Muszbek vs. MLSZ
Muszbek Mihály sportközgazdász már több fórumon is hangoztatta, hogy szerinte teljes revízió alá kellene vonni az élvonalbeli labdarúgóklubok gazdálkodását, mert a legtöbb csapatnak óriási a vesztesége, az NBI pedig a csőd felé tart. A volt ligaelnök véleménye szerint a magyar profi labdarúgás kétszer annyit költ, mint amennyit költhetne. A Magyar Labdarúgó Szövetség reagált, érvel, de egyelőre nem túl sok konkrétummal.
Fotó: telesport.hu
Muszbek nyilvános, mindenki által hozzáférhető adatokból dolgozott, mondandójának kivonata alább olvasható. Ezzel szemben az MLSZ részéről egyelőre csak a Nemzeti Sportban olvasható közlemény "került az asztalra". Teljesen érthető, hogy utóbbi védi a mundér becsületét, de egy ilyen nagy szervezettől talán komolyabb munkával és több konkrétummal alátámasztott válasz lenne elvárható.
Muszbek összegyűjtött számos információt és adatot, melyekből levonta saját következtetéseit. Ezekkel lehet vitatkozni, de akkor nem ártana legalább ennyi energiaráfordítással egy hasonló nagyságrendű tanulmányt készíttetni, hiszen lényegében az ágazat fenntarthatóságáról és jövőjéről van szó.
Mindenesetre Muszbek Mihály elemzésének az MTI és a foci24.com által készített kivonata alul olvasható. A cikk végén pedig természetesen közöljük a Nemzeti Sportban megjelent MLSZ közlemény egy részét is.
Muszbek Mihály Sportgazdasági Nagyító 2013 kutatásának kivonata:
"Soha ilyen rossz gazdasági évet nem zárt még klubszinten a magyar labdarúgás, mint a 2012-es: eddig nem látott méretűre nyílt az olló a kiadások és a bevételek között. A tizenöt csapatra - ennyi adott le mérleget - vetített négymilliárdos veszteség nem fejezi ki a valóságot pontosan, mert a klubok bevételének több mint harmada nem üzleti alapú, hanem a tulajdonosok által betett pénz.”
Az is tisztán látszik, hogy évről évre nő az OTP Bank Liga (NB I) vesztesége, miközben a csapatokat működtető gazdasági társaságok saját tőkéje csökken. Muszbek kiemelte, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség gazdasági licencelőírásai nem érvényesülnek a csapatok gazdálkodásában.
A teljesítményhez képest túl sokan kapnak fizetést a magyar NBI-ből: egy átlagos klub kiadásainak 70-75 százaléka a munkabérből adódik. Ez sok ahhoz képest, hogy a pályán 11 játékos van. A magyar kluboknál átlagban több mint száz ember kap fizetést, vagyis 1500 ember él főállásban a magyar NB I-ből.
"Van olyan ember, aki 1 milliárd 420 millió forint készpénzt tett bele egy magyar futballcsapatba! De a többi tulajdonos is jellemzően 200 és 600 millió között tett be: minden focistafizetés harmada ezekből a pénztárcákból vagy állami forrásból származik".
A közgazdász úgy látja, hogy új utánpótlás- és képzési rendszert kellene bevezetni, mert ami most működik, az szakmailag és gazdaságilag is rossz. Márpedig a magyar foci üzleti bevételei közül a neveléssel, játékos eladással szerzett pénz nagyon hiányzik. Ezt alátámasztandó elmondta, hogy a 15 csapatból három tudott külföldre eladni játékosokat, őket is igen szerény összegekért. Játékos eladásban a Videoton vezet, ám a „fehérváriak is importált focistákat exportálnak újra feljavítva”. (Komolyabb távozó csak Simon Ádám volt, akiért 900 ezer eurót fizettek ki. A történethez hozzátartozik, hogy Simon ezután egyetlen percet sem játszott.)
Negatívumként említette azt is, hogy az NB I játékosállományának 31 százaléka idegenlégiós, míg ez az arány Szerbiában 17, Horvátországban pedig csak 12 százalék.
A televíziós közvetítési díjak nagyjából egyforma elosztását igazságtalannak tartja, hiszen volt olyan mérkőzés, amit négy és félszer többen néztek, mint egy másikat. A nézettségi adatokban a Ferencváros toronymagasan vezet: meccseire 40 százalékkal többen kíváncsiak, mint az ezen a listán másodikéra.
