10 nép, kiknek eredete továbbra is rejtély

Történészek, antropológusok és a legkiválóbb kutatók sem tudják, hogy honnan jöttek a poroszok, a párszik vagy a cigányság.Természetesnek vesszük, hogy vannak oroszok, örmények, baszkok vagy például lapföldiek, ám arról ritkán esik szó, hogy honnan származnak ezek a népek. Ennek oka az, hogy a történészek, antropológusok és a legkiválóbb kutatók sem tudják, hogy honnan származnak az alábbi népek.

Párszik: A dél-ázsiai zoroasztrizmus követői iráni eredetűek, legalábbis így gondoljuk ma. A párszik népessége jelenleg kevesebb, mint 130 ezer fő. A párszik temetkezési hagyománya úgy néz ki, hogy a halottak tettemét kiteszik a Hallgatás Tornyában, ahol a keselyűk martalékává válik.

Ennek a szokásnak az oka az, hogy a párszik hite nem engedi meg, hogy halottakkal szennyezzék be a szent földet, a vizet és a tüzet. A népről még annyit tudunk, hogy annak idején a muszlim üldözés elől menekültek Indiába, ahol a hinduk nevezték el őket párszinak, amit azt jelenti, hogy: perzsa.

Miután a szászánida dinasztia megbukott, a perzsa zoroasztriánusok egy csoportja áttelepedett Indiába, ahol létrehozták azt a párszi közösséget, amit ma is ismerünk, ám ennél több információ nemigen akad róluk.

Poroszok: Legelőször a IX. században készített feljegyezést egy névtelen kereskedő a poroszokról, majd ezt kövezően a lengyel és a német krónikákban említették meg őket. A poroszok nyelvéről sem tudunk sokat, csak annyit, hogy indo-európai keverék lehet. Az utolsó poroszok 1709 és 1711 között, a pestisjárvány idején haltak meg. Az ezt követő Porosz Királyság népének már szinte semmi köze se volt a „poroszokhoz”.

Örmények: Nem tudjuk, hogy pontosan honnan származnak az örmények, ám elméletek bőven akadnak. A legáltalánosabb vélekedés az, hogy az örmény kaukázusi és kelet-anatóliai eredetű népcsoport lehet.

Emellett az örmény állam létrejöttét az időszámításunk előtti VI. századra teszik. A tudósok szerint Örményország a Hettia Birodalom és az az Urartu Királyság romjaiból, kisebb örmény törzsek szövetségéből született.

Ez a feltételezés az oka annak, hogy vannak, akik szerint az örmények a hettiták, mások szerint az urartuk leszármazottai, ám nyelvrokonságot nem mutatnak a hettitákkal. A harmadik tábor szerint az örmények a szintén rejtélyesen eltűnt phrügökkel állnak rokonságban.

Huculok: Ennek a népnek nemcsak a származása, hanem a neve is rejtély. Néhány tudós szerint a „hucul” banditát, mások szerint pásztort jelent. Sokszor előfordul, hogy az ukrán hegyi lakosokat nevezik huculoknak, akik jellemzően lótartással foglalkoznak. A népről csak annyi biztos, hogy erős mágikus hagyományaik, saját fehér és fekete boszorkányaik vannak.

Oroszok: A mai napig nem értenek egyet abban a tudósok, hogy honnan származnak az oroszok. Abban a tekintetben is sötétben tapogatóznak, hogy pontosan mikortól beszélhetünk orosz népről, de az sem világos, hogy egyáltalán honnan származik az elnevezés. Az oroszok őseit keresték már a normannok, szkíták, vendek és szarmátok között is.Cigányság: A nyelvi és genetikai kutatások eredményéből az derült ki, hogy a cigányság egy 1000 fős csoport leszármazottai lehetnek, akik Indiából vándoroltak el. Jelenleg nagyjából 10 millió cigány él szétszóródva az egész világon. A középkorban az európaik abban a hitben éltek, hogy a cigányok egyiptomiak, ezért az elnevezésük is egyiptomi származék.

Maják: A tudósok nemcsak azt nem tudják, hogy honnan jöttek a maják, hanem arra sem jöttek még rá, hogy hova tűnhettek. Akad olyan vélekedés, amely szerint egyiptomiakkal vagy atlantisziakkal állhattak valamiféle kapcsolatban.

A majákról csak azt tudjuk biztosan, hogy fejlett gazdasággal, technikával és kultúrával rendelkeztek, jól értettek a csillagászathoz, amit az is bizonyít, hogy Közép-Amerika átvette a maja naptárat.

Kozákok: Amit sejteni lehet a kozákokról az annyi, hogy a hazájuk az Észak-Kaukázusban, esetleg az Azov-tengeren, vagy Kazahsztán nyugati részén lehet. A szakértők egy része a szkítákról, míg mások a gótokról gyanítják, hogy a kozákok ősei lehetnek. Hívei mind a két elméletnek vannak, ám a perdöntő bizonyíték még hiányzik. A mai kozákok szívesen hangoztatják, hogy ők egy külön nemzet.

Baszkok: A tíz nép közül talán a baszkok nevezhetőek a legrejtélyesebb népcsoportnak, hiszen se az eredetük, se a koruk, se a nyelvük nem világos, ugyanis a baszkot egyik ma ismert nyelvcsoportba se lehet besorolni. A National Geographic 2012-es kutatásából az derült ki, hogy a baszkok génállománya különbözik a körülöttük élő népekétől.

Lappföldiek: Amit tudunk az az, hogy a lapföldiek múltja 5000 évre nyúlik vissza, ám a nép eredete a mai napig vita tárgya a tudósok között. Egyes szakértők szerint mongoloid, más kutatók szerint paleo-európai eredetről lehet szó. A lappföldiek nyelve a finnugor lehet, de mivel tíz eltérő dialektust használnak, ezért még egymást is csak nagy nehezen értik meg.

(Forrás: noiportal.hu)


Hozzászólások

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Rejtélyek, amelyekre már létezik tudományos magyarázat.

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

Mindennapi életünkké vált NASA találmányok.

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

http://ujhazak.com