Akár 500 - 1000 méter magas szökőár várható - ezt lehetetlen túlélni... (BBC videóval)

Túlélhető-e egy óriás szökőár Európában?

Ezzel a címmel készített dokumentumfilmet a BBC, amely egy, az Atlanti-óceánban létrejövő mega-cunami esélyét latolgatja. A katasztrófafilmekből ismert digitális technológiát is felvonultató dokumentumfilm szerint a pusztítás elképzelhetetlen lenne.


Így jön létre egy mega-cunami

A hagyományos cunami nagyobbrészt a tengerfenéken bekövetkező földrengések révén keletkezik, természetesen ezek is képesek nagyon komoly pusztítást okozni, ám a mega-cunamik, vagy magyarul az óriási szökőárak ennél sokkal pusztítóbbak.



[ads1]

A BBC annak járt utána előfordulhat-e ilyen mega-cunami az Atlanti-óceán medencéjében, és ha igen, akkor milyen következményekkel járna. A következtetéseik döbbenetesek, legalábbis Európa tengerparti országaira nézve. A szökőár nem csak milliók életét követelné, de gazdasági összeomlással is járna, írja az esotanc.hu



A mega-cunami valójában nem tudományos kategória, egyszerűen az olyan szökőárakat nevezik így, amelyeknek kezdő amplitudója, azaz magassága tíz, száz, vagy akár ezer méterekben mérhető. Ezzel szemben a hagyományos szökőár induló magassága csak fél méter, amely aztán a partközelben növekszik meg. A mega-cunamik okozója lehet becsapódás, földcsuszamlás, vagy vulkánkitörés, amely hirtelen nagy mennyiségű vizet szorít ki. Az óriási hullámot tehát az okozza, hogy óriási mennyiségű tengervíz, hirtelen szorul ki szűk helyről.

500méteres vízfalat éltek túl a szemtanúk

Noha a megacumanik igen ritkák 1958. július 9-én az alaszkai Lituya-öbölben még szemtanuk is láthatták milyen egy óriási szökőár. A szűk jégvájta öbölben, 7,7-es erősségű földrengés következett be és ennek hatására nagy mennyiségű jég és szikla hullott az öböl vizébe néhány perc alatt. A vízbe csapódó törmelék több mint ötszáz méter magasba lökte fel az öböl vizét, ami aztán a part menti erdőt szó szerint leborotválta. Két szemtanú óriási szerencsével egy csónakban élte túl a szökőárat.

Időzített bomba: a Kanári szigetek

Alaszkában szerencsére csak egy szűk öbölben pusztított a megacunami, de az Atlanti óceánban ketyeg egy időzített geológiai bomba: a Kanári-szigetek. A potenciális veszélyekre már néhány éve egy komoly tudományos kutatás is felhívta a figyelmet. A tanulmány, amely szerint a La Palma szigeten található Cumbre Vieja vulkán kitörésével egy kisebb sziget nagyságához mérhető terület robbanna az Atlanti-óceán vízébe, amely aztán óriási szökőárat indíthatna el, amely elérne Londont, Észak-Afrikát és az Egyesült-Államok keleti partvidékeit. A számítások szerint a hullám mintegy 50 méteres magassággal érkezne az USA keleti partvidékére, de elérné Spanyolországot, Franciaországot, sőt Brazíliát is. A vulkán utoljára 1971-ben tört ki, és a becslések szerint a kitörések 20-200 évente ismétlődnek, tehát akár holnap is bekövetkezhet. Dr. Simon Day a Londoni Egyetem kutatócsoportjának vezetője szerint a vulkánkitörés hatására mintegy öt köbkilométernyi anyag hullana több ezer méter mélyen a tengerbe, és a szimulációk szerint néhány percen belül egy közel egy kilométeres hullámfal jönne létre, amely 500km/órás sebességgel száguldana a partok felé.

