A lottó születésnapja
1957-ben ezen a napon, március 7-én tartották az első húzást a máig legnépszerűbb szerencsejátékon, a lottón.
Pontosabban ekkor indult újra a lottó, hiszen eredetileg 1770-ben tartották az első hazai lottósorolást, a "kis lutrit" Budán, amelyen a maihoz hasonlóan 90 számból 5-öt húztak ki. Mária Terézia az itáliai eredetű szerencsejáték bevezetésével bevételeit akarta növelni az állam pénzügyi egyensúlyának helyreállítása volt a hivatalosan megnevezett cél. A játék császári monopólium volt, de a kincstár a rendezést eleinte bérbe adta. Nevét az olasz "lotteria" szóból kapta (ebben a "sors" szó rejlik), innen került át a német "Lotterie"-be, ahonnan magyarították lutrira a szót. Bár kezdetben nem volt túl népszerű itthon a külföldi játék, ebben a formában a XIX. század végéig fennmaradt.
Megszüntetése után hatvan évvel kormányhatározat született 1956 végén a lottó magyarországi (ismételt) bevezetéséről. Pénzügyminiszteri rendelet alapján az Országos Takarékpénztár kapta meg a megbízást a játék lebonyolítására. A 2, 3, 4 és 5 találatosokért fizettek és fizetnek ki nyereményeket. A szelvények eladásából befolyt összeg 40%-a a költségvetéshez, 60 pedig a nyereményalapba kerül. Az első két évtizedben havi rendszerességgel tárgynyeremény-sorsolásokat is tartottak, ahol sokak által áhított öröklakásokat, gépkocsikat, üdülőket lehetett nyerni. Az első húzásra több, mint félmillió szelvény érkezett, telitalálatot senki nem ért el, hetvenen viszont a négyesnek örülhettek. A pénznyeremények között először 1959-ben ért el egy szerencsés telitalálatos nyertes 1 millió forintnál nagyobb összeget. Az eddigi rekordnyereményt tíz évvel ezelőtt fizették ki, 5 milliárd 92 millió 890 ezer 758 forintot.
A húzásokat gyakran élő közvetítés keretében rendezik meg, régebben a vidéki helyszínek is nagy népszerűségnek örvendtek. Egészen egy bizonyos esetig a számhúzó játékosok maguk olvasták mikrofonba a kihúzott számot. Egyszer azonban egy élő adásban egy kedves, idős bányász először hatost mondott, majd rájött, hogy fejjel lefelé tartja a számot, egy nyomdafestéket nem tűrő szó kíséretében jelentette ki, hogy kilences. Azóta a műsorvezetők mondják be a kihúzott számokat.lottó
A nyolcvanas évek végétől különböző változatai is megjelentek az ötös lottónak a hazai piacon: a hatos lottó és a skandináv lottó.
(A második kép forrása: http://retronom.hu/index.php?q=node/6852)
Pontosabban ekkor indult újra a lottó, hiszen eredetileg 1770-ben tartották az első hazai lottósorolást, a "kis lutrit" Budán, amelyen a maihoz hasonlóan 90 számból 5-öt húztak ki. Mária Terézia az itáliai eredetű szerencsejáték bevezetésével bevételeit akarta növelni az állam pénzügyi egyensúlyának helyreállítása volt a hivatalosan megnevezett cél. A játék császári monopólium volt, de a kincstár a rendezést eleinte bérbe adta. Nevét az olasz "lotteria" szóból kapta (ebben a "sors" szó rejlik), innen került át a német "Lotterie"-be, ahonnan magyarították lutrira a szót. Bár kezdetben nem volt túl népszerű itthon a külföldi játék, ebben a formában a XIX. század végéig fennmaradt.
Megszüntetése után hatvan évvel kormányhatározat született 1956 végén a lottó magyarországi (ismételt) bevezetéséről. Pénzügyminiszteri rendelet alapján az Országos Takarékpénztár kapta meg a megbízást a játék lebonyolítására. A 2, 3, 4 és 5 találatosokért fizettek és fizetnek ki nyereményeket. A szelvények eladásából befolyt összeg 40%-a a költségvetéshez, 60 pedig a nyereményalapba kerül. Az első két évtizedben havi rendszerességgel tárgynyeremény-sorsolásokat is tartottak, ahol sokak által áhított öröklakásokat, gépkocsikat, üdülőket lehetett nyerni. Az első húzásra több, mint félmillió szelvény érkezett, telitalálatot senki nem ért el, hetvenen viszont a négyesnek örülhettek. A pénznyeremények között először 1959-ben ért el egy szerencsés telitalálatos nyertes 1 millió forintnál nagyobb összeget. Az eddigi rekordnyereményt tíz évvel ezelőtt fizették ki, 5 milliárd 92 millió 890 ezer 758 forintot.
A húzásokat gyakran élő közvetítés keretében rendezik meg, régebben a vidéki helyszínek is nagy népszerűségnek örvendtek. Egészen egy bizonyos esetig a számhúzó játékosok maguk olvasták mikrofonba a kihúzott számot. Egyszer azonban egy élő adásban egy kedves, idős bányász először hatost mondott, majd rájött, hogy fejjel lefelé tartja a számot, egy nyomdafestéket nem tűrő szó kíséretében jelentette ki, hogy kilences. Azóta a műsorvezetők mondják be a kihúzott számokat.lottó
A nyolcvanas évek végétől különböző változatai is megjelentek az ötös lottónak a hazai piacon: a hatos lottó és a skandináv lottó.
(A második kép forrása: http://retronom.hu/index.php?q=node/6852)
Hozzászólások