Török lap: Erdogan és a szövetséges nacionalista párt elnöke megállapodott a rendkívüli állapot feloldásáról
Erdogan szerda délután, a választások után először az államfői palotában fogadta Bahcelit. A találkozó nem volt sajtónyilvános. A Sabah úgy értesült, hogy a beszélgetés fő napirendi pontjai között a választásokkal újonnan létrejövő, végrehajtó elnöki rendszer első lehetséges intézkedései szerepeltek.
Erdogan már a választási kampányban többször felvetette a rendkívüli állapot esetleges feloldasát, ugyanakkor jelezte, hogy azt később vissza is állíthatja. Ennek eldöntése az új rendszerben az ő hatáskörébe tartozik majd. Törökországban a rendkívüli állapotot a 2016. július 15-ei puccskísérlet után öt nappal, július 20-án hirdették ki először három hónapra, de azt idáig minden egyes alkalommal, újabb három hónapra meghosszabbították. A fő indok a terrorszervezetek elleni harc, köztük a puccskísérletért közvetlenül felelőssé tett gülenista hálózat, valamint a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) elleni hatékonyabb fellépés volt. A rendkívüli állapot jelenleg július 19-ig van érvényben. Ankara az Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi mozgalmát teszi felelőssé a 2016-os hatalomátvételi incidensért.
A hivatalos álláspont szerint a terrorszervezetnek nyilvánított hálózat tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami és a magánszférába. Gülen tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez. A múlt hét végi elnökválasztást a nem végleges eredmény alapján Erdogan nyerte 52,59 százalékkal. A parlamenti választáson Erdogan pártja, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ugyan önálló abszolút többségét elveszítette a törvényhozásban, de az AKP és az MHP alkotta, Népszövetség nevű pártszövetség együttesen a szavazatok 53,66 százalékát mondhatja magáénak. Az AKP és az MHP így együttesen 344 mandátummal rendelkezik a 600-ból az egykamarás parlamentben. Ezen belül az AKP 42,56 százalékot (295 parlamenti helyet), az MHP pedig 11,1 százalékot (49 mandátumot) szerzett. Az MHP-nak tehát minden egyes döntésnél kulcsszerep jut a törvényhozásban.
A török alkotmány kiköti, hogy kiterjedt erőszakos cselekmények, a demokratikus rend szétzilálása vagy a közrend szétesése esetén rendelhető el rendkívüli állapot, amelynek keretében kijárási, járműforgalmi tilalom vezethető be, betilthatók gyűlések és demonstrációk, a biztonsági erők járműveket és ingatlanokat kutathatnak át és foglalhatnak le, valamint ellenőrizhetik a szárazföldi, a légi és a vízi közlekedést. A hatóságok továbbá korlátozhatnak vagy betilthatnak sajtóorgánumokat az intézkedés idején.
Törökországban az elmúlt csaknem két év alatt mintegy 111 ezer állami alkalmazottat menesztettek, további 38 ezret pedig felfüggesztettek munkaköréből, több mint 159 ezer embert őrizetbe vettek, legalább 48 ezret pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-mozgalomhoz és így az összeesküvéshez.
MTI
Erdogan már a választási kampányban többször felvetette a rendkívüli állapot esetleges feloldasát, ugyanakkor jelezte, hogy azt később vissza is állíthatja. Ennek eldöntése az új rendszerben az ő hatáskörébe tartozik majd. Törökországban a rendkívüli állapotot a 2016. július 15-ei puccskísérlet után öt nappal, július 20-án hirdették ki először három hónapra, de azt idáig minden egyes alkalommal, újabb három hónapra meghosszabbították. A fő indok a terrorszervezetek elleni harc, köztük a puccskísérletért közvetlenül felelőssé tett gülenista hálózat, valamint a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) elleni hatékonyabb fellépés volt. A rendkívüli állapot jelenleg július 19-ig van érvényben. Ankara az Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi mozgalmát teszi felelőssé a 2016-os hatalomátvételi incidensért.
A hivatalos álláspont szerint a terrorszervezetnek nyilvánított hálózat tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami és a magánszférába. Gülen tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez. A múlt hét végi elnökválasztást a nem végleges eredmény alapján Erdogan nyerte 52,59 százalékkal. A parlamenti választáson Erdogan pártja, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ugyan önálló abszolút többségét elveszítette a törvényhozásban, de az AKP és az MHP alkotta, Népszövetség nevű pártszövetség együttesen a szavazatok 53,66 százalékát mondhatja magáénak. Az AKP és az MHP így együttesen 344 mandátummal rendelkezik a 600-ból az egykamarás parlamentben. Ezen belül az AKP 42,56 százalékot (295 parlamenti helyet), az MHP pedig 11,1 százalékot (49 mandátumot) szerzett. Az MHP-nak tehát minden egyes döntésnél kulcsszerep jut a törvényhozásban.
A török alkotmány kiköti, hogy kiterjedt erőszakos cselekmények, a demokratikus rend szétzilálása vagy a közrend szétesése esetén rendelhető el rendkívüli állapot, amelynek keretében kijárási, járműforgalmi tilalom vezethető be, betilthatók gyűlések és demonstrációk, a biztonsági erők járműveket és ingatlanokat kutathatnak át és foglalhatnak le, valamint ellenőrizhetik a szárazföldi, a légi és a vízi közlekedést. A hatóságok továbbá korlátozhatnak vagy betilthatnak sajtóorgánumokat az intézkedés idején.
Törökországban az elmúlt csaknem két év alatt mintegy 111 ezer állami alkalmazottat menesztettek, további 38 ezret pedig felfüggesztettek munkaköréből, több mint 159 ezer embert őrizetbe vettek, legalább 48 ezret pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-mozgalomhoz és így az összeesküvéshez.
MTI
Hozzászólások