Szalay-Bobrovniczky Kristóf: a sport stratégiai ágazattá nőtte ki magát

Az elmúlt időszakban a sport Magyarországon stratégiai ágazattá nőtte ki magát, közelebb kerültünk ahhoz, hogy sportnemzet legyünk - mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf kedden az Országgyűlés kulturális bizottságában.A sportért felelős honvédelmi tárca vezetője éves meghallgatásán kiemelte: Magyarország számos nemzetközi sportesemény, köztük az atlétikai világbajnokság, két vizes vb, valamint labdarúgó Eb sikeres házigazdája volt, ezzel párhuzamosan sportolói számos világeseményen szereztek aranyérmeket, és komoly sportlétesítmény-fejlesztések zajlottak.
    

"Magyarország népességszámában a 93. a világon, területét tekintve a 108., az eddigi nyári olimpiai játékok eredményességét tekintve mégis a 8. helyen áll. Nagy várakozásokkal tekintünk a jövő évi párizsi olimpiára is" - emlékeztetett Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Szerinte a sport stratégiai helyét igazolják az elmúlt években lezajlott infrastruktúra-fejlesztések - köztük a Puskás Aréna felújítása, illetve a Duna Aréna és a Nemzeti Atlétikai Központ megépítése -, amelyek a 21. századnak megfelelő körülményeket teremtettek. Hozzátette: a sportesemények és -fejlesztések ösztönzően hatnak a magyar gazdaságra, élénkítik a turizmust.
    

Mint elhangzott, az idei budapesti atlétikai vb-n 195 ország 12100 sportolója vett részt, az eseményt a helyszínen több mint 400 ezer néző nézte, a tévék előtt pedig világszerte egymilliárdan. A miniszter kitért a közelmúlt sportdiplomáciai sikereire is, Fürjes Balázs állandó tagságára a NOB-ban, Gyulai Márton sportszakmai igazgatói megbízatására a Nemzetközi Atlétikai Szövetségben.
   

"A sportért felelős államtitkárság az elmúlt egy évben a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá került. Azok az erények, amelyek jó sportolóvá tesznek valakit, ahhoz is szükségesek, hogy valaki a hazáját védeni tudó katona legyen" - fogalmazott a miniszter. A bizottság előtt Schmidt Gábor sportigazgatási és fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy első lépésként az új sportirányítás igyekezett minden döntési folyamatba bevonni a hazai sportélet szereplőit, élükön a köztestületekkel.


A versenysport támogatása az idei évtől a Nemzeti Versenysport Fejlesztési Program keretében valósul meg, immár 43 olimpiai sportággal, idén 15,9 milliárd forinttal, ez az összeg jövőre másfél milliárd forinttal nő. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az élsportolók számára ösztöndíj-programokat biztosítanak, az edzők esetében pedig a Kiemelt Edző és a Kiemelt Utánpótlás Edző mellett elindult újdonságként a Nevelő Edző Program. Az egyesületek támogatása terén elhangzott, hogy a kiemelt fővárosi és vidéki sportegyesületek körét is sikerült bővíteni.


Az élsport mellett a közösségi sport is középpontba került, ősszel elindult a Sportoló Nemzet Program, hogy minél többeknek lehessen élete része a mindennapos testmozgás. Rendkívüli feladatként többek között a háborúból menekült sportolók elhelyezését és az energiaárak növekedése miatt bajba került vizes létesítmények üzemeltetését kellett megoldania a sportirányításnak.
    

Képviselői kérdésekre válaszolva, Kámán Olga (DK) felvetésére Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: a határon túli magyarlakta területekre irányuló fejlesztési pénzek a nemzeti összetartást, valamint a sportoláshoz való könnyebb hozzáférést szolgálják. Szabó Tünde (Fidesz) kérdésére azt mondta, jövő év közepéig mintegy 8 milliárd forintot fordít a kormány az úszásoktatásra 923 oktatási intézményben.
    

Tóth Endrének (Momentum) azt mondta a miniszter, hogy a TAO-pénzek felhasználását a legszigorúbb ellenőrzés mellett folytatják a sportállamtitkárságon. Hiller István (MSZP) kérdésére arról beszélt, hogy a volt Petőfi laktanya Mária Teréziára átnevezése indokolt volt, mert az ottani alakulatot annak idején Mária Terézia alapította.


(Forrás: MTI)