114 éves a Fradi
1899. május 3-án a Bakáts téren alapították a Ferencvárosi Torna Clubot. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, a zöld-fehér egyesület pedig 28 alkalommal lett magyar bajnok, 20-szor hódította el a magyar kupát, és 1965-ben az olasz Juventust legyőzve megnyerte Európa-liga elődjét, a Vásárvárosok Kupáját is. Egy kis Fradi történelem következik.
A Medián 2006-os felmérése szerint a Fradi a legnépszerűbb focicsapat Magyarországon. Nem hinnénk, hogy azóta ez sokat változott volna. A Fradi történelme eredményekben és sikerekben egyedülálló Magyarországon.
Keönich Boldizsár és Weisz István 114 éve készítették el az egyesületi alapszabályt, amit a közgyűlés el is fogadott és egyebek mellett kimondták: „…a klub neve FTC lesz… jelmondata: ERKÖLCS-ERŐ-EGYETÉRTÉS…színe: fehér-zöld…” Utóbbival kapcsolatban magától értetődőnek tűnt, hogy a nemzeti színekből válasszák ki az egyesület színeit. Tekintve, hogy a Budapesti TC a piros-fehér színeket használta, az FTC alapítói a fehér-zöld mellett döntöttek.
Az alakuló közgyűlésen megválasztották a vezetőséget. Díszelnöknek Tolnai Lajost a kerület képviselőjét, elnöknek Dr. Springer Ferencet, alelnöknek Kurfürst Miksát és Vajda Károlyt választották. A vezetőség tagja lett Schneider Béla, Kunzer Gyula és Weisz István.
A címerben a kilenc (öt zöld, négy fehér) csík Budapest IX. kerületét szimbolizálja, a pajzsszerű címer alján látható három egymásra fordított E betű pedig a klub jelmondatára utal: „Erkölcs, Erő, Egyetértés”. A Fradi becenév egyébként német eredetű: Franzstadt köznyelvi rövidülése.
A zöld-fehér klub számtalan Olimpiai-, Világ- és Európa-bajnokot és ikont "nevelt fel", és idővel Magyarország legnépszerűbb sportegyesületévé nőtte ki magát. A focicsapat életében természetesen nehéz időszakok is előfordultak: volt, hogy elvették nevét és színeit, de megjárták a másodosztályt is.
A labdarúgó klub első hivatalos bajnoki mérkőzését 1900. április 21-én játszotta a Műegyetemi TC ellen, amelyen 5–3-as vereséget szenvedett. Az első hivatalos zöld-fehér bajnoki gólt Borbás Gáspár, az akkor 17 éves balszélső szerezte. Az első Fradi-győzelemre 1901. június 16-ig kellett várni, amelyen az FTC a Budapesti SC-t verte 5–1-re. A csapat első bajnoki címét 1903-ban szerezte és nem kellett sokat várni a többire: 1905, 1906/07, 1908/09, 1909/10...
[video width="600" ][/video]
Az Üllői úti stadiont 1911. február 12-én avatták fel (addig a Soroksári úton játszottak), melynek befogadóképessége 40000 fő volt.
A Working FC-t legyőzve 1912-ben a Fradi első alkalommal nyert angol csapat ellen Angliában. Ugyanebben az évben a III. kerület elleni 11-3-as meccsen a korszak egyik legismertebb magyar játékosa, Schlosser Imre 8 gólt lőtt, amely a mai napig rekord. (Schlosser egyébként 7 alkalommal lett Fradi színekben gólkirály.)
Schlosser Imre
1913-ban az újabb bajnoki cím mellé, története során először a magyar kupát is elnyerte a csapat. A világháborúból sok Fradi játékos sohasem tért vissza. Az 1920-as évek inkább az MTK-ról szólt, akik sorozatban 10 (!) bajnoki címet szereztek. Az 1924/25-ös idényben a kék-fehérektől szenvedte el a Fradi a magyar bajnokságban eddigi legsúlyosabb vereségét, a vége 14-2 lett.