Rátérve a konkrét számokra: az OTP Bank Liga 15 sportvállalkozása (az Eger jogsértő módon nem adott le mérleget) 2012-ben összesen 12,1 milliárd forint bevétel mellett 16,6 milliárd forint kiadást könyvelt el. A tavalyi veszteség tehát 4,5 milliárd forint volt, amely jóval magasabb, mint 2011-ben (1,9 milliárd).
„Az eredményt szépíti az 1.2 milliárdos TAO-, valamint a 200 milliós MLSZ-támogatás. A bázisban ezek a tételek nem vagy csak kisebb mértékben voltak benne, így ha ezeket korrigáljuk, valamint az Eger becsült számait is figyelembe vesszük, akkor a liga vesztesége megközelíti a hatmilliárd forintot – jelentette ki Muszbek Mihály, majd azzal folytatta, hogy ezzel párhuzamosan az élvonalbeli klubok folyamatosan felélik saját tőkéjüket, ami a 2011-es 5.2 milliárd forintos szintről 2012 végére, kétmilliárdra csökkent. (Az Újpest tőkéje 1.6 milliárd, a Ferencvárosé 500 millió forintot mutat, így a sportközgazdász szerint a két egyesületnél a jegyzett tőke komoly emelésére lesz szükség a közeljövőben.)
Muszbek megállapítása szerint üzleti szempontból az MTK a bajnok, büdzséje szerint viszont csak 11. a mezőnyben. A jól, sőt kiválóan gazdálkodók között említette még a Haladást.
A számok azt mutatják, hogy 2012-ben csak az MTK (+86 millió), a Siófok (+59) és a Honvéd (+56) volt nyereséges, miközben négy klub deficitje meghaladta az 500 millió forintot (Újpest: –1622, Videoton: –886 millió, Győr: –519, Ferencváros: –507), egyé pedig megközelítette (Diósgyőr: –476). Az elmúlt három évet tekintve pénzügyileg a Debrecen volt a legeredményesebb (+1534 millió Ft), utána az MTK (+166), a Pápa (+157), majd a Siófok (+73) következik a sorban.
Muszbek Mihály szerint az is rossz irányba mutat, hogy a bevételek egyre kisebb hányada kapcsolódik a mérkőzésekhez. A tényleges üzleti és egyéb bevételek (10.8 milliárd) mindössze hat százaléka származik a jegyeladásokból, 21 százaléka pedig a tévés jogdíjakból. Eközben az NB I átlagnézőszáma egy év alatt 3 761-ről 2 948-ra csökkent, ez az elmúlt két évtized második legalacsonyabb értéke. (Azt azért tegyük hozzá, hogy ebben az adatban a hazai pályától eltiltott Eger nullához közelítő nézőszámai is benne vannak.) A kimutatások szerint a hirdetők és a szponzorok is elfordultak a hazai futballtól, mert 2012-ben az egész liga mindössze hárommilliárd forint reklámbevételt könyvelt el, s ennek egyharmada a Ferencváros pályáján realizálódott.
A sportközgazdász azt javasolja, hogy a rossz irányba mutató folyamatok megállítása céljából fizetési sapkát vagy másfajta korlátozást kellene bevezetni a kluboknál. A költés legfeljebb az üzleti bevétel kétszereséig mehetne el, az efölötti költekezést pedig büntetőadóval sújtanák. Az átigazolási pénzek esetében azt látná helyes megoldásnak, ha azokat csak kijelölt, úgynevezett bizalmi bankokon keresztül, kizárólag átutalással juttathatnák el a játékosokhoz, illetve a klubokhoz.
Muszbek Mihály szerint a liga hosszú távú működését az biztosíthatná, ha a norvég, portugál, skót, vagy svéd bajnoki szisztémához hasonlóan az NB I-ben is csak két-három klubnak lenne olyan erős költségvetése, amely a nemzetközi versenyképességet biztosítaná, míg a többi egyesület mindössze évi 300-600 milliós keretből gazdálkodna.
A Magyar Labdarúgó Szövetség reakciója
Az NS pénteki számában változtatás nélkül volt olvasható az MLSZ válaszközleménye, melyben hosszasan fejtegetik, hogy Muszbek Mihály véleményével ellentétben az MLSZ iránya jó. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a reakció a személyeskedésen kívül túl sok konkrétumot nem tartalmaz. Íme, a közlemény befejező része:
„Az elemzés sommás és egyoldalú, az erőfeszítéseket és eredményeket figyelmen kívül hagyó összegzése nemcsak méltánytalan, de sérti és bántja mindazon hivatásos és amatőr klubok vezetőit és sportszakembereit, a labdarúgásért dolgozó emberek sokaságát, akik igen komoly erőfeszítéseket tesznek és nem ritkán áldozatokat is hoznak a hazai labdarúgás felemeléséért. A magyar labdarúgás érdekeit az szolgálná, ha valamennyi abban szerepet vállaló ember az objektivitás talaján maradva, kritikusan, de konstruktív módon és felelősséggel nyilvánít véleményt.”
