100 millió év múlva így nézhet ki Földbolygónk – videó

Szerző: Vya itt: Színes hírek, Tudomány 2016.02.14 10:36

Bolygónk felszíne folyamatosan átalakulóban és mozgásban van. Az idő emberi léptékkel nagyon nagynak tűnik. Egy emberöltő alatt 1 centiméteres a tökéletesen teremtett Föld mozgása.

Látványos változás 100 millió év alatt történik.

Az erózió, lemez tektonika folyamatos mozgása formálja Földünk felszínét. A szárazföld átalakulása nagyon lassú.

A SpaceRip csapata tudományos videók készítésével foglalkozik. Ennek köszönhetően láthatjuk az animációt, amely bemutatja, hogy miként fog kinézni Földünk 100 millió év múlva. A felvételt a csapat még 2010-ben töltötte fel a legnagyobb videó megosztóra.

Az elmúlt 600 év szárazföldi mozgásait modellezték és annak további folyamatait próbálták továbbvinni, egészen 100 millió évig. Úgy tűnik sikeresen!

Az animáció legérdekesebb része, amikor az ausztrál kontinens eltűnik. Illetve mégis ott van, csak egybeforrt Ázsiával. A többi Földrész is jelentős átalakuláson megy keresztül.

A videón látható változások azért lehetnek pontosak, mert Földünk több 100 millió éves eddigi mozgása ugyanolyan, mint amilyen most.

Forrás: erdekesvilag.hu

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.