Nő a nyomás az olasz szupervulkánban - Egész Európát veszélyeztetheti a kitörés

Erőteljes vulkán lappang az olaszországi Flegrei-mezők alatt, Nápoly közelében. A 150 négyzetkilométeres terület alatt hónapok óta növekszik a nyomás és domborodik a földfelszín. A kutatók jelenleg megpróbálják kideríteni, mi zajlik a mélyben.

A Nápolytól nyugatra fekvő sík területen első látásra meglehetősen valószínűtlennek tűnik egy vulkánkitörés fenyegető veszélye. A figyelem mindeddig sokkal inkább a metropolisz másik oldalán magasodó Vezúvra összpontosult, ami egykoron két olasz települést, Pompei-t és Herculaneumot örökre hamuba borította. Most azonban mégis fokozott érdeklődés övezi a területet, melyet "Flegrei-mezőknek", azaz "égő mezők"-nek neveztek el a görög telepesek.

A név találó: sokhelyütt láthatunk itt magasodó gőzoszlopokat, sziklahasadást, bugyborékoló tócsákat és sárgásvörösre színeződött köveket. A felszín alatt forr az anyag, a talaj pedig rendszeres időközönként emelkedik és süllyed. A közelben fekvő kikötőváros, Pozzuoli antik korabeli Szerapisz-templomának oszlopaiban tengeri kagylók fosszíliái rejtőznek, ami azt bizonyítja, hogy hosszú ideig tengerszint alatt voltak, még mielőtt a földfelszín megemelkedett volna. "Úgy tűnik, mintha lélegezne a rendszer" - nyilatkozta egy német geokémikus, aki a szóban forgó területen kiáramló gázokat vizsgálja.

A felszín alatt lappangó vulkán egyike a világ néhány tucat úgynevezett szupervulkánjának. A szupervulkánok robbanási mutatója 8-as, ami a maximális érték. Ez azt jelenti, hogy egy esetleges kitörés esetén több mint 1000 köbkilométer anyagot is kibocsáthatnak. Ennek egy híres példája a mai Yellowstone Nemzeti Park (USA) alatt elterülő vulkán, amely több mint kétmillió évvel ezelőtt több mint 2000 köbkilométer anyagot bocsátott a felszínre. A Flegrei-mezők alatti vulkán szintén komoly mennyiséget lövellhet ki magából, ha valóban megtörténik a kitörés. "A robbanás igen erőteljes lenne. Manapság egy ilyen kitörés egész Európára nézve problémát jelenthet" - vallja a kutató. 37 000 évvel ezelőtt egyszer már kitört ugyanez a vulkán, akkor egy csapásra kiürült a földalatti magmakamra, a robbanást pedig az elmúlt 100 000 év legnagyobb kitörései közt tartják számon. Akkor elpusztította Európa egy részét, egy tanulmány szerint több éven keresztül tartó hőmérsékletcsökkenést eredményezett, a hamuréteget pedig a mai Oroszország központi területén is fel lehet fedezni. Egy 15 kilóméter átmérőjű úgynevezett kaldera keletkezett a földben. "Az ilyen kalderák nagyon ritkán törnek ki. Ez az emberiség szerencséje" - jegyezte meg a geokémikus.

Ha hihetünk egyes médiahíreknek, akkor elképzelhető, hogy belátható időn belül mégis bekövetkezhet egy hasonló jelenet. Egy ideje ugyanis gyorsabb a felszíni mozgás, és erőteljesebben boltozódik a felszín. Ezek egyértelmű jelei annak, hogy odalenn növekedik a nyomás.

Forrás: focus.de