Újjáalakulásának 25. évfordulóját ünnepelte a Jászok Egyesülete
Újjáalakulásának 25. évfordulóját ünnepelte az elszármazott jászságiakat az otthon élőkkel összekapcsoló Jászok Egyesülete szombaton Budapesten. A rendezvényen Dobos László alapító ügyvivő kiemelte: "egyek vagyunk, egy történelmi múlt összekapcsol bennünket".
A jubileumi rendezvény koszorúzással kezdődött a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán, ahol katonai tiszteletadással emlékeztek meg a jász katonai ősökről. Az ezt követő ünnepségen Dobos László alapító ügyvivő felidézte: 1991-ben e napon harminchat alapító hozta létre az egyesületet, és akkor kimondták: adósak a szülőföldnek. Erről a törekvésről szólt az elmúlt 25 esztendő - mondta.
Jelezte, hogy az egyesület 25 évéről, valamint a Jászságért Alapítványról kiadvány jelent meg. Kitért arra is, hogy idén Jászárokszállás ad otthont a jászok éves világtalálkozójának. Eszes Béla, a Jászsági Önkormányzatok Szövetségének elnöke kiemelte: 45 éves kényszerszünet után alakult újra az egyesület. Az újjászületés után 25 tartalmas esztendő, számos esemény, ünnepség következett - értékelt, és hasonlókat kívánt a következő 25 és 50 évre.
Az ünnepségen díszoklevelet vett át a Jászságban élők és onnan elszármazottak kapcsolatának ápolásáért mások mellett Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, elszármazott jászként, valamint az egyesület ügyvivői testülete: Bognár Mária, Farkas Kristóf Vince, Fehérné Ábrahám Etelka, Győző Gyula, Hortiné Bató Edit, Nemoda István, Paksy Gábor, valamint a számvevő bizottság tagjai.
Az egyesület honlapja szerint a két világháború közötti évtizedekben már működött a fővárosba került jászságiak szervezete, Jászok Egyesülete Budapesten elnevezéssel. Az egyesület vezetője Jászárokszállás szülötte, Czettler Jenő agrárközgazdász, egyetemi tanár, akadémikus, a képviselőház alelnöke volt. A szervezetet 1946-ban - több tízezer más egyesülettel együtt - feloszlatták.
Az egyesülési jog 1989-es újraszabályozását követően hozták létre a jászságból elkerült személyek a Jászok Egyesülete szervező bizottságát 1990-ben, majd 1991. március 19-én alakult meg a Jászok Egyesülete. Az alakuló ülésen kimondták: olyan, a jászsági elszármazottakat tömörítő szervezetet kívánnak létrehozni, mely intézményes kapcsot teremt az otthon élők és a diaszpóra között. "Adósai vagyunk szülőföldünknek" - írták csatlakozásra buzdító felhívásukban.
A Jászok Egyesülete havonta tart összejövetelt Budapesten, a meghívott vendégek a jászok és a Jászság története, néprajza, kulturális hagyományai ismertetése mellett rendszeresen szólnak a felnevelő táj mai valóságáról: az ipar, a közművelődés, a közbiztonság, a demográfia kérdéseiről.
Az egyesület számos jászsági kezdeményezést támogatott, karolt fel. Az általános és középiskolások részére szervezett történelmi vetélkedők, a különböző hagyományőrző rendezvények sorából kiemelkedik az évente megszervezett Jász Világtalálkozó. Ezen, a látványos külsőségekkel megrendezett kulturális seregszemlén az otthon élő, az elszármazott, valamint a kirajzott (szervezett telepítés eredményeként elköltözött) jászok találkoznak, évente más-más jászsági településen.
(Forrás: MTI)
A jubileumi rendezvény koszorúzással kezdődött a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán, ahol katonai tiszteletadással emlékeztek meg a jász katonai ősökről. Az ezt követő ünnepségen Dobos László alapító ügyvivő felidézte: 1991-ben e napon harminchat alapító hozta létre az egyesületet, és akkor kimondták: adósak a szülőföldnek. Erről a törekvésről szólt az elmúlt 25 esztendő - mondta.Jelezte, hogy az egyesület 25 évéről, valamint a Jászságért Alapítványról kiadvány jelent meg.
Az ünnepségen díszoklevelet vett át a Jászságban élők és onnan elszármazottak kapcsolatának ápolásáért mások mellett Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, elszármazott jászként, valamint az egyesület ügyvivői testülete: Bognár Mária, Farkas Kristóf Vince, Fehérné Ábrahám Etelka, Győző Gyula, Hortiné Bató Edit, Nemoda István, Paksy Gábor, valamint a számvevő bizottság tagjai.
Az egyesület honlapja szerint a két világháború közötti évtizedekben már működött a fővárosba került jászságiak szervezete, Jászok Egyesülete Budapesten elnevezéssel. Az egyesület vezetője Jászárokszállás szülötte, Czettler Jenő agrárközgazdász, egyetemi tanár, akadémikus, a képviselőház alelnöke volt. A szervezetet 1946-ban - több tízezer más egyesülettel együtt - feloszlatták.
Az egyesülési jog 1989-es újraszabályozását követően hozták létre a jászságból elkerült személyek a Jászok Egyesülete szervező bizottságát 1990-ben, majd 1991. március 19-én alakult meg a Jászok Egyesülete. Az alakuló ülésen kimondták: olyan, a jászsági elszármazottakat tömörítő szervezetet kívánnak létrehozni, mely intézményes kapcsot teremt az otthon élők és a diaszpóra között. "Adósai vagyunk szülőföldünknek" - írták csatlakozásra buzdító felhívásukban.
A Jászok Egyesülete havonta tart összejövetelt Budapesten, a meghívott vendégek a jászok és a Jászság története, néprajza, kulturális hagyományai ismertetése mellett rendszeresen szólnak a felnevelő táj mai valóságáról: az ipar, a közművelődés, a közbiztonság, a demográfia kérdéseiről.
Az egyesület számos jászsági kezdeményezést támogatott, karolt fel. Az általános és középiskolások részére szervezett történelmi vetélkedők, a különböző hagyományőrző rendezvények sorából kiemelkedik az évente megszervezett Jász Világtalálkozó. Ezen, a látványos külsőségekkel megrendezett kulturális seregszemlén az otthon élő, az elszármazott, valamint a kirajzott (szervezett telepítés eredményeként elköltözött) jászok találkoznak, évente más-más jászsági településen.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások