10 titokzatos bolygó, ami alaposan feladta a leckét a tudósoknak
Egyelőre nincs magyarázat a közelmúltban felfedezett bolygók sajátosságaira.
A Kepler, a Hubble és az ezekhez hasonló űrtávcsövek folyamatosan vizsgálják az univerzumot, hogy újabb és újabb bolygók felfedezésével segítség az űrrel kapcsolatos tudásunk bővítését. Ennek a pásztázásnak az eredménye, hogy az elmúlt években több olyan titokzatos bolygóra lettek figyelmesek a tudósok, amelyeknek sajátosságaira egyelőre nincs magyarázat.
A Wobbly bolygó (Kepler-413b): A NASA Kepler űrteleszkópja talált rá erre a teljesen instabil bolygóra, ami nagyon messze, 2300 fényévnyire található a Földtől. A Kepler-413b forgástengelye annyira gyorsan pörög, mint egy megpörgetett búgócsiga, a tengely helyzete pedig 11 év alatt 30 fokot is változhat.
A Wobbly bolygóról azt is tudjuk, hogy a pályája is pörög, ezért úgy néz ki, mintha le és fel mozogna. Ezzel szemben a Föld 26 ezer év alatt tenne meg 23 és fél fokos fordulatot.
A párologó bolygó (KELT-9b): Alaposan meglepte a tudósokat az a felfedezés, hogy az univerzumban létezik egy olyan bolygó, ami annyira forró, hogy lassan elpárolog a saját csillagával együtt.
A bolygón 4315 fok van, ami azt jelenti, hogy jóval melegebb, mint a világegyetem többi csillaga.
Víz bolygó (GJ1214b): A világegyetem egyik legkülönösebb bolygóját „vízvilágnak” is nevezik. A tudósok feltételezése szerint a GJ1214b egésze vízzel vagy óceánnal borított, de talán még jég is található rajta.
A spekulációk és a kutatások azt gyanítják, hogy a teljesen vízből álló bolygón forró vízgőz és sűrű köd lehet. Mivel tombol a hőség rajta, emiatt a bolygó olyan lehet, mint egy szauna. A GJ1214b tömege és átmérője kisebb, mint a Naprendszerben található óriásbolygóké. A jelenlegi kutatások szerint eddig a GJ1214b hasonlít a leginkább a Földhöz, amitől 40 fényévnyire található.
A legsötétebb bolygó (TrES-2b): NASA Kepler űrtávcsője fedezte fel a Földtől 750 fényévnyire található, titokzatos, szénfekete, Jupiter nagyságú exobolygót. A jelenleg ismert bolygók közül a TrES-2b a legsötétebb, a napfénynek pedig csak az 1 százalékát veri vissza. A Földön található legsötétebb szénnél is sötétebb bolygó annyira titokzatos, hogy a tudomány sem képes magyarázatot találni arra, hogy mi okozhatja ezt a hatalmas sötétséget.
Bolygó retrográd pályával (WASP-17b): 2009. augusztus 11-én fedezték fel a Földtől 1000 fényévnyire található óriásbolygót, ami retrográd mozgást végez. 2013. december 3-án, a Hubble Űrtávcsővel sikerült kideríteni, hogy a WASP-17b légkörében víz és nátrium található. A bolygó retrográd pályájával már több elmélet foglalkozott, de eddig egyik magyarázat sem volt elég kielégítő.
A legmagányosabb bolygó (J2126): A szoláris rendszerben minden bolygó a szülőcsillaga körül kering, ám a 2008-ban felfedezett J2126 különösen messze van a törpe csillagától, a TYC 9486-927-1-től.
A bolygó és a csillag közötti távolság 1 trillió kilométer, ami a valaha felfedezett legnagyobb, tehát a Jupiternél 12-szer nagyobb J2126, jelenleg joggal nevezhető a világegyetem legmagányosabb bolygójának.
A Haldokló bolygó (Kepler-432b): 2015-ben fedezték fel a rendkívül masszív és ritka bolygót, aminek mérete hasonlít a Jupiterhez. A Kepler-432b egy haldokló bolygó, a különlegessége pedig az, hogy a hozzátartozó csillaggal túl közel keringenek egymáshoz.
Az is problémát okoz, hogy a csillag magja kimerült, ezért a vörös óriás növekedésnek indult és elérte a Nap méretének négyszeresét. Az űrkutatók becslése szerint a csillag nagyjából 200 millió év múlva fel fog robbanni, a sírba pedig magával rántja a Kepler-432b-t is.
A Láva-bolygó (55 Cancri e): A NASA fedezte fel ezt a titokzatos bolygót, amit eleinte vízi világnak, majd gyémánt/grafit bolygónak véltek a tudósok, akik most azt gyanítják, hogy láva borítja az idegen égitestet.
A pokoli légkörű 55 Cancri e 40 fényévnyire található a Földtől, túl közel van a szülőcsillagához és 100-szor közelebb esik a Naphoz, a Földhöz képest. A 55 Cancri e egyik oldalán 2500 °C, a másikon 1100 °C a hőmérséklet.
Harcoló testvérek (Kepler-36b és 36c): Az űrkutatók harcoló testvéreknek nevezik a Kepler-36b és Kepler-36c bolygókat, amelyek közül az előbbi kőbolygó, az utóbbi gázóriás. Az égitestek különlegessé az, hogy a Kepler-36b minden 97. napon nagyon közel kerül a Kepler-36c-hez.
A majdnem azonos pályán mozgó bolygók alig ötszörös Föld-Hold távolságra helyezkednek el egymástól. A csillagászok azon a véleményen vannak, hogy nem valószínű, hogy a két bolygó egyszer össze fog ütközni, de a közelség elég nagy hatással van rájuk.
Esőbolygó (HD 189773b): Habár külsőre hasonlít a Földhöz, a HD 189773b mégsem hasonlítható össze a bolygónkkal. A HD 189773b rendkívül gyilkos és halálos légköre gáz-halmazállapotú. A mély kék színű bolygón elképesztően forró, 1093 fokos hőség tombol. Az égitest egyik oldalán állandóan szakad az eső, a másikon eső és szélvihar tombol.
(Forrás: noiportal.hu)
Hozzászólások