Sikeres kortárs kiállítást zárt a Műcsarnok
Bukta Imre kiállítása a Műcsarnokban minden előzetes várakozást felülmúlt.
Soha ennyien nem váltottak jegyet kortárs művész egyéni kiállításra a múzeum történetében, de a hazai tárlatokat összevetve is mind szakmai, mind közönség szempontból kimagaslóan sikeres kiállítást tudhat maga mögött a művész és a kiállító intézmény. Még a látogatók körében általában nagyobb népszerűségnek örvendő klasszikus témájú kiállításokkal összevetve is magáért beszél az ötjegyű látogatószám.
A tárlat novemberben nyílt és a tervek szerint februárban zárt volna, de a nagy érdeklődésre való tekintettel meghosszabbították a nyitva tartást. A tárlat kísérőprogramjai között említendő a művész által tartott tárlatvezetés, zenei csemege, valamint több mint 260 oldalas reprezentatív kapcsolódó katalógus bemutatója. Két író, Háy János és Darvasi László pedig kifejezetten a művek által ihletett írásaikat olvasták fel.
Bukta Imre Mezőszemerén született, vidéken él és alkot. A kiállítás tematikája is a magyar vidéki élethez kapcsolódott. Alaptalan volt az az aggodalom, hogy a zömében a fővárosból érkező közönség majd nem fogja érteni a vidéki témákat megelevenítő műalkotásokat, ám a látogatók értéssel és pozitívan fogadták a látottakat. A Munkácsy-díjas érdemes művész autodidakta. Érettségije és szakmunkásvizsgája után rajziskolákban tanult. Mesterének vallja Kishonty Jenő, Pető János valamint Pataki János festőművészeket. A hetvenes évek elején Bernáth(y) Sándorral művésztelepet hozott létre Tiszafüreden.
Évekig dekoratőrként dolgozott, majd visszatért szülőfalujába, s megteremtette azt a stílust, amit ő mezőgazdasági művészetnek nevez. Művei a divatos művészeti irányzatoktól eltérnek. Közben lediplomázott Pécsett, majd habilitált a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Egyéni és csoportos kiállításaival 1977 óta jelen van a művészeti életben itthon és külföldön egyaránt. A legutóbbi, Műcsarnokbeli kiállítása pályájának egyik kiemelkedő állomása. Műveit nemcsak hazai közgyűjtemények őrzik, de számos jeles hazai magángyűjtő is vásárolt műveiből. Külföldön Bukta Imre művei gyarapítják a bécsi Albertina, a linzi Városi Új Galéria, az aacheni Ludwig-gyűjtemény anyagát.
Elismerései közül - az említetteken kívül - a Derkovits-ösztöndíj, a Smohay-díj és a Palládium-díj emelendő ki. 1993 és 2012 között a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. 2012 végén tiltakozó performanszot tartott, amellyel felhívta a figyelmet a Műcsarnok függetlenségének fontosságára. A "Másik Magyarország" nevet viselő tárlata - már a végleges számok ismeretében - azonban látogatórekorddal bizonyított.
(Fotó: www.fidelio.hu )
Soha ennyien nem váltottak jegyet kortárs művész egyéni kiállításra a múzeum történetében, de a hazai tárlatokat összevetve is mind szakmai, mind közönség szempontból kimagaslóan sikeres kiállítást tudhat maga mögött a művész és a kiállító intézmény. Még a látogatók körében általában nagyobb népszerűségnek örvendő klasszikus témájú kiállításokkal összevetve is magáért beszél az ötjegyű látogatószám.
A tárlat novemberben nyílt és a tervek szerint februárban zárt volna, de a nagy érdeklődésre való tekintettel meghosszabbították a nyitva tartást. A tárlat kísérőprogramjai között említendő a művész által tartott tárlatvezetés, zenei csemege, valamint több mint 260 oldalas reprezentatív kapcsolódó katalógus bemutatója. Két író, Háy János és Darvasi László pedig kifejezetten a művek által ihletett írásaikat olvasták fel.
Bukta Imre Mezőszemerén született, vidéken él és alkot. A kiállítás tematikája is a magyar vidéki élethez kapcsolódott. Alaptalan volt az az aggodalom, hogy a zömében a fővárosból érkező közönség majd nem fogja érteni a vidéki témákat megelevenítő műalkotásokat, ám a látogatók értéssel és pozitívan fogadták a látottakat. A Munkácsy-díjas érdemes művész autodidakta. Érettségije és szakmunkásvizsgája után rajziskolákban tanult. Mesterének vallja Kishonty Jenő, Pető János valamint Pataki János festőművészeket. A hetvenes évek elején Bernáth(y) Sándorral művésztelepet hozott létre Tiszafüreden.
Évekig dekoratőrként dolgozott, majd visszatért szülőfalujába, s megteremtette azt a stílust, amit ő mezőgazdasági művészetnek nevez. Művei a divatos művészeti irányzatoktól eltérnek. Közben lediplomázott Pécsett, majd habilitált a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Egyéni és csoportos kiállításaival 1977 óta jelen van a művészeti életben itthon és külföldön egyaránt. A legutóbbi, Műcsarnokbeli kiállítása pályájának egyik kiemelkedő állomása. Műveit nemcsak hazai közgyűjtemények őrzik, de számos jeles hazai magángyűjtő is vásárolt műveiből. Külföldön Bukta Imre művei gyarapítják a bécsi Albertina, a linzi Városi Új Galéria, az aacheni Ludwig-gyűjtemény anyagát.
Elismerései közül - az említetteken kívül - a Derkovits-ösztöndíj, a Smohay-díj és a Palládium-díj emelendő ki. 1993 és 2012 között a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. 2012 végén tiltakozó performanszot tartott, amellyel felhívta a figyelmet a Műcsarnok függetlenségének fontosságára. A "Másik Magyarország" nevet viselő tárlata - már a végleges számok ismeretében - azonban látogatórekorddal bizonyított.
(Fotó: www.fidelio.hu )
Hozzászólások