Belgrádi tárgyalások a bosznia-hercegovinai tüntetésekről
Szerbia a nyugat-balkáni régió stabilitásának megőrzésére törekszik - jelentette ki Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök-helyettes, miután a bosznia-hercegovinai tüntetésekről tartott megbeszélést vasárnap Belgrádban Milorad Dodikkal és Mladen Bosiccsal, a boszniai Szerb Köztársaság két legnagyobb pártjának vezetőjével.
A Vecernje Novosti című szerbiai napilap hétfői beszámolója szerint Vucic közölte: annak ellenére, hogy Bosznia-Hercegovina főleg bosnyákok és horvátok lakta országrészében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban tüntetések folynak, a szerbek lakta országrész egyelőre békés, és ez így is kell, hogy maradjon.
"A boszniai Szerb Köztársaság politikai, gazdasági és szociális stabilitásának kérdése kulcsfontosságú Szerbia számára, és minden erővel azon leszünk, hogy ezt a stabilitást támogassuk" - jelentette ki. Hozzátette: "nincs szükség arra, hogy épületek felgyújtásával, erőszakkal, a rendőrök megverésével rendezzük a politikai problémákat."
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke kijelentette: országrésze nem engedheti meg, hogy a nemzetközi közösség az alkotmányban foglalt módon kívül beavatkozzon a bosznia-hercegovinai entitás ügyeibe, mert az mindkét országrészre negatív hatással lenne. Az elnök ezzel Valentin Insko osztrák diplomata azon kijelentésére utalt, hogy "az Európai Unió csapaterősítést küldhet Boszniába, ha a nyomorúságos helyzet miatt kirobbant tüntetések felerősödnek".
Dodik értékelése szerint a tüntetések azt bizonyítják, hogy az entitás teljesen működésképtelenné vált, és a vezetők elveszítették az uralmat a helyzet felett. Rámutatott, hogy a nemzetközi közösséget is felelősség terheli a mostani helyzetért, mert nem hajtották végre a daytoni szerződésben foglaltakat.
Az említett megállapodást a szerb, a horvát és a bosnyák miniszterelnök írta alá 1995-ben nemzetközi felügyelet mellett, célja pedig a délszláv háború lezárása és a területek felosztása volt. Bosznia-Hercegovinát ekkor osztották egy bosnyákok és horvátok, valamint egy főleg szerbek lakta részre.
A múlt kedden kirobbant és mintegy 30 boszniai várost érintő tüntetésekben eddig több mint háromszázan sebesültek meg. Az embereket elsősorban a súlyos szegénység és munkanélküliség miatti elégedetlenség vitte az utcára. A demonstrálók pénteken több kormányzati épületet, közöttük az államelnökséget is megtámadták és részben felgyújtották. A rendőrség sok helyen könnygázt, gumilövedéket és vízágyút vetett be a tömeg megfékezésére.
A tüntetéseknek azonban eredménye is volt: a tíz regionális kormányfőből négy lemondott, ahogy a boszniai rendőrfőnök is.
MTI
A Vecernje Novosti című szerbiai napilap hétfői beszámolója szerint Vucic közölte: annak ellenére, hogy Bosznia-Hercegovina főleg bosnyákok és horvátok lakta országrészében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban tüntetések folynak, a szerbek lakta országrész egyelőre békés, és ez így is kell, hogy maradjon."A boszniai Szerb Köztársaság politikai, gazdasági és szociális stabilitásának kérdése kulcsfontosságú Szerbia számára, és minden erővel azon leszünk, hogy ezt a stabilitást támogassuk" - jelentette ki. Hozzátette: "nincs szükség arra, hogy épületek felgyújtásával, erőszakkal, a rendőrök megverésével rendezzük a politikai problémákat."
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke kijelentette: országrésze nem engedheti meg, hogy a nemzetközi közösség az alkotmányban foglalt módon kívül beavatkozzon a bosznia-hercegovinai entitás ügyeibe, mert az mindkét országrészre negatív hatással lenne. Az elnök ezzel Valentin Insko osztrák diplomata azon kijelentésére utalt, hogy "az Európai Unió csapaterősítést küldhet Boszniába, ha a nyomorúságos helyzet miatt kirobbant tüntetések felerősödnek".
Dodik értékelése szerint a tüntetések azt bizonyítják, hogy az entitás teljesen működésképtelenné vált, és a vezetők elveszítették az uralmat a helyzet felett. Rámutatott, hogy a nemzetközi közösséget is felelősség terheli a mostani helyzetért, mert nem hajtották végre a daytoni szerződésben foglaltakat.
Az említett megállapodást a szerb, a horvát és a bosnyák miniszterelnök írta alá 1995-ben nemzetközi felügyelet mellett, célja pedig a délszláv háború lezárása és a területek felosztása volt. Bosznia-Hercegovinát ekkor osztották egy bosnyákok és horvátok, valamint egy főleg szerbek lakta részre.
A múlt kedden kirobbant és mintegy 30 boszniai várost érintő tüntetésekben eddig több mint háromszázan sebesültek meg. Az embereket elsősorban a súlyos szegénység és munkanélküliség miatti elégedetlenség vitte az utcára. A demonstrálók pénteken több kormányzati épületet, közöttük az államelnökséget is megtámadták és részben felgyújtották. A rendőrség sok helyen könnygázt, gumilövedéket és vízágyút vetett be a tömeg megfékezésére.
A tüntetéseknek azonban eredménye is volt: a tíz regionális kormányfőből négy lemondott, ahogy a boszniai rendőrfőnök is.
MTI
Hozzászólások