Kiss László 70 éves
Hetvenedik születésnapját ünnepli csütörtökön Kiss László, akinek az 1982-es, spanyolországi labdarúgó-világbajnokságon Salvadornak csereként lőtt mesterhármasa mai napig Guinness-rekordnak számít.
Bár szinte a teljes pályafutása alatt csatárként játszott, középhátvédként kezdte, és már kamaszként tagja volt az NB III-ban szereplő Kaposvári Rákóczi keretének.
"Kimondott ambícióm nem volt, hogy mindenáron futballista legyek, csak sodródtam az árral, viszont egy ifjúsági válogatottak számára rendezett megyék közötti tornán kezdett kicsúcsosodni, mit is szeretnék elérni"- nyilatkozott az MTI-nek a hetvenes évek közepéről, amikor már érezte, hogy imád a pályán lenni, imád a kezdőcsapat tagjaként játszani, és mivel a csatársorban is kipróbálhatta magát, megtetszett neki a gólszerzés öröme. Szülei viszont fontosabbnak tartották, hogy felsőfokú végzettséget szerezzen, így hát összekötötte a kettőt, és amikor 1974 nyarán a Pécsi MSC-hez igazolt, a helyi tanárképző főiskola tanulója lett.
"Földrajz és testnevelés szakra jártam, de sosem fejeztem be az iskolát, mert az idény végén kiestünk az NB I-ből, én pedig visszamentem Kaposvárra" - mondta, pedig a PMSC keretét mások mellett (idősebb) Dárdai Pál, Kardos Ernő, Katzirz Béla, Kocsis István és Zombori Sándor alkotta. A Rákóczi 1975 nyarán története során először feljutott az élvonalba, a még csak 17 éves Kiss László pedig újra együtt dolgozhatott Mathesz Imre vezetőedzővel, aki játékosként a Vasassal négyszer bajnokságot, kétszer Közép-európai kupát nyert a hatvanas években.
"A szíve mélyén szerintem mindig Vasas-szurkoló maradt, és többször is érzékeltette, mennyire szeretné, ha az angyalföldiekhez kerülnék" - mesélte Kiss László.
Teljesítményének köszönhetően aztán 1978-ban valóban a Vasashoz került, de alaposan megküzdött a helyéért, elvégre az előző idényben bajnok együttes száz góllal fejezte be a bajnokságot, a csatársort pedig a Kovács István, Izsó Ignác, Várady Béla hármas alkotta. Utóbbi 36 találattal gólkirályi címet szerzett, de az olykor a középpályán is helyt álló Gass István is lőtt 16 gólt.
"Gondolhatják, mennyire lehetett könnyű bekerülni az akkori Vasasba, nekem mégis sikerült. Csak azt sajnáltam, hogy sosem voltam gólkirály, pedig csak egyszer szereztem tizenhat gólnál kevesebbet" - fogalmazott. Mint mondta, játékosként bajnoki címet sem szerzett soha, ellenben a PMSC-vel és a Kaposvárral is kiesett az NB I-ből. Ugyanakkor angyalföldi labdarúgóként bekerült a válogatottba, amelyben összesen 33-szor lépett pályára, többek között az 1982-es, spanyolországi világbajnokságon is, amikor a Salvador ellen 10-1-re megnyert csoportmérkőzésen csereként beállva ért el mesterhármast.
"Meg is van említve a Guinness Rekordok Könyvében, hogy egy magyar labdarúgó nyolc perc alatt három gólt szerzett világbajnokságon. Jó érzés" - mondta, miként az is büszkeséggel tölti el, hogy Angliával, Norvégiával, Romániával és Svájccal azonos csoportból elsőként jutottak ki a vb-re.
A nyolcvanas évek elejétől - bizonyos feltétek mellett - a politikai vezetés is engedélyezte a magyar labdarúgók nyugatra szerződését. Kiss László 1985-től két éven keresztül a francia Montpellier légiósa volt, de közel a harminchoz korlátozottak voltak a lehetőségei.
"Akkoriban egy meccsen még csak két csere volt engedélyezett, ráadásul csak két külföldi lehetett a keretben. Az egyik én voltam, a másik a jugoszláv Nenad Stojkovic. Viszont sok gólt kaptunk, a vezetőség pedig szerette volna leigazolni Júlio Césárt" - részletezte. A brazil hátvéd Stojkovic posztriválisa lett volna, vagyis adta magát, hogy nem a csatár Kiss Lászlót cserélte volna le a vezetőség.
"Vágytam haza, mert 'nyolcvanhat nyarán ikreink születtek, és nem fejlődtek megfelelően. Állandóan betegek voltak, egyéves korukra pedig csak a félévesekre jellemző fizikai állapotot érték el" - osztotta meg, majd hozzátette, később fiai kinőtték ezt a problémát, ami gyakran jellemző az ikrekre.
"Elmondtam a vezetőknek, hogy helyettem nyugodtan szerződtethetik Júlio Césárt, mert szeretnék hazajönni. Azért nem értették a kérésem, mert semmit sem tudtak a gyerekek betegségéről" - mondta.
Hazatérve Franciaországból volt az MTK-VM, az ESMTK, a Veszprém és a BVSC játékosa is, majd edzőnek állt. Sikereit a női szakágban érte el, a 2000-es években hatszor nyert bajnoki címet a Feminával.
"Hatalmas türelem kell a nők felé, mert a szakmai feladat elvégzése mindenhol ugyanaz, de emberség és a frászkarika tudja, hogy mi szükséges még megérteni őket" - árulta el, majd megemlítette, hogy meggazdagodni női csapat edzőjeként lehetetlen, de az aranyérmek megszerzése megfizethetetlen marad számára. Később a női válogatott szövetségi kapitányaként is dolgozott, majd női szakágvezetőnek nevezték ki a Magyar Labdarúgó Szövetségnél.
"Tavaly nyár óta már csak tanácsadói jellegű munkám van, hetvenévesen ugyanis már nem kapkodnak az ember után, de ez így is van rendjén, jöjjenek a fiatalok" - hangsúlyozta. Elmondta, szabadidejében kijár a Vasas mérkőzéseire, és reménykedik benne, hogy az angyalföldiek idén már nem tudják elkerülni a feljutást az NB I-be.
Kiss László kiemelte, hogy elégedett az életével, egészséges, és a születésnapján szívesen enne néhány meggyes, mákos vagy tökös rétest.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások