A mesterséges intelligencia rontja a pályakezdők álláskilátásait az ifo gazdaságkutató szerint
A mesterséges intelligencia (MI) egyre szélesebb körű vállalati alkalmazása rontja a pályakezdők elhelyezkedési esélyeit, ugyanakkor egyelőre nincs jele annak, hogy munkahelyek tömeges megszűnését okozná - közölte hétfőn közzétett tanulmányában az ifo gazdaságkutató intézet.
A müncheni gazdaságkutató intézet új MI-előrejelző mutatót dolgozott ki annak mérésére, hogy a generatív mesterséges intelligencia miként alakítja a munkaerőpiacot. A kutatók 140 foglalkozási csoport foglalkoztatási és felvételi adatait vetették össze azzal, hogy az adott munkakörökben a feladatok milyen mértékben válthatók ki mesterséges intelligenciával.
A vizsgálat szerint Németországban a mesterséges intelligenciának leginkább kitett munkakörökben a 20 és 24 év közötti teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók száma 2022 közepe és 2026 eleje között mintegy 14 százalékkal, 279 ezerről 239 ezerre csökkent.
Az MI által leginkább érintett foglalkozások közé az adatbeviteli és szövegfeldolgozási munkakörök, a szoftverfejlesztők, a könyvelők, az adatbázis- és hálózati szakemberek, valamint a szerzők és újságírók tartoznak. A kutatók szerint ugyanakkor a kékgalléros és egyéb fizikai munkák többsége egyelőre kevésbé helyettesíthető mesterséges intelligenciával. A legkevésbé érintett foglalkozások között a konyhai kisegítők, az építőipari munkások, az asztalosok, a festők, a takarítók és a mezőgazdasági dolgozók szerepelnek.
Clemens Fuest, az intézet (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e.V.) elnöke szerint egyelőre nem figyelhető meg általános munkahelyleépítés az MI miatt, ugyanakkor a változások a munkaerőpiacra belépőket érintik először.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak kiválthat bizonyos feladatokat, hanem növelheti is a dolgozók termelékenységét. Németországban a mesterséges intelligenciának leginkább kitett foglalkozásokban a foglalkoztatás 2022 harmadik negyedéve óta 1,8 százalékkal nőtt, miközben a legkevésbé érintett munkakörökben 6,4 százalékos visszaesést mértek.
Az Európai Unió 27 tagállamát vizsgáló elemzés szintén nem talált széles körű foglalkoztatáscsökkenést, ugyanakkor arra utaló jeleket azonosított, hogy a vállalatok kevesebb pályakezdőt vesznek fel azokba a munkakörökbe, ahol az MI automatizálhatja a feladatokat.
A kutatók ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy az eredmények nem bizonyítják egyértelműen, hogy kizárólag a mesterséges intelligencia áll a megfigyelt folyamatok mögött. A demográfiai változások, a hosszabb tanulmányi idő és a távmunka terjedése szintén befolyásolhatja a fiatalok munkaerőpiaci kilátásait.
https://www.ifo.de/DocDL/EconPol_PolicyReport_61_AI_and_Labor_Market.pdf
(Forrás: MTI)
Hozzászólások