Titkos adatgyűjtés - A házelnök feljegyzést kap a parlamenti vizsgálóbizottság által feltárt tényekről
Kövér László házelnök számára feljegyzés készül az Országgyűlés Európa több országát érintő lehallgatási botrány magyarországi szálainak, valamint a külföldi befolyásszerzési törekvéseknek feltárására létrejött vizsgálóbizottságának munkájáról, s az ennek során feltárt államtitkokat képező tényekről.
Gulyás Gergely, a testület fideszes alelnöke a bizottság keddi zárt ülése után újságíróknak elmondta: kedden a Külügyminisztérium tájékoztatásának köszönhetően megismerhették az ottawai, a berlini, a londoni és a moszkvai nagykövetek írásbeli tájékoztatását. Ezeket a korábbi miniszteri és államtitkári meghallgatásokkal során szerzett információkkal kiegészítve feljegyzésben megküldik a házelnöknek is. A feljegyzést a testület keddi egyhangú döntése alapján Kocsis Máténak, a bizottság fideszes elnökének kell majd elkészítenie.
Ezen felül abban maradtak, hogy a befolyásszerzéssel kapcsolatos kísérletek feltárását a bizottság - mandátumának lejártáig - március 31-ig nem tudja befejezni. Ezért az új Országgyűlés - ha úgy gondolja - erre új vizsgálóbizottságot hozhat létre - tette hozzá Gulyás Gergely. A fideszes képviselő ismét kiemelte: tömeges, alapvető emberi jogsértés történt. Abban érdekeltek, hogy jó transzatlanti kapcsolatok legyenek, viszont az Egyesült Államoknak is be kell látnia, hogy az általa korábban folytatott gyakorlat a szövetségesekkel szemben, tarthatatlan - szögezte le Gulyás Gergely.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kiterjedt titkos adatgyűjtési programjáról Edward Snowden, az NSA egykori informatikusa szivárogtatott ki adatokat. A WikiLeaks tavaly ősszel az NSA lehallgató-átjátszó központjainak helyszínét tartalmazó illusztrációs anyagot tett közzé, és az egyik térképen Budapest is szerepel.
Az Országgyűlés december 10-én egyhangúlag döntött parlamenti vizsgálóbizottság létrehozásáról az amerikai lehallgatási botrány magyarországi szálainak feltárására. A testület feladata az volt, hogy megvizsgálja:
megállapítható-e, hogy Magyarországon is lehallgattak politikai, közéleti, gazdasági szereplőket. Tisztáznia kellett azt is, mi volt az információszerzés célja, kik voltak az alanyai, illetve hogy az ország szuverenitásának befolyásolására milyen eszközöket használtak fel, milyen adatokhoz férhettek hozzá, továbbá hogy magyarországi hírszerző szervezetektől érkeztek-e jelzések a külföldi befolyásolási szándékra vonatkozó információk.
A vizsgálóbizottság januárban tartotta első ülését, amelyen a vizsgálóbizottság ügyrendtervezetét vitatták meg és kialakították a munkatervet. E szerint elsőként az érintett magyar titkosszolgálatokat felügyelő tárcavezetőket: Pintér Sándor belügyminisztert, Martonyi János külügyminisztert és Lázár Jánost, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt hallgatták meg.
Kocsis Máté, a vizsgálóbizottság fideszes elnöke január 30-án tartott ülés után azt mondta, hogy a testület ülésén elhangzottak a titoktartás körébe tartoznak, ezért a kérdésekre nem áll módjában konkrét válaszokat adni. Kocsis Máté, és Gulyás Gergely, a testület fideszes alelnöke azt sem mondta el, hogy hány ember érintett a lehallgatásban.
Arra a kérdésre, hogy mióta tarthattak a lehallgatások, Gulyás Gergely korábban azt mondta: úgy tudják hogy a 2001. szeptember 11.-i amerikai terrortámadások után elfogadott - s máig érvényben lévő - "Patriot Act" néven ismert törvény adott lehetőséget az Egyesült Államok hírszerzésének az ilyen jellegű adatgyűjtésre. Mint Gulyás Gergely kifejtette: ez a hazafias törvény különbséget tesz amerikai állampolgárok és külföldiek között.
