Megkezdődik a több mint háromhetes viadal
Pénteken megkezdődik a 22. vizes világbajnokság Szingapúrban, ahol hat sportág - úszás, vízilabda, nyíltvízi úszás, szinkronúszás, műugrás és az óriás-toronyugrás - legjobbjai küzdenek majd az érmekért.
A világbajnokságot eredetileg Kazanyban rendezték volna, azonban az orosz-ukrán háború miatt 2023-ban végül Szingapúr kapta meg a lehetőséget, ezzel első délkelet-ázsiai országként ad otthont a vizes sportok legnagyobb eseményének.
A csütörtöki megnyitó sajtótájékoztatón elhangzott, hogy több mint 200 ország 2486 sportolója vesz majd részt a viadalon, amelyen 77 számban osztanak érmeket.
A mostani világbajnokság egyik különlegessége, hogy több mint három héten keresztül, egészen augusztus 3-ig tartanak majd a versenyek, első körben a vízilabdázók és nyíltvízi úszók küzdelmeit bonyolítják le.
A magyarok műugrásban és óriás-toronyugrásban nem indulnak, míg szinkronúszásban vélhetően nem lesznek versenyben az érmekért. Vízilabdában a férfiaknál és a nőknél is bármi elképzelhető, Varga Zsolt együttese 2023-ban Fukuokában aranyérmes volt, viszont tavaly év elején Dohában, majd nyáron a párizsi olimpián sem állhatott dobogóra, ugyanakkor a mezőny rendkívül kiegyenlített.
Hasonló a helyzet a nőknél, Cseh Sándor első világbajnokságán dirigál egyedüli szövetségi kapitányként, Dohában még Mihók Attilával közösen irányították a csapatot, amely akkor a döntőig menetelt és ezüstérmet nyert.
A nyíltvízi úszók rendkívüli eredményekkel a hátuk mögött érkeznek a világbajnokságra: Rasovszky Kristóf a tavalyi dohai viadaltól kezdve begyűjtötte 10 kilométeren a világbajnoki, az olimpiai és az Európa-bajnoki aranyérmet, Betlehem Dávid pedig harmadik volt Párizsban, a horvátországi kontinensviadalon pedig 5 kilométeren második. A júniusi Európa-bajnokságon egyébként taroltak a magyarok, Mihályvári-Farkas Viktória és Fábián Bettina is nyert egy-egy aranyat és a csapatversenyben sem volt ellenfelük.
Az úszók küzdelmei csak július 27-én kezdődnek mag, a magyar csapatban a legnagyobb név ezúttal is 200 méter hát olimpiai bajnoka, Kós Hubert.
(Forrás: MTI)
A világbajnokságot eredetileg Kazanyban rendezték volna, azonban az orosz-ukrán háború miatt 2023-ban végül Szingapúr kapta meg a lehetőséget, ezzel első délkelet-ázsiai országként ad otthont a vizes sportok legnagyobb eseményének.A csütörtöki megnyitó sajtótájékoztatón elhangzott, hogy több mint 200 ország 2486 sportolója vesz majd részt a viadalon, amelyen 77 számban osztanak érmeket.
A mostani világbajnokság egyik különlegessége, hogy több mint három héten keresztül, egészen augusztus 3-ig tartanak majd a versenyek, első körben a vízilabdázók és nyíltvízi úszók küzdelmeit bonyolítják le.
A magyarok műugrásban és óriás-toronyugrásban nem indulnak, míg szinkronúszásban vélhetően nem lesznek versenyben az érmekért.
Hasonló a helyzet a nőknél, Cseh Sándor első világbajnokságán dirigál egyedüli szövetségi kapitányként, Dohában még Mihók Attilával közösen irányították a csapatot, amely akkor a döntőig menetelt és ezüstérmet nyert.
A nyíltvízi úszók rendkívüli eredményekkel a hátuk mögött érkeznek a világbajnokságra: Rasovszky Kristóf a tavalyi dohai viadaltól kezdve begyűjtötte 10 kilométeren a világbajnoki, az olimpiai és az Európa-bajnoki aranyérmet, Betlehem Dávid pedig harmadik volt Párizsban, a horvátországi kontinensviadalon pedig 5 kilométeren második. A júniusi Európa-bajnokságon egyébként taroltak a magyarok, Mihályvári-Farkas Viktória és Fábián Bettina is nyert egy-egy aranyat és a csapatversenyben sem volt ellenfelük.
Az úszók küzdelmei csak július 27-én kezdődnek mag, a magyar csapatban a legnagyobb név ezúttal is 200 méter hát olimpiai bajnoka, Kós Hubert.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások