Fehérorosz író kapta a német könyvszakma Békedíját
Szvetlana Alekszijevics fehérorosz ellenzéki író kapta a német könyvkiadók és könyvkereskedők egyesülésének Békedíját, a tekintélyes elismerést vasárnap adták át a frankfurti könyvvásáron.
Szvetlana Alekszijevics a Szovjetuniót "alulnézetből", a hétköznapi ember szemszögéből bemutató regényeivel vált világhírűvé. Az 1979-1989-es afganisztáni háborút feldolgozó - magyarul Fiúk cinkkoporsóban címmel megjelent - kötetéhez például több mint ötszáz mélyinterjút készített háborús veteránokkal és az elesett katonák hozzátartozóival. Interjúk alapján készült másik magyarul is megjelent kötete, A háború nem asszonyi dolog című munka, amelyet a Vörös Hadseregben harcolt nőkről írt.
A német könyvszakma legfőbb szervezetének díját az indoklás szerint legfőképpen azzal érdemelte ki, hogy nagyszerűen és alázattal írja le az oroszok, fehéroroszok és ukránok életkörülményeit és szenvedéseit.
A díjazottat Karl Schlögel történész méltatta. Az egyik legelismertebb német Kelet-Európa szakértő a frankfurti Szent Pál-templomban elmondott beszédében kiemelte: Alekszijevics a kommunizmus életvilágának régésze, és egyetlen fegyverével, a szó erejével a posztszovjet diktatúrákkal is szembeszáll megindító bátorsággal és állhatatossággal.
Szvetlana Alekszijevics szerint a rendszerváltás óta eltelt évek mérlege néhány győztes és rengeteg vesztes. A 65 éves író ünnepi beszédében kiemelte: "azt hittük, hogy a Szovjetunió bukása örökre eltemeti a kommunizmust, de kiderült, hogy ez a betegség krónikus".
A szerző újságíróként és tanítóként dolgozott Minszkben. A háború nem asszonyi dolog volt az első könyve. A regény 1983-ban készült el, de csak 1985-ben, a Gorbacsov-féle peresztrojka kezdetén jelenhetett meg. Időközben a kötet miatt perbe fogták az 1941-1945-ös háború emlékének megsértése vádjával és elbocsátották állásából. A rendszerváltás után a fehéroroszországi diktatúra kialakulásával ismét ellenzékivé vált, tíz évig nem is lakhatott hazájában, könyveit betiltották. 2010-ben visszaköltözhetett Minszkbe, de a munkái továbbra is indexen vannak, és csak Oroszországból behozott csempészáruként hozzáférhetők.
A német könyvkiadók és könyvkereskedők egyesülésének Békedíja az egyik legrangosabb civil kulturális díj Németországban.
A könyvszakma csúcsszerve 1950 óta minden évben egy-egy olyan személy munkásságát ismeri el a 25 ezer euróval járó díjjal, aki kiemelkedő érdemeket szerzett a béke és a párbeszéd eszméjének érvényre juttatásában, mindenekelőtt az irodalomban, más művészeti ágban, vagy a tudományban. A díjat eddig többek között Karl Jaspers német és Leszek Kolakowski lengyel filozófus, Ámosz Oz izraeli és Ohran Pamuk török író kapta meg. Két magyar kitüntetett is volt már, 1991-ben Konrád György, 2004-ben pedig Esterházy Péter kapta meg az elismerést.
A díjátadó ünnepséget azért tartják a Szent Pál-templomban, mert 1849-ben ott fogadták el az első össznémet polgári alkotmányt. Az ünnepség a frankfurti könyvvásár utolsó nagyszabású eseménye. Az idén több mint ezren vettek részt rajta, köztük Norbert Lammert, a Bundestag elnöke.
(forrás: MTI)
Szvetlana Alekszijevics a Szovjetuniót "alulnézetből", a hétköznapi ember szemszögéből bemutató regényeivel vált világhírűvé. Az 1979-1989-es afganisztáni háborút feldolgozó - magyarul Fiúk cinkkoporsóban címmel megjelent - kötetéhez például több mint ötszáz mélyinterjút készített háborús veteránokkal és az elesett katonák hozzátartozóival. Interjúk alapján készült másik magyarul is megjelent kötete, A háború nem asszonyi dolog című munka, amelyet a Vörös Hadseregben harcolt nőkről írt.
A német könyvszakma legfőbb szervezetének díját az indoklás szerint legfőképpen azzal érdemelte ki, hogy nagyszerűen és alázattal írja le az oroszok, fehéroroszok és ukránok életkörülményeit és szenvedéseit.
Ez jellemzi a szovjet birodalom bukása után készült munkáit is, amelyek a szabadság és a jólét iránti beteljesületlen vágyakozás tragikus krónikái. Alekszijevics legutóbbi kötete augusztusban jelent meg Németországban, a mű a posztszovjet világ krónikája.
A díjazottat Karl Schlögel történész méltatta. Az egyik legelismertebb német Kelet-Európa szakértő a frankfurti Szent Pál-templomban elmondott beszédében kiemelte: Alekszijevics a kommunizmus életvilágának régésze, és egyetlen fegyverével, a szó erejével a posztszovjet diktatúrákkal is szembeszáll megindító bátorsággal és állhatatossággal.
Szvetlana Alekszijevics szerint a rendszerváltás óta eltelt évek mérlege néhány győztes és rengeteg vesztes. A 65 éves író ünnepi beszédében kiemelte: "azt hittük, hogy a Szovjetunió bukása örökre eltemeti a kommunizmust, de kiderült, hogy ez a betegség krónikus".
A szerző újságíróként és tanítóként dolgozott Minszkben. A háború nem asszonyi dolog volt az első könyve. A regény 1983-ban készült el, de csak 1985-ben, a Gorbacsov-féle peresztrojka kezdetén jelenhetett meg. Időközben a kötet miatt perbe fogták az 1941-1945-ös háború emlékének megsértése vádjával és elbocsátották állásából. A rendszerváltás után a fehéroroszországi diktatúra kialakulásával ismét ellenzékivé vált, tíz évig nem is lakhatott hazájában, könyveit betiltották. 2010-ben visszaköltözhetett Minszkbe, de a munkái továbbra is indexen vannak, és csak Oroszországból behozott csempészáruként hozzáférhetők.
A német könyvkiadók és könyvkereskedők egyesülésének Békedíja az egyik legrangosabb civil kulturális díj Németországban.
A könyvszakma csúcsszerve 1950 óta minden évben egy-egy olyan személy munkásságát ismeri el a 25 ezer euróval járó díjjal, aki kiemelkedő érdemeket szerzett a béke és a párbeszéd eszméjének érvényre juttatásában, mindenekelőtt az irodalomban, más művészeti ágban, vagy a tudományban. A díjat eddig többek között Karl Jaspers német és Leszek Kolakowski lengyel filozófus, Ámosz Oz izraeli és Ohran Pamuk török író kapta meg. Két magyar kitüntetett is volt már, 1991-ben Konrád György, 2004-ben pedig Esterházy Péter kapta meg az elismerést.
A díjátadó ünnepséget azért tartják a Szent Pál-templomban, mert 1849-ben ott fogadták el az első össznémet polgári alkotmányt. Az ünnepség a frankfurti könyvvásár utolsó nagyszabású eseménye. Az idén több mint ezren vettek részt rajta, köztük Norbert Lammert, a Bundestag elnöke.
(forrás: MTI)
Hozzászólások