Teleki Sámuel évforduló
1916-ban ezen a napon, március 10-én hunyt el Budapesten az Afrika-kutató, felfedező Teleki Sámuel.
Még mindig voltak fehér foltok Kelet-Afrika térképén, amikor gróf Teleki Sámuel expedícióját indította 1886-ban. Az utazásra Rudolf trónörökös sarkallta, hogy megtalálja a legendákkal övezett sivatagi tavat. Az utazást Zanzibárban készítették elő, s Kenya felé vették az irányt. Az útra komolyan edzettek, az anyagi fedezetet pedig birtokai egy részének eladásából fedezte. Társa az úton - többek között - Höhnel térképész volt. A mintegy másfél év alatt 3000 kilométert tettek meg és térképeztek fel.
Az út során a helyi növény- és állatvilágot is megfigyelték, leírták. Az egyik kígyó Teleki után a "Lobelia telekii" nevet kapta. A Néprajzi Múzeum Kelet-Afrika gyűjteményét alapozta meg a hazahozott törzsi tárgyakkal, amelyeket szisztematikusan gyűjtöttek, valamint a vadászat során ejtett vadak állatbőrei és trófeái is ide tartoztak. A tárgyak mellett páratlan értékű fotódokumentációval is gazdagította az Afrika-kutatást. Ez volt az első eset, hogy egy karaván útját fotózták végi. Teleki nevét leginkább a róla elnevezett vulkánnal hoznak összefüggésben - ez a mai napig az ő nevét viseli. Az aktív vulkánt a Rudolf-tótól délre, egy kiszáradt folyó medrében fedezte fel. Teleki egy második utat is tervezett, ezúttal az etióp fennsík lett volna a felderítendő terület, de erre már nem került sor. 1893-ban még eljutott Indiába és Indonéziába, majd két évvel később a Kilimandzsárón magyar magassági rekordot ér el (korábban a hóhatár vonalig jutott). Ezt követően megírta művét, a Kelet-afrikai naplót. Utazásainak leírása egyszerre több nyelven jelent meg.
Nemcsak utazó volt, felfedező és kiváló vadász, hanem az egyik legtekintélyesebb erdélyi család tagja, nagybirtokos. Dédapja erdélyi kancellári tisztséget töltött be. Ő maga is a Főrendiház tagja, országgyűlési képviselő, belső titkos tanácsos, a kivándorlási bizottság tagja és a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.
Még mindig voltak fehér foltok Kelet-Afrika térképén, amikor gróf Teleki Sámuel expedícióját indította 1886-ban. Az utazásra Rudolf trónörökös sarkallta, hogy megtalálja a legendákkal övezett sivatagi tavat. Az utazást Zanzibárban készítették elő, s Kenya felé vették az irányt. Az útra komolyan edzettek, az anyagi fedezetet pedig birtokai egy részének eladásából fedezte. Társa az úton - többek között - Höhnel térképész volt. A mintegy másfél év alatt 3000 kilométert tettek meg és térképeztek fel. Olyan területeken jártak, amelyeken európai ember előttük még soha. Elsőként térképezték fel a Nagy-hasadékvölgy egy szakaszát. Ugyancsak Teleki volt az első, aki a Kilimandzsáró-hegy hóvonalát elérte, és megmászta a Kenya-hegyet. Ezen a hegyet folytatta útját, amely során felfedezett egy tengerszemet, amelyet pártfogója tiszteletére Rudolf-tónak nevezett el, s így hívták egészen 1975-ig, amikor egy helyi törzsről kapta új nevét. Egy kisebb tavat is felfedezett a mai Etiópia déli részén, amelyet a trónörökös feleségéről Stefánia-tónak neveztek. Ma már ez is afrikai néven szerepel.
Az út során a helyi növény- és állatvilágot is megfigyelték, leírták. Az egyik kígyó Teleki után a "Lobelia telekii" nevet kapta. A Néprajzi Múzeum Kelet-Afrika gyűjteményét alapozta meg a hazahozott törzsi tárgyakkal, amelyeket szisztematikusan gyűjtöttek, valamint a vadászat során ejtett vadak állatbőrei és trófeái is ide tartoztak. A tárgyak mellett páratlan értékű fotódokumentációval is gazdagította az Afrika-kutatást. Ez volt az első eset, hogy egy karaván útját fotózták végi. Teleki nevét leginkább a róla elnevezett vulkánnal hoznak összefüggésben - ez a mai napig az ő nevét viseli. Az aktív vulkánt a Rudolf-tótól délre, egy kiszáradt folyó medrében fedezte fel. Teleki egy második utat is tervezett, ezúttal az etióp fennsík lett volna a felderítendő terület, de erre már nem került sor. 1893-ban még eljutott Indiába és Indonéziába, majd két évvel később a Kilimandzsárón magyar magassági rekordot ér el (korábban a hóhatár vonalig jutott). Ezt követően megírta művét, a Kelet-afrikai naplót. Utazásainak leírása egyszerre több nyelven jelent meg.
Nemcsak utazó volt, felfedező és kiváló vadász, hanem az egyik legtekintélyesebb erdélyi család tagja, nagybirtokos. Dédapja erdélyi kancellári tisztséget töltött be. Ő maga is a Főrendiház tagja, országgyűlési képviselő, belső titkos tanácsos, a kivándorlási bizottság tagja és a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.
Hozzászólások