MLSZ: stratégiai sikerek eredményesség nélkül
Jó úton halad a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) annak a stratégiai tervnek a megvalósításában, amelyet még 2011-ben állított össze a szervezet, ugyanakkor a legnagyobb elmaradás az eredményesség tekintetében van.
Roskó Zoltán, az MLSZ operatív igazgatója a szerdai sajtóbeszélgetésen elsősorban a szövetség pénzügyi támogatási rendszeréről adott tájékoztatást, amelyből kiderült, hogy a szervezetnek a társasági nyereségadó (TAO) bevezetése óta három és félszeresére nőtt a bevétele, így 2011-től már 35 milliárd forintból gazdálkodhatott. Példaként megemlítette, hogy ez az összeg például az olasz élvonalban szereplő AS Roma költségvetéséhez hasonlítható, amely ugyanakkor messze elmarad a nyugati élcsapatokétól.
A felhasználással kapcsolatban elmondta, a TAO-s pénzek jelentős részét az utánpótlásra, illetve az amatőr labdarúgásra költik, utóbbi szektor egyik legnagyobb sikere, hogy az MLSZ kilencven százalékkal csökkentette a nevezési költségeket. Jelentős összeg jut a Bozsik-programra, amelyben már több mint 130 ezer fiatal játékost regisztráltak.
Az 1,7 milliárd forintos állami támogatás 15 nagyobb sportszervezet, főként az akadémiák között oszlik meg. Ennek az összegnek az egyharmadát azonos arányban kapják meg a klubok, a fennmaradó rész pedig annak tükrében kerül elosztásra, hogy egy adott időszakban (hét félévet számolnak) hány 23 éven aluli játékos kapott lehetőséget a felnőttek között. A tervek szerint a jövőben az is szerepet játszik majd az elosztásnál, hogy a belga Double PASS cégre bízott átvilágítás után az egyes utánpótlás-bázisokat milyen kategóriába sorolják.
A televíziós bevételekkel kapcsolatban Roskó Zoltán hangsúlyozta, ez az egyetlen fix összeg, amivel a csapatok biztosan számolhatnak a szezon előtt. Ennek az ötven százalékát azonos arányban kapják, 35 százalék az eredményesség, a fennmaradó rész pedig a fiatal magyar játékosok szerepeltetésének függvényében oszlik meg a klubok között.
Az MLSZ stratégiai célkitűzéseivel kapcsolatban elmondta, hogy több pontban is, azaz a tömegesítés, a létesítményfejlesztés, a válogatott mérkőzések nézőszáma és a nemzetközi tornák rendezésének tekintetében túlteljesítette céljait a szervezet, ugyanakkor az eredményesség oldalán egyelőre nem sikerült felmutatni sikereket.
A felnőtt válogatott jelenleg a 43. a világranglistán, az időarányos tervben pedig a 38. hely volt meghatározva, ráadásul nem sikerült kijutnia egyetlen világeseményre sem, holott a célok között az szerepel, hogy 2020-ig két nagy tornán is részt kell vennie. Igaz, erre még az adott időszakig három esélye lesz a nemzeti csapatnak. A klubcsapatok - amelyekkel szemben az volt az elvárás, hogy minden évben legalább egyikük bejusson egy nemzetközi sorozat csoportkörébe - szintén csalódást okoztak, mint ahogyan az utánpótlás-válogatottak is.
Szintén komoly problémát jelent az NB I-ben tapasztalható alacsony nézőszám, amelyet elsősorban a játék gyenge színvonalával, a létesítmények rossz állapotával, illetve a biztonság hiányával lehet magyarázni. Roskó Zoltán hozzátette: a stadionfejlesztési programmal hamarosan megújulhatnak a létesítmények, s a névre szóló jegyértékesítéssel, illetve a teljes lefedettségű videós megfigyelőrendszerrel a biztonságérzet is nőhet.
MTI
Roskó Zoltán, az MLSZ operatív igazgatója a szerdai sajtóbeszélgetésen elsősorban a szövetség pénzügyi támogatási rendszeréről adott tájékoztatást, amelyből kiderült, hogy a szervezetnek a társasági nyereségadó (TAO) bevezetése óta három és félszeresére nőtt a bevétele, így 2011-től már 35 milliárd forintból gazdálkodhatott. Példaként megemlítette, hogy ez az összeg például az olasz élvonalban szereplő AS Roma költségvetéséhez hasonlítható, amely ugyanakkor messze elmarad a nyugati élcsapatokétól.A felhasználással kapcsolatban elmondta, a TAO-s pénzek jelentős részét az utánpótlásra, illetve az amatőr labdarúgásra költik, utóbbi szektor egyik legnagyobb sikere, hogy az MLSZ kilencven százalékkal csökkentette a nevezési költségeket. Jelentős összeg jut a Bozsik-programra, amelyben már több mint 130 ezer fiatal játékost regisztráltak.
Az 1,7 milliárd forintos állami támogatás 15 nagyobb sportszervezet, főként az akadémiák között oszlik meg. Ennek az összegnek az egyharmadát azonos arányban kapják meg a klubok, a fennmaradó rész pedig annak tükrében kerül elosztásra, hogy egy adott időszakban (hét félévet számolnak) hány 23 éven aluli játékos kapott lehetőséget a felnőttek között. A tervek szerint a jövőben az is szerepet játszik majd az elosztásnál, hogy a belga Double PASS cégre bízott átvilágítás után az egyes utánpótlás-bázisokat milyen kategóriába sorolják.
A televíziós bevételekkel kapcsolatban Roskó Zoltán hangsúlyozta, ez az egyetlen fix összeg, amivel a csapatok biztosan számolhatnak a szezon előtt. Ennek az ötven százalékát azonos arányban kapják, 35 százalék az eredményesség, a fennmaradó rész pedig a fiatal magyar játékosok szerepeltetésének függvényében oszlik meg a klubok között.
Az MLSZ stratégiai célkitűzéseivel kapcsolatban elmondta, hogy több pontban is, azaz a tömegesítés, a létesítményfejlesztés, a válogatott mérkőzések nézőszáma és a nemzetközi tornák rendezésének tekintetében túlteljesítette céljait a szervezet, ugyanakkor az eredményesség oldalán egyelőre nem sikerült felmutatni sikereket.
A felnőtt válogatott jelenleg a 43. a világranglistán, az időarányos tervben pedig a 38. hely volt meghatározva, ráadásul nem sikerült kijutnia egyetlen világeseményre sem, holott a célok között az szerepel, hogy 2020-ig két nagy tornán is részt kell vennie. Igaz, erre még az adott időszakig három esélye lesz a nemzeti csapatnak. A klubcsapatok - amelyekkel szemben az volt az elvárás, hogy minden évben legalább egyikük bejusson egy nemzetközi sorozat csoportkörébe - szintén csalódást okoztak, mint ahogyan az utánpótlás-válogatottak is.
Szintén komoly problémát jelent az NB I-ben tapasztalható alacsony nézőszám, amelyet elsősorban a játék gyenge színvonalával, a létesítmények rossz állapotával, illetve a biztonság hiányával lehet magyarázni. Roskó Zoltán hozzátette: a stadionfejlesztési programmal hamarosan megújulhatnak a létesítmények, s a névre szóló jegyértékesítéssel, illetve a teljes lefedettségű videós megfigyelőrendszerrel a biztonságérzet is nőhet.
MTI
Hozzászólások