Páva-matinét tartanak a Müpában
A régi stílusú táncok történetét ismerhetik meg az ingyenes Páva-matiné látogatói december 6-án a budapesti Müpában.
Az immár harmadik évadánál járó Fölszállott a páva című televíziós vetélkedő célja a magyar néptánc és népzene különleges gazdagságának, kimagasló értékeinek széles körben való megismertetése. A műsor készítői megpróbálják még közelebb hozni a gyermekekhez a népi kultúrát, ezért a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával ingyenes, rendhagyó néprajzórákat rendeznek.
Balogh Júlia, a Fölszállott a páva életre hívója, vezető szerkesztője az MTI-nek elmondta: a három részből álló programsorozat december 6-án, január 8-án és február 14-én várja az általános iskolák felső tagozatos diákjait. A 11 órakor kezdődő rendezvényeken a tánc- és népzenetörténetet ismertetik meg a közönséggel a Bartók-féle beosztás szerint, így a régi és az új stílust, a dunántúli, a tiszavidéki és erdélyi dialektusokat.
A táncházzal záródó eseményeken fellépnek a Fölszállott a páva három évadának versenyzői is, mások mellett Kacsó Hanga Borbála, Berecz István, Majer Tamás, Kaszai Lili és Fundák Kristóf, a Jászság Népi Együttes és az Alba Regia. A zenét Pál István és bandája szolgáltatja, a táncról Zsuráfszky Zoltán, a hangszertörténetről Agócs Gergely beszél, az előadássorozat szerkesztője Diószegi László történész.
"Ilyen anyaggal sem az iskolában, sem a médiában nem találkoznak a gyerekek" - hangsúlyozta Balogh Júlia, hozzátéve: a műsor fellépőiben mindenki gyÖnyörködik, de nagyon kevesen tudják pontosan, hogy mit látnak, ezért a tudás átadásának jegyében rendezik meg a matinékat.
Az ismeretterjesztő műsorok a magyar néptánc és népzene történeti, táji tagozódását mutatják magyarázatokkal, sok tánccal és közös énekléssel. Az előadások utáni táncházban a gyerekek meg is tanulhatják a látott táncokat - fűzte hozzá.
December 6-án a régi stílusú táncok kerülnek a középpontba: a kör- és lánctáncok, a fegyvertáncok maradványai, az ugrós és legényes táncok, a forgós-forgatós táncok. A mérai táncokat és a moldvai csángó körtáncokat a Jászság Népi Együttes, a magyarbődi karikázót, a szentiványi mulatságot és a mezőföldi táncokat az Alba Régia Táncegyüttes, a Felső-Tisza vidéki cigánybotolót Sánta Gergő és Fundák Kristóf, a Felső-Tisza vidéki pásztorbotolót Berecz István, a hortobágyi pásztorbotolót Majer Tamás mutatja be.
Dóra Áron furulyán, Patonai Bátor tekerőlanton, az Aprája Dudazenekar dudán játszik, a tápéi oláhost Fundák Kristóf, a méhkeréki ardeleanat Móricz Bence, az inaktelki legényest Sánta Gergő, a válaszúti sűrű magyart Berecz István, a Küküllő menti pontozót Balogh Károly adja elő. Megelevenednek a magyarpalatkai táncok Kaszai Lili és Fundák Kristóf, a moldvai havajgatás Kacsó Hanga Borbála, a somogyi hosszifurugla Dóra Áron előadásában és fellép a Góbé Zenekar is.
Január 8-án új stílusú táncainkat, a Duna és a Tisza vidék táncait ismerhetik meg az érdeklődők. A Cirkalom Táncegyüttes doroszlói és mátyusföldi, a Czifra Együttes nagyecsedi, a Cifra Táncegyüttes szatmári táncokat mutat be. A Bertóké verbunk és a marossárpataki verbunk Majer Tamás, a gyimesi verbunk Berecz István, a szatmári "magyar" Németh Antal, a sárközi Sándor Zsigmond, a horgosi dallamok Csizmadia Anna és a Fokos Zenekar előadásában láthatók. Kalocsai táncokat Busai Bori és Mahovics Tamás, sárpilisi táncokat Hajdara Tamás és Herczeg Hajnalka, rábaközi dudaimitációt Zsikó Zsuzsa, rábaközi és dél-alföldi táncokat Kaszai Lili és Fundák Kristóf ad elő.
Agócs Gergely duda bemutatója után moholi dallamok szólalnak meg a Fokos Zenekartól és Csizmadia Annától, a Haraszti ikrek rimóci énekeket, Hajdara Tamás és Herczeg Hajnalka rimóci lassút és friss csárdást, Tintér Gabriella szabolcsi hallgatót es nyírségi pergetőket adnak elő.
Február 14-én az erdélyi (keleti) tájegység táncai várják a gyerekeket: Agócs Gergely a furulyával ismerteti meg a résztvevőket, gyimesi népdalok hangoznak el Varga Veronikától, a Zerkula Zenekar gyimesi támczenét játszik, Vaszi Levente és Vrencsár Anita gyimesvölgyi dallamokat szólalta meg, fellép a Szellő Néptáncegyüttes.
Kacsó Hanga Borbála nyárádmenti népdalokat és kalotaszegi hajnalikot énekel, székelyföldi cimbalom zenét szólalt meg Ürmös Sándor, a Szinvavölgyi Néptáncműhely mezőkölpényi, magyarpalatkai és kalotaszegi táncokat ismertet meg a nézőkkel. Magyarszováti furulyazenével Dóra Áron, magyarszováti dallamokkal Tintér Gabriella lép színpadra, szászcsávási muzsikát Szalonna és Bandája szolgáltat, Balogh Károly magyarszentbenedeki szegényest, pontozót és csárdást ad elő.