A magyar labdarúgás történetének első professzionális bajnokságát (1926/27) viszont már a Ferencváros nyerte hétpontos előnnyel. Ráadásul megszerezte első nemzetközi trófeáját, a Közép-európai kupát is. A döntőben 10–6-os összesítéssel győzték le az osztrák SK Rapid Wien-t.
Az 1931/32-es bajnoki cím volt a legendás „100 százalékos bajnokság”: a zöld-fehérek mind a 22 meccsüket megnyerték. Ezt a bravúrt soha egyetlen csapatnak sem sikerült azóta megismételnie.
1937-ben Budapesten másodszor nyerték el a Közép-európai kupát: a döntőben 4–2-re verték a Laziót. A korszak nagy játékos egyénisége és rekordere az 1931 és 1948 között 646 mérkőzésen 636 gólt szerző Dr. Sárosi György volt. A negyvenes években a bajnoki címek és kupagyőzelmek egyre szaporodtak.
A Ferencváros történetének egyik leggyengébb korszaka az 1950-es években jött el. Ekkor mindössze egy ezüst és három bronzérmet sikerült szereznie. Ráadásul ’51-ben a csapat nevét Kinizsire, a klubszíneket pedig piros-fehérre változtatta a Rákosi Mátyás vezette politikai hatalom (1956-ban aztán nevét és eredeti színeit is visszakapta).
A ’60-as évek már jobban sikerült, hiszen 1965-ben érte el eddigi legnagyobb klubsikerét, amikor is a Zbrojovka Brno, a Wiener SC, az AS Roma, az Athletic Bilbao, a Manchester United és a Juventus legyőzésével elhódították az Európa-liga elődjét, a Vásárvárosok Kupáját. Rangos európai kupát magyar csapat azóta sem szerzett. A korszak legendás csatársora így állt fel: Karába, Varga, Albert, Rákosi és Fenyvesi.
1967/68-as szezonban a VVK-ban ismét sikerült a döntőig menetelni, de ott a Leeds Unitedtól összesítésben alul maradt a magyar csapat. 1967-ben a Ferencváros történetének 20. bajnoki elsőségét ünnepelhette és ebben az évben Albert Flórián, a csapat legnagyobb és egyik legismertebb játékosa az Aranylabdát is elnyerte. Albert utolsó meccsét 1974. március 14-én játszotta és természetesen góllal búcsúzott.
Albert Flórián
1971-ben lebontották a stadion régi lelátóit és megkezdődött egy új labdarúgó-stadion építése: ennek befogadóképessége 29 500 lett. (A kapacitása a 90-es években a felszerelt műanyagszékekkel 18 100 főre csökkent.)
A nyolcvanas éveket bajnoki címmel kezdte a csapat és a 30 gólos Nyilasi Tibor – aki később edzőként is dolgozott a Fradinál – az európai góllövőlistán elért második helyével ezüstcipős lett.
Miután az 1994/95-ös bajnokságot megnyerte a Fradi, első magyar csapatként a Bajnokok Ligája főtáblájára jutott a belga Anderlecht legyőzésével. A főtáblán is helyt álltak, öt szerzett ponttal a harmadik helyen végeztek, megelőzve a svájci Grasshopperst.
[video width="600" ][/video]
A 2004/05-ös szezonban az UEFA-kupa csoportkörében játszott a csapat, de továbbjutniuk nem sikerült. A felelőtlen gazdálkodás miatt az egyesület gazdasági helyzete katasztrofálissá vált és az MLSZ 2006-ra visszasorolta a nagy múltú klubot a másodosztályba, ahol aztán három szezont töltött. 2008-ban az angol Kevin McCabe, a Scarborough vállalat vezetője lett az FTC Labdarúgó Zrt. többségi tulajdonosa. Segítségével a Fradi ismét felkerült az NBI-be.
Legutóbbi kupájukat Ricardo Moniz vezetésével a Magyar Ligakupa döntőjében, a címvédő Videoton 5-1-es legyőzésével szerezték.
A Fradi jelenleg a Puskás Ferenc Stadionban játssza hazai mérkőzéseit, mert a régi Albert Flórián Stadion helyén megkezdődött egy új stadion építése.