Forrás: MTI, NS, sport24.com
Fotó: telesport.huMuszbek nyilvános, mindenki által hozzáférhető adatokból dolgozott, mondandójának kivonata alább olvasható. Ezzel szemben az MLSZ részéről egyelőre csak a Nemzeti Sportban olvasható közlemény "került az asztalra". Teljesen érthető, hogy utóbbi védi a mundér becsületét, de egy ilyen nagy szervezettől talán komolyabb munkával és több konkrétummal alátámasztott válasz lenne elvárható.
Muszbek összegyűjtött számos információt és adatot, melyekből levonta saját következtetéseit. Ezekkel lehet vitatkozni, de akkor nem ártana legalább ennyi energiaráfordítással egy hasonló nagyságrendű tanulmányt készíttetni, hiszen lényegében az ágazat fenntarthatóságáról és jövőjéről van szó.
Mindenesetre Muszbek Mihály elemzésének az MTI és a foci24.com által készített kivonata alul olvasható. A cikk végén pedig természetesen közöljük a Nemzeti Sportban megjelent MLSZ közlemény egy részét is.
Muszbek Mihály Sportgazdasági Nagyító 2013 kutatásának kivonata:
"Soha ilyen rossz gazdasági évet nem zárt még klubszinten a magyar labdarúgás, mint a 2012-es: eddig nem látott méretűre nyílt az olló a kiadások és a bevételek között. A tizenöt csapatra - ennyi adott le mérleget - vetített négymilliárdos veszteség nem fejezi ki a valóságot pontosan, mert a klubok bevételének több mint harmada nem üzleti alapú, hanem a tulajdonosok által betett pénz.”
Az is tisztán látszik, hogy évről évre nő az OTP Bank Liga (NB I) vesztesége, miközben a csapatokat működtető gazdasági társaságok saját tőkéje csökken. Muszbek kiemelte, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség gazdasági licencelőírásai nem érvényesülnek a csapatok gazdálkodásában.
A teljesítményhez képest túl sokan kapnak fizetést a magyar NBI-ből: egy átlagos klub kiadásainak 70-75 százaléka a munkabérből adódik. Ez sok ahhoz képest, hogy a pályán 11 játékos van. A magyar kluboknál átlagban több mint száz ember kap fizetést, vagyis 1500 ember él főállásban a magyar NB I-ből.
"Van olyan ember, aki 1 milliárd 420 millió forint készpénzt tett bele egy magyar futballcsapatba! De a többi tulajdonos is jellemzően 200 és 600 millió között tett be: minden focistafizetés harmada ezekből a pénztárcákból vagy állami forrásból származik".
A közgazdász úgy látja, hogy új utánpótlás- és képzési rendszert kellene bevezetni, mert ami most működik, az szakmailag és gazdaságilag is rossz. Márpedig a magyar foci üzleti bevételei közül a neveléssel, játékos eladással szerzett pénz nagyon hiányzik. Ezt alátámasztandó elmondta, hogy a 15 csapatból három tudott külföldre eladni játékosokat, őket is igen szerény összegekért. Játékos eladásban a Videoton vezet, ám a „fehérváriak is importált focistákat exportálnak újra feljavítva”. (Komolyabb távozó csak Simon Ádám volt, akiért 900 ezer eurót fizettek ki. A történethez hozzátartozik, hogy Simon ezután egyetlen percet sem játszott.)
Negatívumként említette azt is, hogy az NB I játékosállományának 31 százaléka idegenlégiós, míg ez az arány Szerbiában 17, Horvátországban pedig csak 12 százalék.
A televíziós közvetítési díjak nagyjából egyforma elosztását igazságtalannak tartja, hiszen volt olyan mérkőzés, amit négy és félszer többen néztek, mint egy másikat. A nézettségi adatokban a Ferencváros toronymagasan vezet: meccseire 40 százalékkal többen kíváncsiak, mint az ezen a listán másodikéra.
Rátérve a konkrét számokra: az OTP Bank Liga 15 sportvállalkozása (az Eger jogsértő módon nem adott le mérleget) 2012-ben összesen 12,1 milliárd forint bevétel mellett 16,6 milliárd forint kiadást könyvelt el. A tavalyi veszteség tehát 4,5 milliárd forint volt, amely jóval magasabb, mint 2011-ben (1,9 milliárd).