MTI
Az immár harmadik évadánál járó Fölszállott a páva című televíziós vetélkedő célja a magyar néptánc és népzene különleges gazdagságának, kimagasló értékeinek széles körben való megismertetése. A műsor készítői megpróbálják még közelebb hozni a gyermekekhez a népi kultúrát, ezért a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával ingyenes, rendhagyó néprajzórákat rendeznek.
Balogh Júlia, a Fölszállott a páva életre hívója, vezető szerkesztője az MTI-nek elmondta: a három részből álló programsorozat december 6-án, január 8-án és február 14-én várja az általános iskolák felső tagozatos diákjait. A 11 órakor kezdődő rendezvényeken a tánc- és népzenetörténetet ismertetik meg a közönséggel a Bartók-féle beosztás szerint, így a régi és az új stílust, a dunántúli, a tiszavidéki és erdélyi dialektusokat.
A táncházzal záródó eseményeken fellépnek a Fölszállott a páva három évadának versenyzői is, mások mellett Kacsó Hanga Borbála, Berecz István, Majer Tamás, Kaszai Lili és Fundák Kristóf, a Jászság Népi Együttes és az Alba Regia. A zenét Pál István és bandája szolgáltatja, a táncról Zsuráfszky Zoltán, a hangszertörténetről Agócs Gergely beszél, az előadássorozat szerkesztője Diószegi László történész.
"Ilyen anyaggal sem az iskolában, sem a médiában nem találkoznak a gyerekek" - hangsúlyozta Balogh Júlia, hozzátéve: a műsor fellépőiben mindenki gyÖnyörködik, de nagyon kevesen tudják pontosan, hogy mit látnak, ezért a tudás átadásának jegyében rendezik meg a matinékat.
Az ismeretterjesztő műsorok a magyar néptánc és népzene történeti, táji tagozódását mutatják magyarázatokkal, sok tánccal és közös énekléssel. Az előadások utáni táncházban a gyerekek meg is tanulhatják a látott táncokat - fűzte hozzá.
December 6-án a régi stílusú táncok kerülnek a középpontba: a kör- és lánctáncok, a fegyvertáncok maradványai, az ugrós és legényes táncok, a forgós-forgatós táncok. A mérai táncokat és a moldvai csángó körtáncokat a Jászság Népi Együttes, a magyarbődi karikázót, a szentiványi mulatságot és a mezőföldi táncokat az Alba Régia Táncegyüttes, a Felső-Tisza vidéki cigánybotolót Sánta Gergő és Fundák Kristóf, a Felső-Tisza vidéki pásztorbotolót Berecz István, a hortobágyi pásztorbotolót Majer Tamás mutatja be.
Dóra Áron furulyán, Patonai Bátor tekerőlanton, az Aprája Dudazenekar dudán játszik, a tápéi oláhost Fundák Kristóf, a méhkeréki ardeleanat Móricz Bence, az inaktelki legényest Sánta Gergő, a válaszúti sűrű magyart Berecz István, a Küküllő menti pontozót Balogh Károly adja elő. Megelevenednek a magyarpalatkai táncok Kaszai Lili és Fundák Kristóf, a moldvai havajgatás Kacsó Hanga Borbála, a somogyi hosszifurugla Dóra Áron előadásában és fellép a Góbé Zenekar is.
Január 8-án új stílusú táncainkat, a Duna és a Tisza vidék táncait ismerhetik meg az érdeklődők. A Cirkalom Táncegyüttes doroszlói és mátyusföldi, a Czifra Együttes nagyecsedi, a Cifra Táncegyüttes szatmári táncokat mutat be. A Bertóké verbunk és a marossárpataki verbunk Majer Tamás, a gyimesi verbunk Berecz István, a szatmári "magyar" Németh Antal, a sárközi Sándor Zsigmond, a horgosi dallamok Csizmadia Anna és a Fokos Zenekar előadásában láthatók. Kalocsai táncokat Busai Bori és Mahovics Tamás, sárpilisi táncokat Hajdara Tamás és Herczeg Hajnalka, rábaközi dudaimitációt Zsikó Zsuzsa, rábaközi és dél-alföldi táncokat Kaszai Lili és Fundák Kristóf ad elő.
Agócs Gergely duda bemutatója után moholi dallamok szólalnak meg a Fokos Zenekartól és Csizmadia Annától, a Haraszti ikrek rimóci énekeket, Hajdara Tamás és Herczeg Hajnalka rimóci lassút és friss csárdást, Tintér Gabriella szabolcsi hallgatót es nyírségi pergetőket adnak elő.
Február 14-én az erdélyi (keleti) tájegység táncai várják a gyerekeket: Agócs Gergely a furulyával ismerteti meg a résztvevőket, gyimesi népdalok hangoznak el Varga Veronikától, a Zerkula Zenekar gyimesi támczenét játszik, Vaszi Levente és Vrencsár Anita gyimesvölgyi dallamokat szólalta meg, fellép a Szellő Néptáncegyüttes.
Kacsó Hanga Borbála nyárádmenti népdalokat és kalotaszegi hajnalikot énekel, székelyföldi cimbalom zenét szólalt meg Ürmös Sándor, a Szinvavölgyi Néptáncműhely mezőkölpényi, magyarpalatkai és kalotaszegi táncokat ismertet meg a nézőkkel. Magyarszováti furulyazenével Dóra Áron, magyarszováti dallamokkal Tintér Gabriella lép színpadra, szászcsávási muzsikát Szalonna és Bandája szolgáltat, Balogh Károly magyarszentbenedeki szegényest, pontozót és csárdást ad elő.
MTI
Hozzászólások