Még egy érdekesség a végére: a magyar csapatok közül a Ferencváros adta a legtöbb válogatott játékost. Története során eddig közel 160 Fradiban szereplő focista ölthette magára a címeres mezt.
A Medián 2006-os felmérése szerint a Fradi a legnépszerűbb focicsapat Magyarországon. Nem hinnénk, hogy azóta ez sokat változott volna. A Fradi történelme eredményekben és sikerekben egyedülálló Magyarországon.Keönich Boldizsár és Weisz István 114 éve készítették el az egyesületi alapszabályt, amit a közgyűlés el is fogadott és egyebek mellett kimondták: „…a klub neve FTC lesz… jelmondata: ERKÖLCS-ERŐ-EGYETÉRTÉS…színe: fehér-zöld…” Utóbbival kapcsolatban magától értetődőnek tűnt, hogy a nemzeti színekből válasszák ki az egyesület színeit. Tekintve, hogy a Budapesti TC a piros-fehér színeket használta, az FTC alapítói a fehér-zöld mellett döntöttek.
Az alakuló közgyűlésen megválasztották a vezetőséget. Díszelnöknek Tolnai Lajost a kerület képviselőjét, elnöknek Dr. Springer Ferencet, alelnöknek Kurfürst Miksát és Vajda Károlyt választották. A vezetőség tagja lett Schneider Béla, Kunzer Gyula és Weisz István.
A címerben a kilenc (öt zöld, négy fehér) csík Budapest IX. kerületét szimbolizálja, a pajzsszerű címer alján látható három egymásra fordított E betű pedig a klub jelmondatára utal: „Erkölcs, Erő, Egyetértés”. A Fradi becenév egyébként német eredetű: Franzstadt köznyelvi rövidülése.
A zöld-fehér klub számtalan Olimpiai-, Világ- és Európa-bajnokot és ikont "nevelt fel", és idővel Magyarország legnépszerűbb sportegyesületévé nőtte ki magát. A focicsapat életében természetesen nehéz időszakok is előfordultak: volt, hogy elvették nevét és színeit, de megjárták a másodosztályt is.
A labdarúgó klub első hivatalos bajnoki mérkőzését 1900. április 21-én játszotta a Műegyetemi TC ellen, amelyen 5–3-as vereséget szenvedett. Az első hivatalos zöld-fehér bajnoki gólt Borbás Gáspár, az akkor 17 éves balszélső szerezte. Az első Fradi-győzelemre 1901. június 16-ig kellett várni, amelyen az FTC a Budapesti SC-t verte 5–1-re. A csapat első bajnoki címét 1903-ban szerezte és nem kellett sokat várni a többire: 1905, 1906/07, 1908/09, 1909/10...
[video width="600" ][/video]
Az Üllői úti stadiont 1911. február 12-én avatták fel (addig a Soroksári úton játszottak), melynek befogadóképessége 40000 fő volt.
A Working FC-t legyőzve 1912-ben a Fradi első alkalommal nyert angol csapat ellen Angliában. Ugyanebben az évben a III. kerület elleni 11-3-as meccsen a korszak egyik legismertebb magyar játékosa, Schlosser Imre 8 gólt lőtt, amely a mai napig rekord. (Schlosser egyébként 7 alkalommal lett Fradi színekben gólkirály.)
Schlosser Imre1913-ban az újabb bajnoki cím mellé, története során először a magyar kupát is elnyerte a csapat. A világháborúból sok Fradi játékos sohasem tért vissza. Az 1920-as évek inkább az MTK-ról szólt, akik sorozatban 10 (!) bajnoki címet szereztek. Az 1924/25-ös idényben a kék-fehérektől szenvedte el a Fradi a magyar bajnokságban eddigi legsúlyosabb vereségét, a vége 14-2 lett.
A magyar labdarúgás történetének első professzionális bajnokságát (1926/27) viszont már a Ferencváros nyerte hétpontos előnnyel. Ráadásul megszerezte első nemzetközi trófeáját, a Közép-európai kupát is. A döntőben 10–6-os összesítéssel győzték le az osztrák SK Rapid Wien-t.
