Török miniszter: a rendkívüli állapot néhány napon belül véget ér
Felszólalásában Gül hangsúlyozta: a rendkívüli állapot vége egyáltalán nem jelenti azt, hogy Ankara terrorizmus elleni harca is befejeződik.
Leszögezte, hogy tartósan és határozottan folytatják a harcot minden olyan terrorszervezet ellen, amely Törökországot "meg akarja szorongatni", és köztük is elsősorban a puccskísérletért felelőssé tett gülenista mozgalommal szemben. "A gülenisták elleni küzdelmet soha nem engedjük lanyhulni" - hangoztatta. A török vezetés az összeesküvésért az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát okolja, amelyet egyúttal fegyveres terrorszervezetnek tekint.
Ankara az incidens óta megtorlóan lép fel a mozgalom tagjai ellen, akik a hivatalos álláspont szerint hosszú évek alatt szivárogtak be a török állami, valamint magánszférába. Az Anadolu török állami hírügynökség legutóbbi, múlt pénteki összesítése alapján a hatalomátvételi kísérlet óta 289 per indult a puccsisták ellen és eddig 194-ben született ítélet. 2381 vádlottból 1624-en életfogytiglani szabadságvesztést kaptak, 757-et pedig 1 év 2 hónaptól 20 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtottak.
Binali Yildirim jelenlegi házelnök a végrehajtó elnöki rendszer július 9-ei bevezetése előtt - még leköszönő miniszterelnökként - úgy nyilatkozott: 2017 őszén Franciaország is úgy járt el, hogy a rendkívüli állapot eltörlésekor az addig érvényes rendkívüli intézkedéseket az általános jogba ültette át. A tekintélyes Habertürk török hírportál értesülése szerint a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) által előkészített jogszabály-módosítások tervezete mindenekelőtt a terrorizmus elleni törvényt és a büntető törvénykönyvet érinti. Törökországban a rendkívüli állapot július 18-án éjfélig van érvényben. Ha a parlament nem dönt a meghosszabbításáról, az intézkedés automatikusan véget ér. Ankara a rendkívüli állapotot 2016. július 20-án vezette be, először három hónapra, de azt idáig minden egyes alkalommal, újabb három hónapra meghosszabbították.
A fő indok a terrorszervezetek elleni harc, köztük a puccskísérletért közvetlenül felelőssé tett gülenista hálózat, valamint a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) elleni hatékonyabb fellépés volt. A török alkotmány kiköti, hogy kiterjedt erőszakos cselekmények, a demokratikus rend szétzilálása vagy a közrend szétesése esetén rendelhető el rendkívüli állapot, amelynek keretében kijárási, járműforgalmi tilalom vezethető be, betilthatók gyűlések és demonstrációk, a biztonsági erők járműveket és ingatlanokat kutathatnak át és foglalhatnak le, valamint ellenőrizhetik a szárazföldi, a légi és a vízi közlekedést. A hatóságok továbbá korlátozhatnak vagy betilthatnak sajtóorgánumokat az intézkedés idején.
MTI
Leszögezte, hogy tartósan és határozottan folytatják a harcot minden olyan terrorszervezet ellen, amely Törökországot "meg akarja szorongatni", és köztük is elsősorban a puccskísérletért felelőssé tett gülenista mozgalommal szemben. "A gülenisták elleni küzdelmet soha nem engedjük lanyhulni" - hangoztatta. A török vezetés az összeesküvésért az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát okolja, amelyet egyúttal fegyveres terrorszervezetnek tekint.
Ankara az incidens óta megtorlóan lép fel a mozgalom tagjai ellen, akik a hivatalos álláspont szerint hosszú évek alatt szivárogtak be a török állami, valamint magánszférába. Az Anadolu török állami hírügynökség legutóbbi, múlt pénteki összesítése alapján a hatalomátvételi kísérlet óta 289 per indult a puccsisták ellen és eddig 194-ben született ítélet. 2381 vádlottból 1624-en életfogytiglani szabadságvesztést kaptak, 757-et pedig 1 év 2 hónaptól 20 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtottak.
Binali Yildirim jelenlegi házelnök a végrehajtó elnöki rendszer július 9-ei bevezetése előtt - még leköszönő miniszterelnökként - úgy nyilatkozott: 2017 őszén Franciaország is úgy járt el, hogy a rendkívüli állapot eltörlésekor az addig érvényes rendkívüli intézkedéseket az általános jogba ültette át. A tekintélyes Habertürk török hírportál értesülése szerint a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) által előkészített jogszabály-módosítások tervezete mindenekelőtt a terrorizmus elleni törvényt és a büntető törvénykönyvet érinti. Törökországban a rendkívüli állapot július 18-án éjfélig van érvényben. Ha a parlament nem dönt a meghosszabbításáról, az intézkedés automatikusan véget ér. Ankara a rendkívüli állapotot 2016. július 20-án vezette be, először három hónapra, de azt idáig minden egyes alkalommal, újabb három hónapra meghosszabbították.
A fő indok a terrorszervezetek elleni harc, köztük a puccskísérletért közvetlenül felelőssé tett gülenista hálózat, valamint a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) elleni hatékonyabb fellépés volt. A török alkotmány kiköti, hogy kiterjedt erőszakos cselekmények, a demokratikus rend szétzilálása vagy a közrend szétesése esetén rendelhető el rendkívüli állapot, amelynek keretében kijárási, járműforgalmi tilalom vezethető be, betilthatók gyűlések és demonstrációk, a biztonsági erők járműveket és ingatlanokat kutathatnak át és foglalhatnak le, valamint ellenőrizhetik a szárazföldi, a légi és a vízi közlekedést. A hatóságok továbbá korlátozhatnak vagy betilthatnak sajtóorgánumokat az intézkedés idején.
MTI
Hozzászólások