Hét magyar cselgáncsozó áll kvótás helyen
Az áprilisi, lisszaboni Európa-bajnokság után még csak hat magyar kvótás szerepelt a rangsorokban, de azóta Cirjenics javítani tudott a pozicióján. Az olimpiai ezüstérmes, 40 éves Ungvári Miklós a 41. helyen áll a 73 kilósok között, közvetlenül Szabó Frigyes előtt. A kvalifikációs menetrend szerint 252-en a nemzetközi szövetség júniusi világranglistájáról kerülnek az olimpiai mezőnybe, a 14 súlycsoportból az első 18 helyezett szerez kvótát. A rendező japánok automatikusan kapnak súlycsoportonként egy indulási jogot. A maradék 120 helyet a közvetlen kvalifikációról épphogy lemaradó versenyzők kapják kontinentális eloszlásban, Európának 25 (13 férfi és 12 női) kvóta jut.
A ranglistákról ennélfogva "kiesnek" a házigazda japánok, és - mivel az olimpián súlycsoportonként egy országból csak egy dzsúdós léphet tatamira - azok is, akik ugyanazt a nemzetet képviselik. Ha ugyanis egy országnak két vagy több versenyzője is kiharcolja az indulási jogot, akkor a nemzeti szövetség dönt arról, hogy melyiküket nevezi a játékokra. Özbas Szofi például 27-edikként azért áll kvótás helyen 63 kilóban, mert előtte három japán található, továbbá hat cselgáncsozó már a második versenyzőnek számít a hazájából.
Ami a "nem kvótás" magyar súlycsoportokat illeti, 60 kilóban a legjobb magyarként Naji Dávid a 93., 66-ban Boros Bence a 82., míg +100-ban Sipőcz Richárd a 37. A nőknél 70 kilóban Gercsák Szabina a 36., 78-ban Salánki Evelin az 52., +78-ban Szigetvári Mercédesz pedig a 35. helyen áll. A 2018. május 25-én elrajtolt menetelés eredetileg 68-70 versenyből állt volna, ám a pandémia miatt tavaly március és október között minden viadalt töröltek.
Magyar szempontból örvendetes fejlemény, hogy Taskent helyett Budapest ad otthont június 6. és 13. között a világbajnokságnak, amely a kvalifikáció utolsó és idei legfontosabb állomása lesz. A 2016-os riói játékokon nyolcfős magyar dzsúdós küldöttség vett részt, amely egy ötödik, illetve három hetedik hellyel zárt.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások