Miért kukorékol a kakas?
A kakasok a reggel hírnökei: kukorékolással köszöntik a felkelő napot. Megfigyelések alapján azonban elmondható, hogy más alkalmakkor is hallatják ezt a jellegzetes hangot. Felmerül tehát a kérdés, hogy a fényre reagálnak ilyen módon, vagy egyszerűen csak tudják, hogy reggel van? A legújabb kutatások a második állítás mellett teszik le voksukat: a kakasok belső órájuk által adott jelnek engedelmeskednek.
Tsuyoshi Shimmura és Takashi Yoshimura a Current Biology című lapban publikált kutatása szerint a kakasok kukorékolását a cirkadián ritmus, vagyis a napi biológiai óra határozza meg. Ez egy olyan nagyjából 24 órás ciklus, mely az élőlények fiziológiai és biokémiai folyamataiban vagy viselkedésében lép fel. A cirkadián ritmust az élőlény saját belső időmérő rendszere vezérli, viszont szükségesek olyan külső ingerek - mint például a napfény - melyek segítenek kontrollálni és beállítani ezt a működést.
A kísérlet során a kutatók kontrollálták a kakasok élőhelyének fényerősségét. Két héten keresztül a kakasok 12 órányi világosság után 12 óra félhomályt tapasztaltak. A vadon élő baromfik körében végzett megfigyelésekkel megegyező módon, a kísérleti kakasok körülbelül két órával a mesterséges napfelkelte előtt kezdték meg a kukorékolást.
Ezt követően a kakasokat két héten át folyamatos félhomályban tartották. Ennek ellenére továbbra is folytatták a kukorékolást, nagyjából naponta egyszer - egészen pontosan 23,7 óránként. Annak ellenére, hogy nem tapasztalták a szokásos reggeli fényeket, belső órájuk megsúgta, hogy mikor van napfelkelte.
Érdekesség továbbá, hogy a madarak akkor is kukorékolni kezdtek, amikor hirtelen fényhatás érte őket, illetve, amikor más kakasok kukorékolni kezdtek, mindazonáltal nagyobb valószínűséggel reagáltak ezekre az ingerekre, ha azok a napfelkelte környékén érték őket.
Forrás: www.scientificamerican.com
Tsuyoshi Shimmura és Takashi Yoshimura a Current Biology című lapban publikált kutatása szerint a kakasok kukorékolását a cirkadián ritmus, vagyis a napi biológiai óra határozza meg. Ez egy olyan nagyjából 24 órás ciklus, mely az élőlények fiziológiai és biokémiai folyamataiban vagy viselkedésében lép fel. A cirkadián ritmust az élőlény saját belső időmérő rendszere vezérli, viszont szükségesek olyan külső ingerek - mint például a napfény - melyek segítenek kontrollálni és beállítani ezt a működést.
A kísérlet során a kutatók kontrollálták a kakasok élőhelyének fényerősségét. Két héten keresztül a kakasok 12 órányi világosság után 12 óra félhomályt tapasztaltak. A vadon élő baromfik körében végzett megfigyelésekkel megegyező módon, a kísérleti kakasok körülbelül két órával a mesterséges napfelkelte előtt kezdték meg a kukorékolást.
Ezt követően a kakasokat két héten át folyamatos félhomályban tartották. Ennek ellenére továbbra is folytatták a kukorékolást, nagyjából naponta egyszer - egészen pontosan 23,7 óránként. Annak ellenére, hogy nem tapasztalták a szokásos reggeli fényeket, belső órájuk megsúgta, hogy mikor van napfelkelte.
Érdekesség továbbá, hogy a madarak akkor is kukorékolni kezdtek, amikor hirtelen fényhatás érte őket, illetve, amikor más kakasok kukorékolni kezdtek, mindazonáltal nagyobb valószínűséggel reagáltak ezekre az ingerekre, ha azok a napfelkelte környékén érték őket.
Forrás: www.scientificamerican.com
Hozzászólások