„Az eredményt szépíti az 1.2 milliárdos TAO-, valamint a 200 milliós MLSZ-támogatás. A bázisban ezek a tételek nem vagy csak kisebb mértékben voltak benne, így ha ezeket korrigáljuk, valamint az Eger becsült számait is figyelembe vesszük, akkor a liga vesztesége megközelíti a hatmilliárd forintot – jelentette ki Muszbek Mihály, majd azzal folytatta, hogy ezzel párhuzamosan az élvonalbeli klubok folyamatosan felélik saját tőkéjüket, ami a 2011-es 5.2 milliárd forintos szintről 2012 végére, kétmilliárdra csökkent. (Az Újpest tőkéje 1.6 milliárd, a Ferencvárosé 500 millió forintot mutat, így a sportközgazdász szerint a két egyesületnél a jegyzett tőke komoly emelésére lesz szükség a közeljövőben.)
Muszbek megállapítása szerint üzleti szempontból az MTK a bajnok, büdzséje szerint viszont csak 11. a mezőnyben. A jól, sőt kiválóan gazdálkodók között említette még a Haladást.
A számok azt mutatják, hogy 2012-ben csak az MTK (+86 millió), a Siófok (+59) és a Honvéd (+56) volt nyereséges, miközben négy klub deficitje meghaladta az 500 millió forintot (Újpest: –1622, Videoton: –886 millió, Győr: –519, Ferencváros: –507), egyé pedig megközelítette (Diósgyőr: –476). Az elmúlt három évet tekintve pénzügyileg a Debrecen volt a legeredményesebb (+1534 millió Ft), utána az MTK (+166), a Pápa (+157), majd a Siófok (+73) következik a sorban.
Muszbek Mihály szerint az is rossz irányba mutat, hogy a bevételek egyre kisebb hányada kapcsolódik a mérkőzésekhez. A tényleges üzleti és egyéb bevételek (10.8 milliárd) mindössze hat százaléka származik a jegyeladásokból, 21 százaléka pedig a tévés jogdíjakból. Eközben az NB I átlagnézőszáma egy év alatt 3 761-ről 2 948-ra csökkent, ez az elmúlt két évtized második legalacsonyabb értéke. (Azt azért tegyük hozzá, hogy ebben az adatban a hazai pályától eltiltott Eger nullához közelítő nézőszámai is benne vannak.) A kimutatások szerint a hirdetők és a szponzorok is elfordultak a hazai futballtól, mert 2012-ben az egész liga mindössze hárommilliárd forint reklámbevételt könyvelt el, s ennek egyharmada a Ferencváros pályáján realizálódott.
A sportközgazdász azt javasolja, hogy a rossz irányba mutató folyamatok megállítása céljából fizetési sapkát vagy másfajta korlátozást kellene bevezetni a kluboknál. A költés legfeljebb az üzleti bevétel kétszereséig mehetne el, az efölötti költekezést pedig büntetőadóval sújtanák. Az átigazolási pénzek esetében azt látná helyes megoldásnak, ha azokat csak kijelölt, úgynevezett bizalmi bankokon keresztül, kizárólag átutalással juttathatnák el a játékosokhoz, illetve a klubokhoz.
Muszbek Mihály szerint a liga hosszú távú működését az biztosíthatná, ha a norvég, portugál, skót, vagy svéd bajnoki szisztémához hasonlóan az NB I-ben is csak két-három klubnak lenne olyan erős költségvetése, amely a nemzetközi versenyképességet biztosítaná, míg a többi egyesület mindössze évi 300-600 milliós keretből gazdálkodna.
A Magyar Labdarúgó Szövetség reakciója
Az NS pénteki számában változtatás nélkül volt olvasható az MLSZ válaszközleménye, melyben hosszasan fejtegetik, hogy Muszbek Mihály véleményével ellentétben az MLSZ iránya jó. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a reakció a személyeskedésen kívül túl sok konkrétumot nem tartalmaz. Íme, a közlemény befejező része:
„Az elemzés sommás és egyoldalú, az erőfeszítéseket és eredményeket figyelmen kívül hagyó összegzése nemcsak méltánytalan, de sérti és bántja mindazon hivatásos és amatőr klubok vezetőit és sportszakembereit, a labdarúgásért dolgozó emberek sokaságát, akik igen komoly erőfeszítéseket tesznek és nem ritkán áldozatokat is hoznak a hazai labdarúgás felemeléséért. A magyar labdarúgás érdekeit az szolgálná, ha valamennyi abban szerepet vállaló ember az objektivitás talaján maradva, kritikusan, de konstruktív módon és felelősséggel nyilvánít véleményt.”
Forrás: MTI, NS, sport24.com
Hozzászólások