból indultak ki, hogy az Amazon ugyan remek értékesítési platform, de új dolgok felfedezésére nemigen használható, és a felhasználók túlnyomó többsége eleve úgy kattint az online áruház oldalára, hogy már tudja, mit fog vásárolni.
A Flipintu fő funkciója, hogy - a Flipboard mintájára - a felhasználók által az internet minden sarkából összegyűjtött irodalmi tartalmakat összeszerkeszti egy magazinszerű kiadvánnyá, vagy digitális könyvespolccá. A fejlesztők egyik alapvetése, hogy nem a formátum számít, hanem a tartalom, a táblagépen és okostelefonon is futtatható portálon így az úgynevezett Book2Look technológia révén szinte bármely könyvbe bele lehet lapozni, és e-pub formátumú kiadványok olvasására is lehet használni.
Egy másik fő gondolat, hogy minden olvasó író, és minden író kiadó is egyben. Ennek alapján a felhasználók közölhetik saját műveiket, és kereskedhetnek is az irodalmi tartalmakkal. Értékesíthetik saját írásaikat vagy közreműködhetnek az általuk kedvelt munkák terjesztésében, és az eladott kiadványok után 10 százalékkal részesednek a bevételből. Az oldalon tematikus csatornákat is lehet indítani, például krimirajongók készíthetnek olyat, amely kifejezetten krimikkel - új kötetekkel, szerzőkkel, recenziókkal, interjúkkal - foglalkozik.
Magyarországot a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) képviseli egy standdal, illetve a Balassi Intézet berlini kulturális intézete, a Collegium Hungaricum Berlin (CHB) külön standdal és programmal jelentkezik a vásáron. Az MKKE a magyar könyvtermés bemutatásával és szakmai kapcsolatok építésével, tárgyalások szervezésével, lebonyolításával foglalkozik. A CHB irodalmi programokat szervez, a többi között bemutatja Tóth Krisztina, Darvasi László és Kemény István új német nyelvű kötetét.
Az MKKE a vásár előtt kifogásolta, hogy a Balassi Intézet nem járult hozzá a magyar könyvkiadókat és könyvterjesztőket összefogó szervezet frankfurti megjelenéséhez. Az MKKE 4 millió forintos támogatást kért, de végül saját forrásaiból fedezte a stand 20 milliós költségét.
MTI
Hozzászólások