Régészeti kiállítás nyílik a Göcseji Múzeumban
A körárkoktól a kőfalakig címmel az elmúlt 10 évben feltárt régészeti emlékeket mutatják be szerdától interaktív kiállításon a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban.
Az időszaki tárlat kronológiai keretben, a Krisztus előtti 6. évezredtől a török korig foglalja össze Zala megye történetét, ugyanakkor nagyon jól reprezentálja az elmúlt évtizedben, a régészet területén történt változásokat is - mondta el Straub Péter régész, a kiállítás kurátora az MTI-nek.
A 21. században mind jellemezőbb "roncsolásmentes" feltárási technikákat a tárlat első részében nagyméretű posztereken mutatják be. A régészek a légi fotók, talajradar-vizsgálatok, geofizikai mérések alapján tudnak arra következtetni, hogy hol és milyen jellegű objektumokat rejt a föld.
Nagy felfedezést jelentett, amikor a műholdas fotókról sikerült beazonosítani a Gétye és Bezeréd határában található körárkokat, amit később a helyszínen végzett geofizikai mérések is igazoltak. Az új kutatási eszközökkel több zalai lelőhelyen - például Keszthely, Fenékpuszta és Zalaszentiván környékén - jelentős eredményeket értek el - ismertette a részleteket Straub Péter.
A tárlat másik részében az elkerülő utak építését, közmű-rekonstrukciókat, városi felújításokat megelőző ásatások során előkerült régészeti kincsekből látható válogatás. A kiállítás számos interaktív tárlatelemmel egészül ki, amely még izgalmasabbá teszi a kiállítás köré szervezett múzeumpedagógiai foglalkozásokat is.
A vitrinekben kiállított tárgyakat digitális felvételeken is megtekinthetik a látogatók, a Bezeréd környékén - a Teleki-dűlőnél - felfedezett körárkos településekről pedig videóanimációt, 3D-s rekonstrukciót készítettek - magyarázta a kiállítás kurátora.
Hozzáfűzte: a 6 ezer évből származó, jelentős értéket képviselő régészeti leletek nagy részét első alkalommal állítják ki. A kiállításon szerepel az a több mint háromezer éves - 73 darabból álló, ékszereket, fegyvereket, használati tárgyakat tartalmazó - bronzkincslelet is, amelyet egy magánszemély talált meg és adott át a múzeumnak.
Láthatók lesznek azok az Árpád-kori vékony ezüstérmek is, amelyeket sírok feltárásakor találtak főként gyermekek szájában. A halotti obulus a görög mitológiára nyúlik vissza: a korábbi népeknél gyakori szokás volt pénzt adni a "túlvilági útra", a térségben legutóbb Alsónemesapáti környékén, az Árpád-kori temető feltárásakor találtak erre utaló leleteket.
A különböző korok tárgyi emlékeit, szokásait enteriőrök, installációk idézik meg: a kiállító teremben rézkori házrészletet építenek fel és látható lesz egy szarvas áldozati gödör rekonstrukciója is. A tárlatot Kiss Ágnes Katinka festőművész képzőművészeti alkotásai teszik még látványosabbá.
A nagyméretű festmények a régészeti tárgyak történetét mesélik el: felidézik például, miként rejtették el a bronzkorban a kincseket, egy másik kép témája pedig a hamvasztás. A körárkoktól a kőfalakig című kiállítás szeptember 30-ig tekinthető meg a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban.
(Forrás: MTI)
Az időszaki tárlat kronológiai keretben, a Krisztus előtti 6. évezredtől a török korig foglalja össze Zala megye történetét, ugyanakkor nagyon jól reprezentálja az elmúlt évtizedben, a régészet területén történt változásokat is - mondta el Straub Péter régész, a kiállítás kurátora az MTI-nek.A 21. században mind jellemezőbb "roncsolásmentes" feltárási technikákat a tárlat első részében nagyméretű posztereken mutatják be. A régészek a légi fotók, talajradar-vizsgálatok, geofizikai mérések alapján tudnak arra következtetni, hogy hol és milyen jellegű objektumokat rejt a föld.
Nagy felfedezést jelentett, amikor a műholdas fotókról sikerült beazonosítani a Gétye és Bezeréd határában található körárkokat, amit később a helyszínen végzett geofizikai mérések is igazoltak. Az új kutatási eszközökkel több zalai lelőhelyen - például Keszthely, Fenékpuszta és Zalaszentiván környékén - jelentős eredményeket értek el - ismertette a részleteket Straub Péter.
A tárlat másik részében az elkerülő utak építését, közmű-rekonstrukciókat, városi felújításokat megelőző ásatások során előkerült régészeti kincsekből látható válogatás. A kiállítás számos interaktív tárlatelemmel egészül ki, amely még izgalmasabbá teszi a kiállítás köré szervezett múzeumpedagógiai foglalkozásokat is.
A vitrinekben kiállított tárgyakat digitális felvételeken is megtekinthetik a látogatók, a Bezeréd környékén - a Teleki-dűlőnél - felfedezett körárkos településekről pedig videóanimációt, 3D-s rekonstrukciót készítettek - magyarázta a kiállítás kurátora.
Hozzáfűzte: a 6 ezer évből származó, jelentős értéket képviselő régészeti leletek nagy részét első alkalommal állítják ki. A kiállításon szerepel az a több mint háromezer éves - 73 darabból álló, ékszereket, fegyvereket, használati tárgyakat tartalmazó - bronzkincslelet is, amelyet egy magánszemély talált meg és adott át a múzeumnak.
Láthatók lesznek azok az Árpád-kori vékony ezüstérmek is, amelyeket sírok feltárásakor találtak főként gyermekek szájában. A halotti obulus a görög mitológiára nyúlik vissza: a korábbi népeknél gyakori szokás volt pénzt adni a "túlvilági útra", a térségben legutóbb Alsónemesapáti környékén, az Árpád-kori temető feltárásakor találtak erre utaló leleteket.
A különböző korok tárgyi emlékeit, szokásait enteriőrök, installációk idézik meg: a kiállító teremben rézkori házrészletet építenek fel és látható lesz egy szarvas áldozati gödör rekonstrukciója is. A tárlatot Kiss Ágnes Katinka festőművész képzőművészeti alkotásai teszik még látványosabbá.
A nagyméretű festmények a régészeti tárgyak történetét mesélik el: felidézik például, miként rejtették el a bronzkorban a kincseket, egy másik kép témája pedig a hamvasztás. A körárkoktól a kőfalakig című kiállítás szeptember 30-ig tekinthető meg a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások