Az akadálypálya szétszakíthatja a mezőnyt
Taktikailag fel kell készülni az öt tusig tartó asszókra, az akadálypálya pedig szét tudja szakítani a mezőnyt - többek között ezeket a tapasztalatokat osztotta meg az MTI-vel Belák János, a felnőtt- és utánpótlás válogatottért felelős sportszakmai vezető az öttusázók idei első világkupaversenye után, melyen a lovaglás helyett már az akadálysport szerepelt a programban.
Mint mondta, elsősorban arra volt kíváncsi, hogy a két újítás, a bónusz helyére került kieséses rendszerű táblavívás és az akadálysport hogyan befolyásolja az erőviszonyokat, illetve milyen a felkészültségi szintje a magyar versenyzőknek.
Vívásban megmaradt a selejtező utáni körvívás, melyben mindenki mindenkivel összecsap egy találatra zajló asszókban, ugyanakkor nem ezért kapnak pontot az öttusázók, hanem csak az dől el, hogy a táblán ki milyen kiemeléssel szerepel. Az elődöntőben és a döntőben a sorrendben hátul álló négy öttusázó részvételével rendeznek két mérkőzést, és a két győztes kerül fel a 16-os táblára, ahol már egyenes kieséses rendszerben zajlik a verseny, öt tusig, illetve egy percig tartó asszókkal.
A végső győztes 250 pontot kap, a döntő vesztese 244-et, a fináléról lemaradó két elődöntős 238-at és 236-ot a körvívásban elfoglalt helyezése alapján. Az egyes szakaszok között hat pont az ugrás, az egyazon szakaszban búcsúzók között pedig mindig két pont a különbség a körvívásban kialakult sorrend figyelembe vételével.
A negyeddöntőben búcsúzók 230 és 224, a nyolcaddöntős vesztesek 218 és 204 pont között kapnak, az utolsó kettő pedig 198-at és 196-ot. Döntetlennél a kiemelésnél feljebb álló vívó jut tovább.
"Taktikailag fel kell készülni az öt találatig tartó asszókra, ezek más megközelítést kívánnak, mint az egy tusra menők, nem mindegy, milyen taktikát választ valaki jobb vagy rosszabb vívóval szemben. A tapasztalat az, hogy egy percet nem lehet kihúzni, mert valaki mindig találatadási kényszerben van. Központi vívóedzéseken már gyakoroltuk ezt a helyzetet, ott is hasonló tapasztalatokat szereztünk: más a lélektana ennek a fajta vívásnak - hangsúlyozta Belák János. - Aki a körvívásban az élcsoportban végez, az nyilván képzettebb, jobb vívó a hátrébb záróknál, de a jó teljesítményt a kieséses rendszerben meg kell ismételni, ráadásul akár korán összeakadhat valaki egy olyan ellenféllel, akinek a stílusa éppen nem fekszik neki" - tette hozzá.
Az új rendszernek az is a sajátossága, hogy egy esetleg elrontott körvívással nem veszik el a jó szereplés lehetősége, mert az elődöntőben és a döntőben mutatott teljesítmény ér pontokat, fordítva pedig az igaz, hogy kiemelkedő rangsoroló vívás után is lehet gyengébben szerepelni. Az akadálypályán a női mezőnyben egyelőre nagyobbak voltak a különbségek, mint a férfiaknál, de mindkét nemnél akadnak olyanok - többnyire az új sportággal korábban megismerkedő fiatalabbak -, akik előrébb tartanak a többieknél.
Az új számban 65 másodpercért jár 250 pont, jobb, illetve rosszabb időért három pontot jelent minden másodperc pluszban, vagy mínuszban. Az egyes elemeknél hiba - leesés, lelépés - esetén először figyelmeztetés, másodszor pedig kizárás jár. A szakmai vezető szerint a férfiak az erősebb testfelépítésük miatt könnyebben alkalmazkodnak, ugyanakkor a jelenlegi erőviszonyok és pontozás mellett ez a szám "szétszakíthatja a mezőnyt".
Emlékeztetett rá, hogy tavaly, amikor még csak az utánpótláskorúaknál rendeztek akadálypályás versenyeket, két pontot ért egy másodperc, most pedig már hármat.
"Ha valaki tíz másodperces hátrányt összeszed, harminc pont lemaradásba kerül" - érzékeltette a szám fontosságát Belák János. A pontkülönbségek a lövészetekkel kombinált futás rajtjánál ugyanannyi másodperc hátrányt jelentenek.
A kairói idénynyitó világkupán az akadálypályán a női döntőben a leggyorsabb 33.71 másodperc alatt ért végig, a leglassabbnak pedig 1:06.54 percre volt ehhez szüksége, míg a férfiak fináléjában 26.34 és 45.66 másodperc között szóródtak az eredmények. A verseny korábbi szakaszában pedig születtek még gyengébb eredmények is.
"Hat-kilenc hónap alatt jelentős változások történhetnek fogáserősséget vagy technikai kivitelt illetően" - kommentálta a jelenlegi helyzetet Belák János. A férfiak kairói versenyében Koleszár Mihály ezüstérmet nyert, Bereczki Richárd és Tamás József viszont nem jutott tovább az elődöntőből. A nőknél négy magyar versenyzett, mindannyian bejutottak a fináléba, ahol az olimpiai bajnok Gulyás Michelle negyedik, a tavaly vb-bronzérmes Erdős Rita hatodik, vb-második, olimpiai negyedik Guzi Blanka kilencedik, Bauer Blanka pedig 17. lett.
A férfiaknál a 26 éves Matteo Cicinelli, a nőknél az alig 14 esztendős egyiptomi Farida Halil győzött. A következő megmérettetés március 19-től 23-ig a budapesti nemzetközi fedettpályás verseny lesz, amely már beleszámít a válogatásba, azt követően a magyar fővárosban találkozik a világkupa mezőnye április 22. és 26. között.
(Forrás: MTI)
Mint mondta, elsősorban arra volt kíváncsi, hogy a két újítás, a bónusz helyére került kieséses rendszerű táblavívás és az akadálysport hogyan befolyásolja az erőviszonyokat, illetve milyen a felkészültségi szintje a magyar versenyzőknek.Vívásban megmaradt a selejtező utáni körvívás, melyben mindenki mindenkivel összecsap egy találatra zajló asszókban, ugyanakkor nem ezért kapnak pontot az öttusázók, hanem csak az dől el, hogy a táblán ki milyen kiemeléssel szerepel. Az elődöntőben és a döntőben a sorrendben hátul álló négy öttusázó részvételével rendeznek két mérkőzést, és a két győztes kerül fel a 16-os táblára, ahol már egyenes kieséses rendszerben zajlik a verseny, öt tusig, illetve egy percig tartó asszókkal.
A végső győztes 250 pontot kap, a döntő vesztese 244-et, a fináléról lemaradó két elődöntős 238-at és 236-ot a körvívásban elfoglalt helyezése alapján.
A negyeddöntőben búcsúzók 230 és 224, a nyolcaddöntős vesztesek 218 és 204 pont között kapnak, az utolsó kettő pedig 198-at és 196-ot. Döntetlennél a kiemelésnél feljebb álló vívó jut tovább.
"Taktikailag fel kell készülni az öt találatig tartó asszókra, ezek más megközelítést kívánnak, mint az egy tusra menők, nem mindegy, milyen taktikát választ valaki jobb vagy rosszabb vívóval szemben. A tapasztalat az, hogy egy percet nem lehet kihúzni, mert valaki mindig találatadási kényszerben van. Központi vívóedzéseken már gyakoroltuk ezt a helyzetet, ott is hasonló tapasztalatokat szereztünk: más a lélektana ennek a fajta vívásnak - hangsúlyozta Belák János. - Aki a körvívásban az élcsoportban végez, az nyilván képzettebb, jobb vívó a hátrébb záróknál, de a jó teljesítményt a kieséses rendszerben meg kell ismételni, ráadásul akár korán összeakadhat valaki egy olyan ellenféllel, akinek a stílusa éppen nem fekszik neki" - tette hozzá.
Az új rendszernek az is a sajátossága, hogy egy esetleg elrontott körvívással nem veszik el a jó szereplés lehetősége, mert az elődöntőben és a döntőben mutatott teljesítmény ér pontokat, fordítva pedig az igaz, hogy kiemelkedő rangsoroló vívás után is lehet gyengébben szerepelni. Az akadálypályán a női mezőnyben egyelőre nagyobbak voltak a különbségek, mint a férfiaknál, de mindkét nemnél akadnak olyanok - többnyire az új sportággal korábban megismerkedő fiatalabbak -, akik előrébb tartanak a többieknél.
Az új számban 65 másodpercért jár 250 pont, jobb, illetve rosszabb időért három pontot jelent minden másodperc pluszban, vagy mínuszban. Az egyes elemeknél hiba - leesés, lelépés - esetén először figyelmeztetés, másodszor pedig kizárás jár. A szakmai vezető szerint a férfiak az erősebb testfelépítésük miatt könnyebben alkalmazkodnak, ugyanakkor a jelenlegi erőviszonyok és pontozás mellett ez a szám "szétszakíthatja a mezőnyt".
Emlékeztetett rá, hogy tavaly, amikor még csak az utánpótláskorúaknál rendeztek akadálypályás versenyeket, két pontot ért egy másodperc, most pedig már hármat.
"Ha valaki tíz másodperces hátrányt összeszed, harminc pont lemaradásba kerül" - érzékeltette a szám fontosságát Belák János. A pontkülönbségek a lövészetekkel kombinált futás rajtjánál ugyanannyi másodperc hátrányt jelentenek.
A kairói idénynyitó világkupán az akadálypályán a női döntőben a leggyorsabb 33.71 másodperc alatt ért végig, a leglassabbnak pedig 1:06.54 percre volt ehhez szüksége, míg a férfiak fináléjában 26.34 és 45.66 másodperc között szóródtak az eredmények. A verseny korábbi szakaszában pedig születtek még gyengébb eredmények is.
"Hat-kilenc hónap alatt jelentős változások történhetnek fogáserősséget vagy technikai kivitelt illetően" - kommentálta a jelenlegi helyzetet Belák János. A férfiak kairói versenyében Koleszár Mihály ezüstérmet nyert, Bereczki Richárd és Tamás József viszont nem jutott tovább az elődöntőből. A nőknél négy magyar versenyzett, mindannyian bejutottak a fináléba, ahol az olimpiai bajnok Gulyás Michelle negyedik, a tavaly vb-bronzérmes Erdős Rita hatodik, vb-második, olimpiai negyedik Guzi Blanka kilencedik, Bauer Blanka pedig 17. lett.
A férfiaknál a 26 éves Matteo Cicinelli, a nőknél az alig 14 esztendős egyiptomi Farida Halil győzött. A következő megmérettetés március 19-től 23-ig a budapesti nemzetközi fedettpályás verseny lesz, amely már beleszámít a válogatásba, azt követően a magyar fővárosban találkozik a világkupa mezőnye április 22. és 26. között.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások