Minek nekünk idegen nyelv?
Az idegen nyelv tudás alapkompetenciának számít a nemzetközi piacon. A magyarok ennek ellenére a béka segge alatt vannak ilyen szempontból az Európai Unió többi tagországához képest. Nálunk az emberek 65%-a egyetlen idegen nyelvet sem beszél. A fejlődés iránya egyértelmű kellene legyen, de úgy látszik, nálunk ez sem az. Sőt, hamarosan olyan javaslat kerül a kormány elé, melynek "kiteljesedése" esetén a felsőoktatásban – bizonyos szakokon – nyelvvizsga nélkül is diplomát szerezhetnének a végzettek. Meglepő és mulatságos fordulat.
Forrás: psmag.com
Már csak azért is fura ez a javaslat, mert a kormány pár éve még pont a másik irányba tapogatózott: akkor még felvételi követelménnyé szerette volna tenni a felsőoktatásban a nyelvvizsgát. Az enyhítést javaslók mindenesetre azon az állásponton vannak, mely szerint sok az olyan szakma, amelyben az idegen nyelv ismerete másodlagos a munkavégzés szempontjából. Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár szerint ilyenek például a védőnők.
Nézzünk egy kis statisztikát. Az európaiak túlnyomó része szerint igenis fontos az idegennyelv-tudás. Az Eurobarometer 2012-es felmérése szerint az uniós országok lakosainak 88 százaléka osztja ezt a véleményt. (Sőt, háromnegyedük szerint egy idegen nyelv nem is elég.) A válaszadók 98 százaléka gyermekei jövője szempontjából tartja hasznosnak a nyelvtudást. A magyar lakosság 70 százaléka úgy véli az idegennyelv-tudás haszna, hogy külföldi munka esetén jobbak a kilátások, de 56 százalék szerint a belföldi jobb munkalehetőség is "játszik".
Úgy látszik, mi tehát kevésbé osztjuk az idegen nyelvek fontosságát hirdető véleményt, legalábbis nem sokat teszünk a fejünkben zajongó bábeli zűrzavar kiszűrése érdekében. Magyarország lakosságának 65%-a (ez az EU-s államok közül a legrosszabb!) semmilyen más nyelvet nem beszél.
A legalább egy idegen nyelvet beszélőket százalékosító grafikonon is hátul kullogunk. Mindössze a lakosság 35 százaléka beszél egy nyelvet, nagyjából az Uniós csatlakozásunk óta ez 7 százalékpontos csökkenést jelent. Ebben legalább nem vagyunk egyedül, a visegrádi országokban ez általános tendencia. (És ne feledjük, hogy például Szlovákiában a szlovák "rokonnyelve", a cseh is idegennek számít. Persze, a mi teljesítményünk ettől függetlenül is irtó gyenge.)
A számokat az uniós csatlakozás óta a migráció nyilvánvalóan nagyban befolyásolta, hiszen valószínűbb, hogy a nyelveket beszélők indultak el a csatlakozás után külföldre. Így az itthon maradó lakosság "nyelvi" statisztikái ilyen szempontból leromlottak.
Mindenesetre a helyzet nem túl rózsás. Ezen szerintünk az idegennyelv-vizsga kötelezettség eltörlése sem valószínű, hogy javítana. Sőt.
Forrás: Portfolio
Forrás: psmag.comMár csak azért is fura ez a javaslat, mert a kormány pár éve még pont a másik irányba tapogatózott: akkor még felvételi követelménnyé szerette volna tenni a felsőoktatásban a nyelvvizsgát. Az enyhítést javaslók mindenesetre azon az állásponton vannak, mely szerint sok az olyan szakma, amelyben az idegen nyelv ismerete másodlagos a munkavégzés szempontjából. Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár szerint ilyenek például a védőnők.
Nézzünk egy kis statisztikát. Az európaiak túlnyomó része szerint igenis fontos az idegennyelv-tudás. Az Eurobarometer 2012-es felmérése szerint az uniós országok lakosainak 88 százaléka osztja ezt a véleményt. (Sőt, háromnegyedük szerint egy idegen nyelv nem is elég.) A válaszadók 98 százaléka gyermekei jövője szempontjából tartja hasznosnak a nyelvtudást. A magyar lakosság 70 százaléka úgy véli az idegennyelv-tudás haszna, hogy külföldi munka esetén jobbak a kilátások, de 56 százalék szerint a belföldi jobb munkalehetőség is "játszik".
Úgy látszik, mi tehát kevésbé osztjuk az idegen nyelvek fontosságát hirdető véleményt, legalábbis nem sokat teszünk a fejünkben zajongó bábeli zűrzavar kiszűrése érdekében. Magyarország lakosságának 65%-a (ez az EU-s államok közül a legrosszabb!) semmilyen más nyelvet nem beszél.
A legalább egy idegen nyelvet beszélőket százalékosító grafikonon is hátul kullogunk. Mindössze a lakosság 35 százaléka beszél egy nyelvet, nagyjából az Uniós csatlakozásunk óta ez 7 százalékpontos csökkenést jelent. Ebben legalább nem vagyunk egyedül, a visegrádi országokban ez általános tendencia. (És ne feledjük, hogy például Szlovákiában a szlovák "rokonnyelve", a cseh is idegennek számít. Persze, a mi teljesítményünk ettől függetlenül is irtó gyenge.)
A számokat az uniós csatlakozás óta a migráció nyilvánvalóan nagyban befolyásolta, hiszen valószínűbb, hogy a nyelveket beszélők indultak el a csatlakozás után külföldre. Így az itthon maradó lakosság "nyelvi" statisztikái ilyen szempontból leromlottak.
Mindenesetre a helyzet nem túl rózsás. Ezen szerintünk az idegennyelv-vizsga kötelezettség eltörlése sem valószínű, hogy javítana. Sőt.
Forrás: Portfolio
Hozzászólások