Így a személyes adatvédelemben - köztük a hírszerzés során megszerzett adatokkal kapcsolatosan is - akár a szövetséges államok polgárai számára sem biztosítja a jogorvoslathoz való jogot. E tekintetben az Egyesült Államokban a fékek és ellensúlyok rendszere "teljes egészében hiányzik" - fogalmazott a fideszes képviselő, megjegyezve: azt szeretnék, ha az Egyesült Államok saját állampolgárai és a szövetséges államok polgárainak magánszférája között nem tenne különbséget.
forrás.mti
Gulyás Gergely, a testület fideszes alelnöke a bizottság keddi zárt ülése után újságíróknak elmondta: kedden a Külügyminisztérium tájékoztatásának köszönhetően megismerhették az ottawai, a berlini, a londoni és a moszkvai nagykövetek írásbeli tájékoztatását. Ezeket a korábbi miniszteri és államtitkári meghallgatásokkal során szerzett információkkal kiegészítve feljegyzésben megküldik a házelnöknek is. A feljegyzést a testület keddi egyhangú döntése alapján Kocsis Máténak, a bizottság fideszes elnökének kell majd elkészítenie.
Ezen felül abban maradtak, hogy a befolyásszerzéssel kapcsolatos kísérletek feltárását a bizottság - mandátumának lejártáig - március 31-ig nem tudja befejezni. Ezért az új Országgyűlés - ha úgy gondolja - erre új vizsgálóbizottságot hozhat létre - tette hozzá Gulyás Gergely. A fideszes képviselő ismét kiemelte: tömeges, alapvető emberi jogsértés történt. Abban érdekeltek, hogy jó transzatlanti kapcsolatok legyenek, viszont az Egyesült Államoknak is be kell látnia, hogy az általa korábban folytatott gyakorlat a szövetségesekkel szemben, tarthatatlan - szögezte le Gulyás Gergely.Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kiterjedt titkos adatgyűjtési programjáról Edward Snowden, az NSA egykori informatikusa szivárogtatott ki adatokat. A WikiLeaks tavaly ősszel az NSA lehallgató-átjátszó központjainak helyszínét tartalmazó illusztrációs anyagot tett közzé, és az egyik térképen Budapest is szerepel.
Az Országgyűlés december 10-én egyhangúlag döntött parlamenti vizsgálóbizottság létrehozásáról az amerikai lehallgatási botrány magyarországi szálainak feltárására. A testület feladata az volt, hogy megvizsgálja:
megállapítható-e, hogy Magyarországon is lehallgattak politikai, közéleti, gazdasági szereplőket. Tisztáznia kellett azt is, mi volt az információszerzés célja, kik voltak az alanyai, illetve hogy az ország szuverenitásának befolyásolására milyen eszközöket használtak fel, milyen adatokhoz férhettek hozzá, továbbá hogy magyarországi hírszerző szervezetektől érkeztek-e jelzések a külföldi befolyásolási szándékra vonatkozó információk.
A vizsgálóbizottság januárban tartotta első ülését, amelyen a vizsgálóbizottság ügyrendtervezetét vitatták meg és kialakították a munkatervet. E szerint elsőként az érintett magyar titkosszolgálatokat felügyelő tárcavezetőket: Pintér Sándor belügyminisztert, Martonyi János külügyminisztert és Lázár Jánost, a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt hallgatták meg.
Kocsis Máté, a vizsgálóbizottság fideszes elnöke január 30-án tartott ülés után azt mondta, hogy a testület ülésén elhangzottak a titoktartás körébe tartoznak, ezért a kérdésekre nem áll módjában konkrét válaszokat adni. Kocsis Máté, és Gulyás Gergely, a testület fideszes alelnöke azt sem mondta el, hogy hány ember érintett a lehallgatásban.
Arra a kérdésre, hogy mióta tarthattak a lehallgatások, Gulyás Gergely korábban azt mondta: úgy tudják hogy a 2001. szeptember 11.-i amerikai terrortámadások után elfogadott - s máig érvényben lévő - "Patriot Act" néven ismert törvény adott lehetőséget az Egyesült Államok hírszerzésének az ilyen jellegű adatgyűjtésre. Mint Gulyás Gergely kifejtette: ez a hazafias törvény különbséget tesz amerikai állampolgárok és külföldiek között.
Így a személyes adatvédelemben - köztük a hírszerzés során megszerzett adatokkal kapcsolatosan is - akár a szövetséges államok polgárai számára sem biztosítja a jogorvoslathoz való jogot. E tekintetben az Egyesült Államokban a fékek és ellensúlyok rendszere "teljes egészében hiányzik" - fogalmazott a fideszes képviselő, megjegyezve: azt szeretnék, ha az Egyesült Államok saját állampolgárai és a szövetséges államok polgárainak magánszférája között nem tenne különbséget.
forrás.mti
Hozzászólások