Szuperszónikus sebességgel érkezne

Az előrejelzések szerint Angliát hat órán belül érné el a mintegy 12 méter magas hullám, amely szuperszónikus sebességgel zúdulna a partvidékre, de felhatolna a folyókon keresztül az ország belső területeire is, így elérné Londont, amely Dr. Day állítása szerint több hónapra lakhatatlanná válna. Az Európát ért csapás azonban elmaradna az USÁ-t elérő hullám pusztítása mögött. A keleti partvidékre hét óra alatt érne el, az előrejelzések szerint 50 méter magas hullámfal, amely helyenként akár 20 km mélyen is behatolna a partvidékre. Elsőként Bostont, majd New Yorkot érné e a megacunami, aztán következne a floridai partvidék.  A kutatásvezető szerint nem az a kérdés, hogy bekövetkezik-e a Cumbre Vieja kitörése, hanem az, hogy mikor. Bár többen vitatják a lehetséges következményeket a közelmúlt óvatosságra int.

2004 karácsonyán a Dél-kelet Ázsiai partvidéket pusztította végig egy szökőár, amely 250 ezer ember életét oltotta ki, 2011 márciusában pedig a talán legfelkészültebb országban Japánban okozott kis híján nukleáris katasztrófát a földrengést követő szökőár. A BBC dokumentumfilmje annak járt utána, a legmodernebb tudományos eredményeket és szimulációkat felhasználva, hogy mi történne, ha egy mega-cunami jönne létre az Atlanti-óceán északi medencéjében. Noha ilyen csak tízezer évente néhányszor következik be, a filmes stáb feltette a kérdést, mi történne, ha bekövetkezne az elképzelhetetlen?

Volt már rá példa

1949-ben egy a Cumbre Vieján bekövetkezett kitörés egy hatalmas repedést hozott létre a szigeten, amely a fő veszélyforrást jelenti, és amely egy újabb kitörés során a tengervízbe kerülhet. 1980-ban a Mt. St. Helens vulkán kitörése már produkált hasonló jelenséget, ekkor a kitörés során a hegy északi oldala teljesen leomlott és 401 métert veszített a magasságából. Hasonló a Kanári-szigeteken is megtörténhet.

 



 

[ads1]
Dave Tapin geológus szerint hasonló óriási szökőárra már volt példa, ugyanis olyan tengeri üledékeket fedezett fel a szigeteken kétszáz méterrel a tengerfelszín felett, amelyek csak egy szökőár során kerülhettek ilyen magasságokba. A szökőár egy szintén a Kanári-szigeteken bekövetkezett korábbi  vulkánösszeomlás során keletkezhetett, amelynek nyomai Tenerifén még mai is fellelhetőek.



Totális pusztítás

A dokumentumfilm ezt követően óráról órára modellezi az eseményeket, tudományos szimulációk segítségével. Tenerifét a hullám 10 peren belül elérne, gyakorlatilag totális pusztítást végezve.  Nyugat-Afrika milliós nagyvárosait nyolcvan perc alatt érne el a hullám és a becslések szerint a lakosság kétharmada odaveszne. Lisszabont két órával a kitörés után érné el a két-emelet magasságú szökőár. A briteknek ezt követően három órájuk lenne az evakuálásra, a hullám mintegy 25 méter magassággal érne el partjaikat és több kilométer mélyen behatolna a szigetországba.

Az óceán nyugati partján elsőként a Karib-szigeteket érné el a szökőár, 20-30 méter magas hullámmal. Mivel a lakosság jelentős része a tengerparton él, a pusztítás itt is közel teljes lenne. Az Egyesült Államok keleti partvidékét 7-8 órával a vulkánkitörés után érné el a hullám, így az időelőny itt lenne a legnagyobb, de a filmben megszólaló szakemberek szerint a 40 millió ember evakuálása ennyi idő alatt lehetetlen lenne. A tengerpart alakja miatt ráadásul a szökőár több hullámban érkezne, először egy 8-12 méteres, majd egy nagyobb 25-30 méteres, de akár 50 méteres magasság is elképzelhető.

A film szerint a szökőár átformálná az emberiség történelmét, és nem csak az azonnali pusztítás miatt, hanem annak következményei révén.

Forrás: http://esotanc.hu

További sok érdekes tenerifei hír: http://tenerife.ma/