10 sci-fi-be illő jóslat 2030-ról

Mindenki elgondolkodott már azon (aki esetleg nem, akkor tegye meg most), hogy mi lenne az a szuperképesség (tudják repülés, falon átjárás, lézerszem, sörtőgy és hasonlók), amit kívánna magának az aranyhaltól, a dzsinntől vagy Tibi bácsi pöttyös labdájától. Valószínűleg nagy százalékunk a jövőbelátás mellett voksolna.

20300Bár, szerintem hülye választás lenne, de persze szabad országban élünk, ugye? Ugye?! Mindenesetre valaki ezt a jövőbelátós dolgot már most is szereti csinálni, legalább játszásiból. A Gawker-családhoz tartozó Io9 tudósblog "jövőlátója", bizonyos George Dvorskyn leírta a tutit: elárult tíz olyan dolgot, ami szerinte 2030-ban teljesen hétköznapi lesz, pedig manapság még csak álmodozunk róla - vagy még azt sem. Hű, de izgi.

Aki kíváncsi néhány jövőkép-kockára, na, meg hogy merre halad a tudomány és a technológia, az most le ne rúgja a monitort!

Ihol a lista, lássuk mi vár ránk George szerint 2030-ban:

1. Személyes asszisztensek mesterséges intelligenciával

Dvorsky szerint ez a szolgai terület óriási fejlődés előtt áll. Az Apple (Siri) és a Microsoft (Clippy) már napjainkban is kísérletezget olyan hanggal vezérelhető szoftverekkel, amelyek helyettünk gondolkozó megoldásokkal könnyítik az életünket a nap 24 órájában. Ezek persze, egyelőre inkább idegesítőek, mint hasznosak. No, de 2030-ra a fenti szoftverek unokái majd ismerni fogják szokásainkat és igényeinket, ezzel a tudástárral felvértezve pedig egy csomó dolgot elvégezhetnek helyettünk. Például online bevásárolhatnak és megírhatják emailjeinket.

2. Apró, mindenhol jelenlévő, láthatatlan számítógépek

Az egyre zsugorodó számítógépek a következő húsz évben még jobban ránk akaszkodhatnak: bemásznak majd a ruháink szövetébe, ételeink csomagolásába vagy a kontaktlencsénkbe is.

Lásd. Google Glass.

3. Digitális aggyal rendelkező virtuális állatok

Dvorsky szerint az emberi agynál kevésbé komplex szisztémák, mint például egy hengeresféreg idegrendszerének emulálása, azaz mesterséges körülmények közötti újraalkotása már a közeli jövőben megvalósítható lesz. A következő két évtizedben pedig akár arra is lehetőség nyílik majd, hogy a méhek, a hangyák, de akár kisebb emlősök, például egerek agyát digitalizáljuk teljesen.

Forrás: kreativ.hu Forrás: kreativ.hu

4. Időjárás szabályozás

Angolul már egy gyönyörű kifejezés is született az átfogó területre: geoengeneering. Dvorsky szerint ez a terület hétmérföldes léptekkel fejlődik majd a közeljövőben. Lényegében a környezeti vagy időjárási mérnöki projektek „sorozatgyártása” tartozhat ide. Például a mesterséges fák létrehozása, az óceánok lúgosítása és az igazi időjárás szabályozás. Klímaváltozás vagy sem, a lényeg, hogy a tudomány segítségével pozitív irányú változásokat is létre tudunk majd hozni környezetünkben. [sociallocker id="112713"]

5. Bolygóközi internet

Mouse on MarsA mostani helyzet arra engedi következtetni a szakikat, hogy 2030-ig az ember elérhet a Marsra. S ha majd ott lesz, Dvorsky szerint az egyik első dolga, hogy felállít egy jól működő nemzeti dohányboltot netkapcsolatot. Ebbe nem mennénk bele részletesebben.

6. Öregedés elleni termékek megjelenése (Olyanok, amelyek tényleg működnek! Semmi hókuszpókusz!)

Dvorsky nem hisz az emberi élet közeljövőben történő radikális meghosszabításának lehetőségében. Abban viszont igen, hogy az öregedés lelassításának problémájával komolyan foglalkozhassunk. 2030-ra szerinte a jelenlegi helyzet radikálisan megváltozhat, mégpedig a jelenleg is zajló kiterjedt genetikai vizsgálatok előrehaladtával. Lassuló öregedés, hurrá. Nyugdíjrendszer, hm?

7. Gyilkos robotok

Amerikai, kínai, orosz, iráni, és egyéb barátságos katonai laboratóriumokban gőzerővel folynak olyan kísérletek, amelyeknek célja az emberáldozatok csökkentése, no, meg a gyilkolási precizitás növelése a katonai akciók során. A gépeket toljuk előre a harcmezőn, legalábbis a támadásoknál. Terminátorok, harcra fel!

Machine

8. Laboratóriumokban növesztett emberi szervek

Ez a gondolat annyira nem meglepő, hiszen már jelenleg is egy olyan biotechnológiai forradalom közepén csücsülünk, amely az elkövetkező évtizedekben csak fokozódhat. A génkutatás fejlődésével egyre inkább személyre szabhatóak lesznek a gyógyszerek, és beteg szerveink pótlását saját sejtjeinkből is „kinöveszthetjük” majd. Semmi donor. A szervkereskedők most biztos sikítanak. A munkanélküliség rossz. Orientálódjatok más területek felé, ti drága emberek!

9. Személyre szabott 3D gyárak az otthonokban

Dvorsky (és egyébként Chris Anderson korábbi Wired-főszerkesztő is) azt mondja, hogy addigra eljön az idő, amikor az egyre olcsóbbá váló 3D nyomtatási technológia lehetővé teszi, hogy a kiskanáltól a mobilalkatrészekig bármilyen tárgyat el tudunk majd otthon is készíteni, méghozzá az interneten szabadon terjedő tervfájlok segítségével. Bármit.

3d


10. Az óceánok megoldják a világ ivóvízproblémáit

Az Io9 szerzője nem aggódna túlságosan a sokszor hangoztatott vélemény miatt, miszerint a 21. század nagy háborúi az ivóvízért folynak majd. Dvorsky úgy véli, esélyes, hogy nem így lesz. A napelemek árának csökkenésével ugyanis lehetőség nyílik majd olyan grandiózus napenergiát használó erőművek építésére, amelyek segítségével megoldható lesz az óceánvíz sótartalmának lepárlása és a megfizethető ivóvíz előállítása.

És itt a vége. George leírta azt is, hogy tisztában van a jósolgatás veszélyességével, de azzal is, hogy a fentiek monitorra vetése számára tét nélküli. Nem tűnik ugyanis valószínűnek, hogy valaki 20 év múlva előkapná ezt a cikket és amennyiben valamelyik pontja nem jön be, akkor Dvorskyt jól elpopsizza. Bevezetőjében a szerző is 50-50 százalékra teszi a listája valószínűsíthető találati arányát. Nos, tessék akkor válogatni!

Apropó, Hollywoodot majdnem kihagytam. Egy kis vizuális bónusz videó arról, hogyan képzelik a közelebbi és távolabbi jövőt a jelen rendezői:

[video width="600" ][/video]

Forrás: Io9, Kreativ.hu [/sociallocker]

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com