Az 1931/32-es bajnoki cím volt a legendás „100 százalékos bajnokság”: a zöld-fehérek mind a 22 meccsüket megnyerték. Ezt a bravúrt soha egyetlen csapatnak sem sikerült azóta megismételnie.
1937-ben Budapesten másodszor nyerték el a Közép-európai kupát: a döntőben 4–2-re verték a Laziót. A korszak nagy játékos egyénisége és rekordere az 1931 és 1948 között 646 mérkőzésen 636 gólt szerző Dr. Sárosi György volt. A negyvenes években a bajnoki címek és kupagyőzelmek egyre szaporodtak.
A Ferencváros történetének egyik leggyengébb korszaka az 1950-es években jött el. Ekkor mindössze egy ezüst és három bronzérmet sikerült szereznie. Ráadásul ’51-ben a csapat nevét Kinizsire, a klubszíneket pedig piros-fehérre változtatta a Rákosi Mátyás vezette politikai hatalom (1956-ban aztán nevét és eredeti színeit is visszakapta).
A ’60-as évek már jobban sikerült, hiszen 1965-ben érte el eddigi legnagyobb klubsikerét, amikor is a Zbrojovka Brno, a Wiener SC, az AS Roma, az Athletic Bilbao, a Manchester United és a Juventus legyőzésével elhódították az Európa-liga elődjét, a Vásárvárosok Kupáját. Rangos európai kupát magyar csapat azóta sem szerzett. A korszak legendás csatársora így állt fel: Karába, Varga, Albert, Rákosi és Fenyvesi.
1967/68-as szezonban a VVK-ban ismét sikerült a döntőig menetelni, de ott a Leeds Unitedtól összesítésben alul maradt a magyar csapat. 1967-ben a Ferencváros történetének 20. bajnoki elsőségét ünnepelhette és ebben az évben Albert Flórián, a csapat legnagyobb és egyik legismertebb játékosa az Aranylabdát is elnyerte. Albert utolsó meccsét 1974. március 14-én játszotta és természetesen góllal búcsúzott.
Albert Flórián1971-ben lebontották a stadion régi lelátóit és megkezdődött egy új labdarúgó-stadion építése: ennek befogadóképessége 29 500 lett. (A kapacitása a 90-es években a felszerelt műanyagszékekkel 18 100 főre csökkent.)
A nyolcvanas éveket bajnoki címmel kezdte a csapat és a 30 gólos Nyilasi Tibor – aki később edzőként is dolgozott a Fradinál – az európai góllövőlistán elért második helyével ezüstcipős lett.
Miután az 1994/95-ös bajnokságot megnyerte a Fradi, első magyar csapatként a Bajnokok Ligája főtáblájára jutott a belga Anderlecht legyőzésével. A főtáblán is helyt álltak, öt szerzett ponttal a harmadik helyen végeztek, megelőzve a svájci Grasshopperst.
[video width="600" ][/video]
A 2004/05-ös szezonban az UEFA-kupa csoportkörében játszott a csapat, de továbbjutniuk nem sikerült. A felelőtlen gazdálkodás miatt az egyesület gazdasági helyzete katasztrofálissá vált és az MLSZ 2006-ra visszasorolta a nagy múltú klubot a másodosztályba, ahol aztán három szezont töltött. 2008-ban az angol Kevin McCabe, a Scarborough vállalat vezetője lett az FTC Labdarúgó Zrt. többségi tulajdonosa. Segítségével a Fradi ismét felkerült az NBI-be.
Legutóbbi kupájukat Ricardo Moniz vezetésével a Magyar Ligakupa döntőjében, a címvédő Videoton 5-1-es legyőzésével szerezték.
A Fradi jelenleg a Puskás Ferenc Stadionban játssza hazai mérkőzéseit, mert a régi Albert Flórián Stadion helyén megkezdődött egy új stadion építése.
Még egy érdekesség a végére: a magyar csapatok közül a Ferencváros adta a legtöbb válogatott játékost. Története során eddig közel 160 Fradiban szereplő focista ölthette magára a címeres mezt.
Hozzászólások